Mikor azt látom Ügyfeleim némelyikén, hogy aggasztja, hogy eltűnt valami az életéből igen lesújtó.
A másik vizslatása és pásztázása, hogy keressük mi történt, mi változott meg. Mind változunk! Nem csak a párunk. A mindennapokban felőrlődünk. Figyelnünk kell arra, hogy fényt csempésszünk be. Kisebb gesztusokkal programokkal, vissza lehet hozni... Ennek a munkának folyamatosnak kell lennie. Ez egy üzem . Az életünk és lelkünk üzeme.
De mi van akkor, ha ez már kevés?
Akkor azt szoktam mondani, máshol keressük meg a felvetett kételyünket.
Az első mindig magunk! Velünk minden rendben? Nekünk minden jó? Megfelel ez nekünk? Nem veszi el figyelmünket valami, valaki más?
Nem lakni jöttünk kérem szépen ide erre a Föld nevűre, hanem Élni! Tessék ezt tenni ! Élni, küzdeni, szeretni.
Sikeretlen magánélet kihat mindenre, még az egészségünkre is. A legkárosabb lassú méreg, amit amúgy mi magunk adunk be magunknak minden nap.
Változtatni, átgondolni, újítani!
Ezeket nehezen lehet egyedül megoldani, sokszor nem is lehet,a ki benne ül a gépezetben nem látja vagy nem tudja a módját, miként változtasson. De már megszületett az elképzelés ott van, valahogyan , de máshogy.
De hogyan?
Kérdésetek lenne, segítségre lenne szükségetek várom leveleiteket!
Üdvözlettel:
Szántó Hanga P.
Coach
|