Gy.I.K.Gy.I.K.     KeresésKeresés     TaglistaTaglista     CsoportokCsoportok    
ProfilProfil     Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned
Egyedülálló anyák klubja
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3, 4, 5  Következő
 
Lezárt téma: ide nem írhatsz választ, és nem szerkesztheted a hozzászólásaidat.    Tartalomjegyzék -> Gyerekekről - babavárók, kismamák, szülők
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
angela0527
#114





Csatlakozott: 2013.01.27. Vasárnap 17:29
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2013, Jan. 27, 18:03    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok! Szintén új a fórumon Smile. Kisfiam 13 hónapos és több mint fél éve költöztünk el az exemtől. A babát ő sem akarta, végül elfogatta, de teljesen kifordult magából. Rengeteget veszekedtünk már terhesség alatt is az életvitele miatt (buli, haverok, pia). Nem számíthattam rá a szülés után sem. Teljesen egyedül voltam a gyerekkel, ő késő estig dolgozott minden nap, ha haza ért meg nem lehetett hozzá szólni sem,mert fáradt volt, nem volt hajlandó semmibe segíteni Még a fürdést is Babával kellett megoldanom ( fürdő ajtóig betoltam a babakocsit). Anyukám, és az anyukája távol vidéken a barátaim szintén. Kezdtem egy idő után becsavarodni. Már nem volt köztünk semmi testiség sem.
Ráadásul egy idő után az anyja is kezdett az idegeimre menni, irányított a kicsi fiát...
Hazaköltöztem a Babával vidékre, de a veszekedések (ha jött hétvégente) folytatódtak.
Most már hétvégén elviszi a babát egy-két órára az anyjához, de nagyon rossz, mert eddig csak velem volt nonstop.
Rossz egyedül, még nem tudom, hogy lesz anyagilag...Kilátástalan minden. Szereti a gyereket, és félek az anyjával elvehetik tőlem . Ők nagyon jó anyagi körülmények közt élnek, én viszont nem (törlesztem a lakásom). Kicsit kétségbe estem Sad. Lelkileg sem vagyok még rendbe...
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Sgabi
#113





Csatlakozott: 2013.01.24. Csütörtök 12:55
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2013, Jan. 24, 13:45    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok! Jó, hogy találtam ezt a fórumot. Azt hittem csak én vagyok ilyen kegyetlen helyzetben. Engem a párom 3 év után hagyott el. Most 12 hetes terhes vagyok. Ő egy ideje nem akart gyereket, úgy volt, hogy nem is lehet nekem. 20 évig nem védekeztem és soha nem sikerült a baba, ezt az orvos bizonyos hormonhiányra fogta.Amíg együtt voltunk, az elején akart gyereket, de akkor sem sikerült, ezért nem védekeztünk, valahol én is letettem róla, hogy lehet. Mikor kiderült, hogy mégis babát várok 37 évesen, a párom levegőnek nézett, ingerült volt, majd közölte , neki nem kell gyerek, ezt már megbeszéltük, mert első házasságából van már kettő kamasz és már nem szeret engem úgy, mint régen, nem akar velem élni. Totál megzavarodott. Azt tudni kell, hogy vállalkozó és nagyon sok gondja van már évek óta a céggel, csőd, tartozások, semmi nem megy úgy neki. Őt is megértem és mellette álltam mindig, amikor már kajára is alig volt pénzünk, az embereit akkor is kifizette. Kitartottam mellette a bajban, de most ő nem, inkább magát nézi. Teljesen összezuhantam, de egy percre sem gondoltam, hogy nem tartom meg a babát. Szerintem ő burkoltan arra célzott, hogy vetessem el, gondolom, nem akart még x évig fizetni. A másik két gyermeke sem vele él, most nem tudom, hogy fogja feldolgozni, hogy most egy harmadik gyermeke sem vele fog élni. Két hete nem láttam, én hívtam egyszer, de annyit mondott, vállalja a gyereket, de nem akar velem lenni, mert elmúltak az érzései (állítólag már korábban). Két hete meg sem kérdezi, hogy vagyok. Én nagyon szeretem őt, bár ezek után nem tudom, mert nem ilyen embernek ismertem és az elején nagyon nagy szerelem volt a miénk. Igyekszem a kicsire koncentrálni, Bp-ről vidékre jöttem a szüleimhez, de lelkileg nem bírok talpraállni. Nagyon örülök a babának, mert úgy volt, nem is lehet, de fáj, hogy nem lesz apukája. És fáj, hogy csalódtam a páromban, nem gondoltam, hogy ilyenre képes, mert mindig egy becsületes és tisztességes ember volt és a másik két gyerekéért is mindent megtesz. Biztos naiv vagyok, de azt gondoltam, hogy a baba erősebbé teheti a kapcsolatunkat és újra feltámadhatnak az érzések, de lehet, hogy ez csak illuzió. A közös ismerőseink mind kerülnek, nem tudom mit mondott nekik, de ez is fáj. Ti hogyan dolgoztátok ezt fel? Mit tegyek, felejtsem el és próbáljam meg túltenni magam a baba miatt?
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Rezike03
#112





Csatlakozott: 2013.01.09. Szerda 16:57
Hozzászólások: 2
HozzászólásElküldve: 2013, Jan. 09, 17:14    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok! Én héthónapos terhesen maradtam egyedül a szülés és nevelés minden örömével és nyűgével. A sztorim már-már banális: a férjem hirtelen rádöbbent, hogy nem velem akarja leélni az életét. És még inkább dolgozna gyereknevelés helyett. Elengedtem. Most válunk és igyekszünk rendezni a viszonyunkat, de úgyis tudjátok, hogy ez mennyire nem egyszerű.
A kislányom közben lassan egy éves, rengeteg örömet ad a nevelése, de a családom sajnos messze él, néha egy hónapig is teljesen egyedül vagyok. Ez inkább lelkileg visel meg, párkapcsolatra nagy esélyem így nincs.
Budapest Zuglóban élek, nincs kedve valakinek néha együtt sétálni, beszélgetni, játszóházazni? Nem éltek véletlenül néhányan a környéken? Akár fizikailag is összehozhatnánk egy klubot, hátha van rá igényetek. Én egy ideje foglalkozom kommunikációval és életvezetési tanácsadással, szóval tartalommal is meg tudnánk tölteni. Smile Összefoghatnánk.

És akinek ez segít: tudtátok, hogy van ingyenes pszichológiai tanácsadás? Én időnként visszamegyek a kórházba, ahol szültem, a tb kártya kell csak hozzá. Nekem sokat segítettek.

Ha érdeklődtök, vagy egyedül babavárókba tudok lelket önteni (mert meg lehet csinálni), itt az e-mail címem: ejgyermek@yahoo.com
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Kikike77
#111





Csatlakozott: 2012.12.31. Hétfő 18:41
Hozzászólások: 2
HozzászólásElküldve: 2013, Jan. 05, 10:17    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Biztos, hogy az elején nem lesz egyszerű,de talán az idő segít, magamat csak ilyen "közhelyekkel" tudom vigasztalni. Az eszem már tudja, hogy semmi értelme tovább folytatni és azt is tudom, hogy képes leszek egyedül végig csinálni, de azért nagyon nehéz és nem tudom mennyi idő kell hozzá, hogy jobb legyen. Neked mennyi idősek a lányaid? Kitartást és sok erőt kívánok!
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
ritique
#110





Csatlakozott: 2013.01.04. Péntek 10:36
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2013, Jan. 04, 15:54    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!
Örülök, hogy találtam ezt a fórumot!
Sok sorstársam van itt úgy látom.
Nálunk az a helyzet, hogy a férjem nem volt belém sosem szerelmes, de az én szerelmem és ragaszkodásom jól esett neki, így elvett feleségül. Aztán küzdöttünk, hogy legyen gyerekünk. Most két kislányom van. Őket szereti, de engem nem eléggé ahhoz, hogy velünk maradjon, pedig én mindent megtettem neki, mindent elnéztem, mindig ő volt a legfontosabb. Úgy érzem, nagyon kihasznált. Most mivel én még mindig szeretem, romokban heverek, de be kell látnom, hogy ő nem boldog. Én meg ezzel nem is foglalkozom.
Ha egyedül maradok a lányokkal, hogy fogom bírni? Nem mintha olyan sokat segített volna a férjem, de mivel évek óta otthon ő az akivel beszélgetni tudok ez nagyon fog hiányozni.
_________________
ritique
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Kikike77
#109





Csatlakozott: 2012.12.31. Hétfő 18:41
Hozzászólások: 2
HozzászólásElküldve: 2012, Dec. 31, 18:48    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok! Nekem egy 18 éves kapcsolatom ért véget most, amikor 16 hetes terhes vagyok és már van egy 10 éves nagyfiúnk, de a párom szabadságra vágyik. Örülök, hogy rátaláltam erre a fórumra, mert néha nagyon el vagyok keseredve, máskor meg úgy gondolom, ennél nagyobb tragédiák is vannak. Jó lenne, ha tudnák erőt adni egymásnak. Nagyon együtt érzek Veletek. A férjem azt akarta, hogy ne tartsam meg a picit, de nekem ezt nem volt szívem megtenni. Ráadásul a szüleim már nem élnek, senkire sem számíthatok igazán.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
aanyaa
#108





Csatlakozott: 2012.12.15. Szombat 18:33
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Dec. 15, 18:38    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!
Én nem rég lettem egyedülálló.
Sajnos volt párom elég agresszív volt a kapcsolat alatt.Mostanra már elérte,hogy a családja is utáljon ahogyan Ő teszi.Soha nem éreztem,hogy egy család vagyunk.Ő mindig a saját útját járta nem a miénket.A problémám,hogy egyedül vagyok,senkitől nem számíthatok segítségre.Ez kicsit megrémíszt.
A gyermekünket szerencsére nagyon szereti.De nem akarom sokat odaadni mert félek olyan lesz mint ő.Két és fél éves.Januártól viszem oviba.
Mit tehetek?
Kihez fordulhatok?
Jó volna hasonló cipőben járókkal beszélgetni,találkozni.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Alexakiss
#107





Csatlakozott: 2012.05.13. Vasárnap 22:47
Hozzászólások: 3
HozzászólásElküldve: 2012, Dec. 02, 08:51    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!

Örülök, hogy vannak új hozzászólók, de ugyanakkor szomorú is vagyok, mert jobb lenne ha mindenki teljes és boldog családban élhetne.

Az én gyermekemet is teljesen elutasítja az apja, így minden sorstársamat megértem, hogy milyen rossz érzés ez.

Ahhoz, hogy megütött a párotok/ex párotok inkább nem nagyon fűznék hozzá többet, mint hogy felháborítónak és szánalmasnak tartom ezt a viselkedést és szerintem az ilyenek nem is igazi férfiak.

Gondolom mindannyian egyetértünk abban, hogy csodás dolog az anyaság, viszont egyedülállóként nagyon nehéz, mind lelkileg, mind anyagilag.

Így én teljesen megértem, hogy melcsi37 méltán kiakadt azon, hogy mint egyedülálló anya semmilyen támogatást nem kap, illetve ez nem igaz, mert a családi 1200 forinttal több Smile /gondolom ezt nem csak én tartom nevetségesnek/. Véleményem szerint is támogathatnák az egyedülállókat, hisz nem jókedvünkben neveljük egyedül gyermekeinket.


Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én furcsának találom, hogy egy társkereső hirdetés és egy fogamzásgátlási felvilágosítás is ide keveredett. Smile


Egyébként ha bárkinek van bármilyen konkrét kérdése, vagy valami téma amiről szívesen beszélgetne tegye fel, hátha beindul a topik rendesen. Smile

Kedves Gabi és Momo!
Én is úgy éreztem, hogy meghalt a lelkem és hogy depressziós vagyok. Talán meg is történt, és valóban elveszítettem valamit magamból, amikor az akit szerettem elutasította a közös gyermeket. Azonban sokat dolgoztam rajta, és sokat segített az is, hogy nap mint nap látom a gyermekemet apa nélkül felnőni, de neki nincs hiányérzete csak nekem. Gondolom majd ha idősebb lesz rájön, hogy nálunk hiányzik egy személy, de szerintem a családból nem is egy, hanem kettő apukát is kiszemelt magának, úgyhogy biztosan nem fog hiányt szenvedni semmiben sem.

Hogy vagytok?
Javult valamit a közérzetetek a leveletek óta?
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
nelka78
#106





Csatlakozott: 2012.11.27. Kedd 22:50
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Nov. 27, 23:58    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Egabtsy írta:
Sziasztok!
A nevem Gabi. Mondhatni a várandósságom első perceitől kezdve egyedül vagyok... A kislányom apukája nem szeret minket és nem szeretne velünk élni... Jövő héten töltöm be a 31. hetet. Szerencsére a pici jól van. Én nem. Lelkileg. A végsőkig reménykedtem abban, hogy mi hárman még egyszer egy család leszünk és a szerelmem "nem akaromsága" csak a hirtelen jött apaság érzésétől van...de sajnos most már végérvényesen be kell látnom, hogy ez nem így van és mindaz, amire vágytam nincs és nem is létezett vele sohasem...
Angliában éltem...3 hónapos kapcsolatunkba csöppent bele az én édes kicsi lányom...mindig is nagyon vágytam egy babára, emiatt nagyon örültem neki...hiszen szerelmesebb voltam, mint valaha és azt hittem a párom is...de ő az első pillanattól kezdve elutasította a babát...majd pár nap múlva felvállalta...és ezt játszottuk egészen a 3. hónapig...mígnem úgy döntöttem, hogy ezt a lelki megpróbáltatást nem bírom tovább...haza kell költöznöm az édesanyámhoz...megtettem...nagyon nehéz volt...de azt hiszem, ekkor voltam igazán először édesanya...mert, ha akkor ott maradok, nem biztos, hogy a kisbabám túléli azt a sok megaláztatást és lelki megrázkódtatást, amit az apukája okozott nekem/nekünk... Majd 1 hónappal a hazaérkezésem után "apuka" felhívott és minden kezdődött előröl...elhittem minden szavát, mert ezúttal tényleg nagyon őszintének és megértőnek tűnt...mindent megtett értem/értünk...meglátogatott...bemutatott a családjának és elkezdtük tervezni a közös életünket...azt mondta visszamegy Angliába, hogy felmondjon és utána hazajön hozzánk és együtt "felépítjük" a kapcsolatunkat, hogy igazi család lehessünk végre...maxiumum 1 hónap és hazajön...
Az 1 hónapból 2 lett tele bizonytalan kijelentésekkel és megmagyarázhatatlan történésekkel, viselkedéssel...aztán persze most már minden tiszta...akkor még nem volt az...
Hazajött ugyan a 2 hónap elteltével, de elmondása szerint csak a baba miatt...engem nem szeret, de azért próbáljuk meg együtt. Nagyon hideg és rideg volt velem. sms-eket írt valakinek, majd kikapcsolta a telefonját. Én meg bekapcsoltam. Kiderült, végig hazudott nekem. Megcsalt. Végig. Majd amikor közöltem, hogy vigyen haza, mert egy percet sem vagyok képes vele egy lakásban lenni, azt felelte: "majd később, mert most álmos és aludni akar"...én erre azt mondtam, MOST! Majd pedig kaptam egy pofont balról is és jobbról is...gondolom, hogy tudjam, hol a helyem...most már sajnos tudom! Sad
Mindez 4 nappal ezelőtt történt...szóval nagyon friss a dolog...és biztosan természetes, hogy azt érzem ebbe belehalok...de félek, hogy örökké ezt fogom érzeni...és akkor mi lesz? Hogyan nevelem majd boldogságban az én egyetlen, édes pici lányomat...aki az egészről mit sem tehet...Ő "csak" engem/minket választott szüleinek és most én ezt teljes mértékben nem tudom megadni neki... Megszakad a szívem emiatt!
Szívesen venném hasonló cipőben járó anyukák levelét, beszélgetését, tanácsát, bármijét...mert életben kell maradnom a kislányom miatt!!! (nem tennék semmi rosszat magammal, ne értsetek félre...de a lelkem sajnos halott...)


Szia!

Én is hasonló cipőbe járok csak mi már régóta együtt voltunk/vagyunk a párommal. Ez a " kritikus" 7. év....A kisfiamat júliusba szültem és mind ketten vártuk hisz nehezen jött össze. De a szülés után nem sokkal minden megváltozott. Sok volt a vita és a megaláztatás Már odáig jutottunk ha nem vitatkoztunk nem szóltunk egymáshoz. Én babáztam ő meg eljárt vagy levegőnek nézett. Próbáltam vele megbeszélni de mindig csak a kifogások jöttek. Addig a napig amíg most először megütött és el mondta, h megcsalt. Ami nagyon bánt ezen felül, h nem is éreztem megbánást se semmit. Mondta, menjek el és mikor meg tudta, h szóltam testvéreméknek, h segítsenek költözni meglepődött mert szerintem nem gondolta, h megteszem. Most ott tartunk, h én maradtam ő ment és nem tudom hogyan tovább. Szüleim sajnos nincsenek testvérim messzebb laknak barátnő...ilyenkor egy sincs. Még nagy friss a dolog nem tudom mi lesz. De talpra kell állnom már csak a kisfiam miatt is.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kedveslaci
#105





Csatlakozott: 2012.03.26. Hétfő 17:10
Hozzászólások: 3
HozzászólásElküldve: 2012, Nov. 26, 22:21    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

sziasztok!sok anyuka panaszkodik itten hogy társat keres kisgyermekével,apukát keresnek,el is költözne onnan egy ujj életre ha lenne aki elfogadja őket!!én adtam fel olyan hirdetést hogy ha van egy anyuka és van egy gyermeke,magának társat,gyermekének apukát keres,akkor állok rendelkezésükre!!na de mindenki csak vállogat és nyafog!!!ez nem jo,az nem jo,stb!sok férfi menekül az olyan lánytol akinek van gyermeke!!na de én nem!!!és mégse ir senki!!!akkor maradjon az olyan egyedül...
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
ancsika82
#104





Csatlakozott: 2012.11.26. Hétfő 14:34
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Nov. 26, 14:52    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!
Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a fórumra, bár látom nem túl aktív!
Remélem beindul, mert szívesen olvasnék tanácsokat, hogy ki, mit, hogyan csinál, amikor minden széthullik körülötte és egyszer csak azt veszi észre, hogy "egyedül" van.
Nekem 3 gyermekem van és még az édesapjukkal élek, de mostanra döntöttük el, hogy nincs tovább együtt.
Meg vagyok rémülve, mert tudom nagyon nehéz lesz olyan anyának lennem, aki mind anyagilag mind érzelmileg megad mindent a gyermekeinek!
Félek, hogy ha visszamegyek dolgozni (kereskedelem), akkor alig látom majd a fiúkat és ebbe belepusztulok.
Szerencsére nekem van segítségem, édesanyámra, nővéremre és a nagyimra is számíthatok mindenben, tényleg mindenben és ezért mindig hálás leszek.
Szeretnék beszélgetni hasonló sorsú/életű anyákkal, hátha erőt meríthetünk egymásból és hátha könnyeben vesszük majd az akadályokat is!
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
reni78
#103





Csatlakozott: 2012.10.27. Szombat 23:41
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Okt. 27, 23:51    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!

Januárban leszek kismama, és akinek a helyzete szintén indokolja, azzal szívesen bérelnék együtt lakást Budapesten, elfogadható környéken. E-mail-eket a renata.lendel@gmail.com-ra várok fényképpel és rövid bemutatkozással.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
manci23
#102





Csatlakozott: 2012.10.08. Hétfő 16:48
Hozzászólások: 5
HozzászólásElküldve: 2012, Okt. 26, 15:16    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!

Be lehet még csatlakozni? Írtam már ide 2 vagy 3 hete,de nem találom azt a bejegyzésem sem.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
patti_p
#101





Csatlakozott: 2012.01.26. Csütörtök 16:23
Hozzászólások: 3
HozzászólásElküldve: 2012, Okt. 26, 12:16    Hozzászólás témája: majdnem klubtag.. Hozzászólás az előzmény idézésével

Sajnos egy átmulatott este utáni mámorban úszva a barátommal, megtörtént a baj, az aktus utáni ijedtség mindennél jobban kijózanított minket...próbáltam a pánik és a kétségbeesés után valahogy összeszedni magam, de akkor elég tehetetlennek és tájékozatlannak éreztem magam, hogy most akkor mi a következő lépés, mert tisztában voltunk azzal, hogy nem vagyunk még készen egy gyerekre, ráadásul már akkor valahol a szívem mélyén éreztem, hogy a kapcsolatunk nem lesz hosszú életű...egyedülálló anya szerepére pedig nem pályáztam, mert engem így nevelt fel anyukám, és megfogadtam, hogy így én biztos nem csinálom végig.
Viszont ami az egészben szégyenletes, hogy tényleg akkor este tudtam, hogy esemény utáni tablettára lenne szükségem a baj elkerülése végett, de fogalmam se volt róla, hol, hogyan jutok hozzá. Ezért gondoltam megosztom veletek, hogy a Facebookon van egy oldal, ami a sürgősségi fogamzásgátlással kapcsolatos fontos tudnivalókat osztja meg velünk, csak annyit kell beírni a keresőbe: " Ne ess pánikba".
Én akkor innen szereztem meg minden fontos infót, és időben hozzá is jutottam a gyógyszerhez.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kedveslaci
#100





Csatlakozott: 2012.03.26. Hétfő 17:10
Hozzászólások: 3
HozzászólásElküldve: 2012, Okt. 16, 08:33    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

sziasztok!sok anyuka panaszkodik itten hogy társat keres kisgyermekével,apukát keresnek,el is költözne onnan egy ujj életre ha lenne aki elfogadja őket!!én adtam fel olyan hirdetést hogy ha van egy anyuka és van egy gyermeke,magának társat,gyermekének apukát keres,akkor állok rendelkezésükre!!na de mindenki csak vállogat és nyafog!!!ez nem jo,az nem jo,stb!sok férfi menekül az olyan lánytol akinek van gyermeke!!na de én nem!!!és mégse ir senki!!!akkor maradjon az olyan egyedül...
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
manci23
#99





Csatlakozott: 2012.10.08. Hétfő 16:48
Hozzászólások: 5
HozzászólásElküldve: 2012, Okt. 15, 22:45    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Skiddy írta:
Énvagyok,
Én mivel engem nem engedett volna el a férjem mindkét alkalommal akkor léptem le amikor nem volt otthon.Szüleimhez mentem én is majd később albérletbe.
A gyereknek jobb szerintem apa nélkül, mint egy ilyen apával rossz légkörben felnőni,az én fiam is megsínylette azt a pár évet amíg látta hallotta a vitákat Confused bár mára már kiheverte Smile
Nekem nem volt sok kapcsolatom a válás után,de nem a gyerek elött történtek a dolgok, hiszen nem is voltak olyan komolyak és ő még ezt nem értette volna meg Smile
Amikor megtaláltam az igazit akkor bemutattam őket egymásnak iaz csak azt mondtuk barátok vagyunk a gyereknek hiszen még nem is voltunk akkor régóta együtt ,de éreztük komoly lesz.
Jelenlegi párom sokkal jobban apja fiamnak mint a vérszerinti és apának is szolitja a gyerek azóta ,amint bevallottuk neki, hogy több mint barátság a kapcsolatunk Smile
Szerintem ,ha elhatározod magad akkor sikerül lezárnod ezt a kapcsolatot és még megtalálhatod az igazit Smile
Ha nem lépsz te sem leszel boldog és a fiad lelke is sérülni fog!
Érdemes a szülőkre hallgatni annó én sem tettem pedig nekem is megmondták, hogy ne,mert nem lesz jó vége !!!
Sziasztok!

Csak reménykedem,hogy nem halt még ki ez a topic,és sikerül be csatlakoznom,ismerkednem,barátkoznom.
3 pici gyerekem van,a fiam 5,a nagyobbik lányom 2 éves,a picike pedig 6 hetes.Szegeden élünk,és nagyon nagy szükségem lenne "társaságra".
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
timso.1980
#98





Csatlakozott: 2006.09.07. Csütörtök 16:54
Hozzászólások: 1748
Tartózkodási hely: Budapest IV.
HozzászólásElküldve: 2012, Szept. 30, 14:50    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!

melcsi37!
Sajnos a 3 gyerekesek sem ingyenesek automatikusan sehol sem.
Én 3 gyerekkel vagyok egyedül, a fizetésem 33%-át mostantól vonják a volt férjem miatt, egy személyikölcsön törlesztésem amit a volt férjem miatt kellett felvennem 45 ezer és a maradékból fizetem az 50%-os ebédet az oviban, a csoportpénzeket, a programokat, a fejlesztéseket, bevásárolok, meg rezsit kéne fizetni meg hasonlók..........
Ja, gyerektartást nem kapok és nem is tudom megigényelni, sajnos, tehát a maradék 80 ezerből amibe már a családi is benne van, túlélünk........
Az önkormányzat szoc osztályán beadtam a rendszeres gyermekvédelmi ellátásra az igényemet, amire sajnos azért nem vagyok jogosult, mert 100 Ft-tal haladja meg az egyfőre eső havi nettó keresetem azt a bizonyos összeget, a roma származású meg alanyi jogon ingyenes........
Úgyhogy mielőtt igazságtalannak tartasz valamit tájékozódj............
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kedveslaci
#97





Csatlakozott: 2012.03.26. Hétfő 17:10
Hozzászólások: 3
HozzászólásElküldve: 2012, Szept. 27, 18:22    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

sziasztok!olyan lányt keresek aki egyedül neveli a kislányát,magyar,és magának társat,gyermekének meg apukát keres!!és az apukához is költözne!!ha ilyen vagy akkor várom jelentkezésed!!!laszlo.r78@freemail.hu
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Monika0818
#96





Csatlakozott: 2012.09.23. Vasárnap 18:38
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Szept. 23, 18:43    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

melcsi37 írta:
Sziasztok! Én most csatlakoztam a klubhoz, Sopronban élek 7 éves kislányommal, aki mst ment első osztályba... a tankönyvekért közel 15.000,- Ft-ot fizettem... Hiába vagyok EGYEDÜLÁLLÓ ANYUKA, SZOCIÁLIS ALAPON NEM VAGYOK JOGOSULT TÁMOGATÁSRA, mert "magas" a fizetésem.... pedig albérletben lakom, gyermektartást nem kapok, meg sem tudtam igényelni, mert nem előlegezte volna meg az Állam, mert a jövedelmem alapján nem vagyok rászorulva... minden tiszteletem a 3 gyerekes családoké, de rohadt igazságtalannak tartom, hogy ők alapból ingyenesek tankönyvileg, étkezésileg stb.. függetlenül ajövedelemtől... El vagyok keseredve!!

Sziasztok. Én is most csatlakozom és nem is hagyhatom szó nélkül....
Kedves melcsi... nagy tévedésben vagy az ügyben hogy a 3gyermekesek mindent ingyen kapnak..kicsit utána kellene nézni....
A szomszéd háromgyermekes anyuka is ugyanúgy kifizetett mindent mint bárki más.Annyi volt a kedvezmény hogy 50%támogatást kapott. Tehát ott van kb mint te az 1 gyermekeddel.
A jövedelemnek pedig utána néznek ha valóban olyan kevés volna a jövedelmed biztos kapnál valamit
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Egabtsy
#95





Csatlakozott: 2012.09.23. Vasárnap 16:26
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Szept. 23, 17:06    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!
A nevem Gabi. Mondhatni a várandósságom első perceitől kezdve egyedül vagyok... A kislányom apukája nem szeret minket és nem szeretne velünk élni... Jövő héten töltöm be a 31. hetet. Szerencsére a pici jól van. Én nem. Lelkileg. A végsőkig reménykedtem abban, hogy mi hárman még egyszer egy család leszünk és a szerelmem "nem akaromsága" csak a hirtelen jött apaság érzésétől van...de sajnos most már végérvényesen be kell látnom, hogy ez nem így van és mindaz, amire vágytam nincs és nem is létezett vele sohasem...
Angliában éltem...3 hónapos kapcsolatunkba csöppent bele az én édes kicsi lányom...mindig is nagyon vágytam egy babára, emiatt nagyon örültem neki...hiszen szerelmesebb voltam, mint valaha és azt hittem a párom is...de ő az első pillanattól kezdve elutasította a babát...majd pár nap múlva felvállalta...és ezt játszottuk egészen a 3. hónapig...mígnem úgy döntöttem, hogy ezt a lelki megpróbáltatást nem bírom tovább...haza kell költöznöm az édesanyámhoz...megtettem...nagyon nehéz volt...de azt hiszem, ekkor voltam igazán először édesanya...mert, ha akkor ott maradok, nem biztos, hogy a kisbabám túléli azt a sok megaláztatást és lelki megrázkódtatást, amit az apukája okozott nekem/nekünk... Majd 1 hónappal a hazaérkezésem után "apuka" felhívott és minden kezdődött előröl...elhittem minden szavát, mert ezúttal tényleg nagyon őszintének és megértőnek tűnt...mindent megtett értem/értünk...meglátogatott...bemutatott a családjának és elkezdtük tervezni a közös életünket...azt mondta visszamegy Angliába, hogy felmondjon és utána hazajön hozzánk és együtt "felépítjük" a kapcsolatunkat, hogy igazi család lehessünk végre...maxiumum 1 hónap és hazajön...
Az 1 hónapból 2 lett tele bizonytalan kijelentésekkel és megmagyarázhatatlan történésekkel, viselkedéssel...aztán persze most már minden tiszta...akkor még nem volt az...
Hazajött ugyan a 2 hónap elteltével, de elmondása szerint csak a baba miatt...engem nem szeret, de azért próbáljuk meg együtt. Nagyon hideg és rideg volt velem. sms-eket írt valakinek, majd kikapcsolta a telefonját. Én meg bekapcsoltam. Kiderült, végig hazudott nekem. Megcsalt. Végig. Majd amikor közöltem, hogy vigyen haza, mert egy percet sem vagyok képes vele egy lakásban lenni, azt felelte: "majd később, mert most álmos és aludni akar"...én erre azt mondtam, MOST! Majd pedig kaptam egy pofont balról is és jobbról is...gondolom, hogy tudjam, hol a helyem...most már sajnos tudom! Sad
Mindez 4 nappal ezelőtt történt...szóval nagyon friss a dolog...és biztosan természetes, hogy azt érzem ebbe belehalok...de félek, hogy örökké ezt fogom érzeni...és akkor mi lesz? Hogyan nevelem majd boldogságban az én egyetlen, édes pici lányomat...aki az egészről mit sem tehet...Ő "csak" engem/minket választott szüleinek és most én ezt teljes mértékben nem tudom megadni neki... Megszakad a szívem emiatt!
Szívesen venném hasonló cipőben járó anyukák levelét, beszélgetését, tanácsát, bármijét...mert életben kell maradnom a kislányom miatt!!! (nem tennék semmi rosszat magammal, ne értsetek félre...de a lelkem sajnos halott...)
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
andi.orsos
#94





Csatlakozott: 2012.08.07. Kedd 13:16
Hozzászólások: 2
HozzászólásElküldve: 2012, Szept. 18, 12:41    Hozzászólás témája: magányos esték Hozzászólás az előzmény idézésével

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de mióta egyedül vagyok a kislányommal, és sikerül őt valahogy elaltatnom, egyből a tévé elé telepedek és sorozatokat nézek.. Smile Én ezt a módját választottam a kikapcsolódásnak, bár persze, jó lenne azért néha kimozdulni. Viszont betéve tudom valamennyi csatorna esti műsorát és a sorozat-felhozatalt Very Happy Nektek van kedvencetek? Én odáig vagyok pl. a helyszínelős sorozatokért, de most az abszolút kedvenc a Kékpróba. Ismeritek?

mindenképp ajánlom ha épp kedd estére nincs programotok Smile
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
melcsi37
#93





Csatlakozott: 2012.09.07. Péntek 14:19
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Szept. 07, 14:31    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok! Én most csatlakoztam a klubhoz, Sopronban élek 7 éves kislányommal, aki mst ment első osztályba... a tankönyvekért közel 15.000,- Ft-ot fizettem... Hiába vagyok EGYEDÜLÁLLÓ ANYUKA, SZOCIÁLIS ALAPON NEM VAGYOK JOGOSULT TÁMOGATÁSRA, mert "magas" a fizetésem.... pedig albérletben lakom, gyermektartást nem kapok, meg sem tudtam igényelni, mert nem előlegezte volna meg az Állam, mert a jövedelmem alapján nem vagyok rászorulva... minden tiszteletem a 3 gyerekes családoké, de rohadt igazságtalannak tartom, hogy ők alapból ingyenesek tankönyvileg, étkezésileg stb.. függetlenül ajövedelemtől... El vagyok keseredve!!
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
t.vikusz83
#91





Csatlakozott: 2012.08.29. Szerda 14:19
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Aug. 31, 14:12    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!

Én olyan megbízható,korrekt,nehéz helyzetben lévő édesanyákat keresek akik egyedül nevelik gyermeküket és szívesen bérelnének egy hasonló helyzetben lévő anyukával közösen lakást vagy esetleg egyedül maradtak gyermekükkel és van kiadó szobájuk SmileHátha egymást segítve könnyebben boldogulunk Smile)S.O.S!!!Várom jelentkezésetek !

Köszönettel : Tamás Viktória (0630-853-81-33,t.vikusz83@citromail.hu)
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Alibibi111
#90





Csatlakozott: 2012.08.28. Kedd 14:41
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Aug. 28, 14:52    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!
A változatosság kedvéért én nem vagyok egyedülálló anyuka, viszont teljes mértékben el tudom képzelni, hogy milyen nehéz lehet pár nélkül, gyerekkel boldogulni ebben a mai világban. Az én kisfiam 3 éves, Budapesten élünk, a papájával hárman. A fiam szeptembertől oviba megy, így délelőttünként marad némi időm már másra is, éppen ezért gondoltam, hogy segítenék akinek tudok, amiben tudok. Azt persze leginkább ti tudjátok, hogy mire lenne igényetek,szükségetek( egy jó beszélgetésre, nevetésre, gyerekruhákra, ennivalóra, bevásárolt cuccok hazafuvarozására stb.).Akinek kedve van, írjon nekem bizalommal, szívesen segítek.Az eredeti végzettségem újságíró, vagyis van némi íráskészségem - ha esetleg ezzel összefüggésen jut eszetekbe valami, amivel segíthetnék.
Szép napot mindenkinek!
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
tedo00
#89





Csatlakozott: 2012.08.20. Hétfő 17:14
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Aug. 20, 17:31    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok! 2013 januárjában szeretnék a 3 éves gyermekemmel elköltözni a férjemtől. Röviden: a lelki terror és a fizikai bántalmazás fogalmát is kimeríti amit ő művel. Teljesen tehetetlen vagyok, nincs gyedem, csak a gyesem és a családi pótlékom. Jelenleg Békés megyében lakunk, ahol semmi esélyem elkezdeni dolgozni sem. Szeretnék kisfiam szebb jövője érdekében Budapestre költözni és boldogulni. Olyan anyukákat keresek, akik hasonló helyzetben vannak mint én, megértik min megyek keresztül és esetleg nekik is szükségük van némi segítségre az újrakezdéshez. Egyedül nem tudok mihez kezdeni, egy megbízható kisgyermekes lakótársat keresek, akivel kölcsönösen támogatni tudjuk egymást a nehéz időkben. Előre is nagyon köszönöm!
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Annamari75
#88





Csatlakozott: 2012.08.04. Szombat 11:10
Hozzászólások: 3
HozzászólásElküldve: 2012, Aug. 13, 19:47    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

VSzilvia85! Én nem mondanám,hogy önző vagy! Jómagam egyedül maradtam immáron másodszorra is egy kisemberrel. Legutóbb jól fizető állásom, karrierem egyenesben volt épp, mikor szerelemem meggyőzött, hogy nagyon szeretne közös családot, gyermeket és ez egészen addig tartott nála, míg fel nem adtam érte mindent.. onnantól kezdve a korábbi házasságomból származó kamaszom elviselhetetlen lett számára én meg sz.r anya.. A most 7 hónapos gyermekét már nem is igen látogatja, gyermektartás díjat se nagyon sieti el.. szóval nem vagy önző és sajnos, simán maradhat az ember bármikor egyedül! Csak jól gondold végig, hogy menni fog-e? Van-e segítséged? Megmarad-e az állásod, ha bejelented,hogy babát vársz? És persze lelkileg sem lesz könnyű szerintem! ...de az biztos,hogy egy kisember minden csodával felér!! Csodálatos dolog anyának lenni!!!..viszont nagyon nehéz egyedül szerető, gyengéd anyának lenni és ua gondoskodó, családfenntartóként is működni!! Tapasztalatból írom! Gondolj végig mindent aprólékosan és úgy hozd meg a döntésed! Hajrá!
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
VSzilvia85
#87





Csatlakozott: 2012.08.13. Hétfő 13:40
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Aug. 13, 13:50    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!
Csatlakoznék a klubhoz,és egyenlőre nem tudom,hogy ez jó vagy rossz.7hetes terhes vagyok az apa hallani se akar róla.egy hónapja ismerjük egymást.nagyon klassz állásom van és nagyon klassz életem,viszont nagyon szeretném ezt a babát,függetlenül attól hogy a pasi mit akar.önző vagyok,ha megtartom a gyerekemet?valaki valamit,könyörgöm,mert kezdek begyogyózni attól,hogy nem tudom mi lenne a helyes. Sad
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Annamari75
#86





Csatlakozott: 2012.08.04. Szombat 11:10
Hozzászólások: 3
HozzászólásElküldve: 2012, Aug. 04, 12:06    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!
Szintén egyedülálló anyuka vagyok: van egy 7hónapos pici fiam, nomeg egy nagy, 16 éves kamaszom. Társaságot keresnék hasonló cipőben járó anyukák személyében: beszélgetésekre,sétákra, "lelkifröccsökre". Jó lenne,ha közel hasonló korú lenne a kisbabánk, mert akkor jobban megértenénk egymás problémáit, gondolatait. Szívesen várom jelentkezéseteket! Együtt talán könnyebb!
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Momo25
#85





Csatlakozott: 2012.07.30. Hétfő 14:07
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Júl. 30, 14:17    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!

Sürgősen tanácsokat kérnék bárkitől, aki szívesen elmondja véleményét.
25 éves vagyok és 7 hetes terhes. Mindig szerettem volna gyermeket, de úgy hozta a sors, hogy nem találtam igazi társat, mint ahogy most sem. Egy hónapos "szerelem"ből estem teherbe, természetesen az apa elítél, vádol sérteget, hogy én meg szeretném tartani a babát ő pedig egyértelműen abortuszra küldene. Szüleimnél lakom édesanyám mellettem áll, de rettenetesen félek. azt mondta az orvos, hogy a hangulatingadozás normális de én inkább depreszziónak érzem. Mit tennétek a helyemben? segítségeteket előre is köszönöm
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Encike28
#84





Csatlakozott: 2010.12.09. Csütörtök 17:55
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Júl. 21, 23:40    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!

Én is egyedül nevelem 15 hónapos kislányomat és az apjával nem sikerült megegyeznünk láthatás-gyerektartás kérdésében.Tud valaki olyan ügyvédet,akár itt,a neten,akihez tanácsért fordulni lehetne?
_________________
Encike
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
gyniki32
#83





Csatlakozott: 2011.10.15. Szombat 8:41
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Júl. 09, 21:16    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!Szintén új,és szintén egyedül,illetve 3-an a két fiammal.Zuglóban lakunk,a kedves apuka két utcányira tőlünk,havi 1-2 alkalommal hajlandó tudomást venni rólunk,én ebben kérnék tanácsot,mit csináljak,hogy legalább a kicsivel(2,5 éves)többet foglalkozzon?7 hónapos terhes voltam amikor elhagytam(nem voltunk összeházasodva)nagyon durva veszekedéseink voltak,és teljesen kiábrándultunk egymásból,de a kicsi nem tehet erről,sőt tervezett baba volt(a nagy nem is akar vele találkozni)Bölcsibe látja az apukákat,kérdez is az apjáról,néha telefonál,és beszél a kicsivel,de szinte nem is ismerik egymást,Akár mennyire elhidegültünk egymástól,és legszívesebben soha nem látnám,de akarom hogy legyen apukájuk.Ha valaki járt hasonló cipőben,és talált rá megoldást üzenjen,előre is köszönöm.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
kity
#82





Csatlakozott: 2012.07.03. Kedd 18:55
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Júl. 03, 19:21    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!

Én is egyedülálló anyuka vagyok. 7hónapos kicsi fiam van, és az apja lelkiterrorban tart engem. Mivel gyesen vagyok egyedül nem tudok lépni, keresek bp.-i hasonlò helyzetben lévő anyukàt aki összeköltözne velünk. Elég sűrgős met már csak 35 kg vagyok, és nem tudom mi lesz a következő ha már fogynom se lesz miből.
Előre is köszönöm mindenkinek a választ!!!
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Alexakiss
#81





Csatlakozott: 2012.05.13. Vasárnap 22:47
Hozzászólások: 3
HozzászólásElküldve: 2012, Jún. 04, 08:06    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Ági írta:
Ipomea!
És ilyenkor ugye máris előre nézel, hogy de már itt vannak a gyerekeim, és mégiscsak van bódogság!!!! Very Happy
Nekem 18 éves koroban halt meg az apukám (és még a két öcsém olyan kicsi volt...)
Szia!

Hát igen, elég nehéz lehet most neked.
Sajnos abban nem tudok segíteni, hogy a kislánynak hogyan kéne elmagyarázni a dolgot, de hátha lesz itt valaki aki majd tud.
Azt viszont tudom ajánlani, hogyha van valaki aki tud vigyázni pár napig a gyerekre, akkor legyél egy kicsit egyedül. Gondold végig hogy mi történt, most mi a helyzet és hogy mit szeretnél a jövőben. Sajnos ugyanis addig a kislányodnak sem fogsz tudni megnyugtató választ adni, amíg te magad nem tisztázod le a helyzetet.
A véleményem az, hogy a gyerektartás a gyerekre van, a hitelbe meg be kéne segítenie valahogy, mert az nem járja, hogy együtt vettétek föl és aztán meg otthagy vele egyedül. Az albérletet meg ha annyira drága lehet hogy célszerű lenne leváltani egy olcsóbbra. Ha pesti vagy próbáld meg felvenni a kapcsolatot kata 911-gyel, mert ő pont albérlőtársat keres.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
nagyniknik
#80





Csatlakozott: 2012.06.03. Vasárnap 21:18
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Jún. 03, 21:33    Hozzászólás témája: válás Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!
24 évesen néhány napja lettem egyedülálló anya.A párom 8 év után hagyott el.Kislányunk 3 éves.Nem tudom mit mondjak a gyereknek.Néha nem is keresi,néha pedig hiányzik neki,látom rajta.Nem érti,hogy anya és apa miért nem szereti már egymást.
Biztos hogy én is hibás voltam,de abban bíztam mindig,hogy annyira imádja a lányát,hogy nem mer elhagyni.De megtette.És most iszonyúan fáj a lelkem.Nehéz tartani magam a gyerek előtt és a családom előtt is!
Itt hagyott a hitellel a drága albérlettel és hazafutott anyucihoz.A gyereket még nem ért rá elvinni,de még csak fel sem ugrik munka után megnézni,pedig itt megy el a lakás előtt.Úgy érzem,hogy kilöki a felelősséget a nyakából,lök egy kis gyerektartást és majd 10 naponta egyszer elviszi a gyereket,és éli világát...
Nem akarok más férfit az életemben,és nem csak magamnak szültem!Fáj a szívem és nem tudom,hogy lesz ezek után...
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Shalli85
#79





Csatlakozott: 2012.05.26. Szombat 14:54
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Máj. 26, 15:02    Hozzászólás témája: Barátkoznánk Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!

Sajnos én is egyedülálló anyuka vagyok, csak más okból.Nálunk az apuka meghalt.Egyedül nevelem a lassan egy éves kislányomat.Sajnos barátaim nincsenek, a család támogat, de az nem ugyanaz.Szeretnék ismerkedni olyan anyukákkal,akik szívesen terveznének velünk programokat, sétálás, beszélgetés,játszóház stb...silmen@freemail.hu Smile
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kata911
#78





Csatlakozott: 2012.05.16. Szerda 22:07
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Máj. 16, 22:38    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!
A változatosság kedvéért én is egyedülálló anyuka vagyok...elméletileg...gyakorlatilag még az apával lakunk, de nagyon gyorsan el akarunk költözni tőle, mert agresszív, alkoholista, nem törődik velünk stb...
Azon vagyok, hogy munkát találjak és önfenntartó legyek...Azért is írok ide, mert bízom benne, hogy találok itt egy sorstársat, akivel meg tudnék osztani egy 2 szobás lakást úgy, hogy mindkettőnknek könnyebb legyen a boldogulás ebben a drága városban (Budapest-Óbuda).
Írjon bizalommal az, akinek ez aktuális lenne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
Alexakiss
#77





Csatlakozott: 2012.05.13. Vasárnap 22:47
Hozzászólások: 3
HozzászólásElküldve: 2012, Máj. 13, 23:02    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!

Nekem egy másfél éves kislányom van, nincsenek barátaim, bár a családomra számíthatok, az mégsem olyan. Az apuka nem akarta a gyereket, én meg nem voltam hajlandó elvetetni. Remélem felfrissül a fórum és tudunk beszélgetni. Jó volna végre olyanokkal is beszélni akiknek hasonló érzések kavarognak a lelkében. (Mert ugye azok nem érthetik igazán a mi helyzetünket, akiket nem hagytak egyedül akkor amikor a világ legjobb és legboldogabb dolgát kellet volna hogy átéljék a párjukkal)
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
Andika1981
#76





Csatlakozott: 2010.02.15. Hétfő 12:18
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Máj. 12, 22:19    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok
Most találtam rá erre az oldalra
Viszonylag én is új vagyok, de sajnos ide jutottunk Sad
Szívesen beszélgetnék, ismerkednék anyukákkal.
Kislányom 3 éves, és sajnos nincsenek barátaim sem. Sad
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Rozi75
#75





Csatlakozott: 2012.04.17. Kedd 12:30
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Ápr. 17, 12:33    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!

Én is új vagyok ezen az oldalon. Kár, hogy ilyen kevés a friss hozzászólás. Engem 3 hete hagyott itt a párom 3 gyermekkel a legkisebb még csak 10 hónapos. Elég nehéz feldolgozni, ha már nem kellesz annak az embernek akiben a legjobban megbíztál. Szívesen beszélgetnék hasonló problémával küzdő nőkkel.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
debreceni
#74





Csatlakozott: 2011.10.10. Hétfő 12:07
Hozzászólások: 8
HozzászólásElküldve: 2012, Márc. 30, 10:42    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Mi, a férjemmel 10 év házasság után döntöttünk úgy, hogy nem megy együtt. Elváltunk és azt remélem, hogy mindketten megtaláljuk a boldogságunka, valahol máshol. Két kamasz gyerekünk nagyon megsínylette, de az idő múlásával és sok-sok beszélgetéssel megértették.
Nálam vannak hétköznap, az apjuknál meg hétvégenként. Nem akarom elszakítani őket, mert egy gyereknek kell az apa modell. Most van egy élettársam, nagyon szeretem. A gyerekek még nem békültek meg vele igazán, de a társam igyekszik. Nagyon nehéz lehet neki Nem könnyű pótszülőnek lenni.
Sokat olvasgatok innen-onnan és próbálom kitalálni, hogy hogy is legyen.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
zsuzskandi
#73





Csatlakozott: 2012.03.11. Vasárnap 18:03
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Márc. 11, 18:54    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!Én is új vagyok!Egyedül nevelem a 3éves kislányomat.Sajnos a szüleim már nem élnek és így kénytelen vagyok a gyerekem apja szüleinél lakni.Az apa albérletben lakik!Az anyukája nagyon rendes,sokat beszélgetünk,segít mindenben,de jó lenne olyan anyukákkal is ismerkedni,beszélgetni,közös programokat csinálni,akik ugyan arra a sorsra jutottak mind én! Hello
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Seamus
#72





Csatlakozott: 2012.03.04. Vasárnap 1:16
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Márc. 04, 01:24    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

henckey.r írta:
Sziasztok!Új vagyok itt!25 éves vagyok és nemrég derült ki,hogy 1hónapos terhes vagyok.Én nagyon szeretném a kicsit!Az apukája nem.Ő azt akarja,hogy vetessem el.Szívesen beszélnék olyanokkal akik hasonló cipőben jártak vagy járnak!


Szia!
(Új vagyok)
Én is ebben a cipőben jártam,.. 25 évesen terhes lettem, a barátommal 2 éve voltunk már együtt,.. ő nem akarta, én igen. Megtartottam, gyönyörű egészséges kisfiú, pont 4 hetes ma. Az apukát továbbra sem hatotta meg a dolog. Egyedül nevelem, és nagyon nehéz. De nem bántam meg.
Ne várd azt,ne reméld azt, hogy a párod veled marad a baba miatt! A férfiak nem olyanok!
Kiváncsi lennék hogy döntöttél. Ha gondolod, írj!
Smile Rolling Eyes
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Judy81
#71





Csatlakozott: 2012.03.01. Csütörtök 14:30
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2012, Márc. 01, 21:46    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok! Én is új vagyok. Szomorúan látom, h milyen régiek a hozzászólások Sad Nagyon megörültem, hogy rábukkantam az oldalra. Egyedül nevelem a lányomat, aki 6 éves, a család messze lakik, szóval általában egyedül vagyunk. Az ismeretségi körünkben mindenkinek van párja, családja, így nyilván ők a szabad idejük nagy részét együtt töltik, családosan. Örülnék, ha valaki(k), aki(k) hasonlóan egyedülálló, akár magányos anyukák, jelentkeznének Smile Jó lenne közös gyerekes programokat csinálni, beszélgetni. E-mail cím: zjudit@vipmail.hu
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
henckey.r
#70





Csatlakozott: 2011.11.01. Kedd 16:02
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2011, Nov. 01, 16:17    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!Új vagyok itt!25 éves vagyok és nemrég derült ki,hogy 1hónapos terhes vagyok.Én nagyon szeretném a kicsit!Az apukája nem.Ő azt akarja,hogy vetessem el.Szívesen beszélnék olyanokkal akik hasonló cipőben jártak vagy járnak!
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
juli05
#69





Csatlakozott: 2011.02.07. Hétfő 12:04
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2011, Szept. 19, 10:05    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Kedves Szülők!

Dóczy Júlia, negyed éves gyógypedagógus hallgató vagyok. Most készítem a szakdolgozatom, aminek megírásához szeretnék segítséget kérni. Az érdekelne, hogy mint szülők milyen információk birtokában vagytok a gyermekkori hallásvizsgálatokkal kapcsolatban. Összeállítottam egy rövid kérdéssort ennek kiderítésére. Nagy segítségemre lenne, ha minél többen kitöltenétek. Az alábbi linken érhető el:

http://www.online-kerdoiv.com/.....6f0c5dc8fc
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
katak
#68





Csatlakozott: 2011.09.11. Vasárnap 16:28
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2011, Szept. 11, 16:41    Hozzászólás témája: Ismerkednék Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok,

új vagyok itt, és egyáltalán a fórumozásban is, de gondoltam megpróbálok itt is "társat" keresni köztetek.

14 hónapos kislányommal élünk kettecskén fogantatása óta. Szüleim nem a városban laknak, szóval néha teljes a "magány". Szeretnék hasonló cipőben járó anyákkal megismerkedni, akiknek gyermekük is 1-2 év körüli és Szegeden laknak. Jó lenne közösen csinálni programokat, segíteni egymásnak stb.

Kérlek, ha magatokra ismertek vagy tudtok valakiről, akit érdekelne a dolog, akkor írjatok!
email: turnak@freemail.hu

Köszönöm
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kflora
#67





Csatlakozott: 2011.01.20. Csütörtök 15:23
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2011, Jan. 27, 14:01    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Kedves anyukák!!!

III. éves óvodapedagógus hallgató vagyok. Szakdolgozati témám a válásról és hatásairól szól. A segítségeteket szeretném kérni, mindössze egy kérdőívet kellene kitölteni.

Akinek van néhány perce arra hogy segítsen nekem az kérem írjon az email címemre vagy válaszoljon itt és küldöm a kérdőívet! címem: kazsukflora@vipmail.hu

Segítsetek mert rengeteg kérdőívre lenne szükségem!!!!! Előre is köszönöm mindenkinek!
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Kabai75
#66





Csatlakozott: 2011.01.21. Péntek 20:06
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2011, Jan. 22, 22:09    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!

Egyedülálló anyákkal és gyermekükkel ismerkednénk, mennék közös programra a kislányommal aki 4 éves. Érden lakunk, de eléggé mobilisak vagyunk.

Örülnék, ha valaki erre felé lakna és össze tudnánk járni. Várom válaszotokat!
email címem: kabaijudit@t-online.hu

Köszönöm!
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
lena2009
#65





Csatlakozott: 2010.09.07. Kedd 21:29
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2010, Szept. 07, 21:50    Hozzászólás témája: Nagyon elszomorít Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok,
Most van erőm talán ahhoz, hogy feldolgozzam, és elolvassam, más bajtársaim történetét is. Egyedül álló anyaként én is ismerkednék más hasonló cipőben járó anyákkal, és csemetéikkel. Kislányom egy éves. Igen rugalmasak vagyunk, és sok mindent szeretünk csinálni......
És ennyi hasonló cipőben járóra még álmomban sem számítottam!!!
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
dorlilly
#64





Csatlakozott: 2010.08.04. Szerda 19:57
Hozzászólások: 1
HozzászólásElküldve: 2010, Aug. 04, 20:01    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok,

en is egyeduallo anyuka vagyok es 4 honapos a kislanyom.II.keruletben lakom es jo lenne mas egyedulallo anyukakkal tapasztalatot cserelni,ismerkedni es ha szukseg van ra,tartani egymasban a lelket. Rolling Eyes
Orulnek,ha valaszolnatok.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Lezárt téma: ide nem írhatsz választ, és nem szerkesztheted a hozzászólásaidat.    Tartalomjegyzék -> Gyerekekről - babavárók, kismamák, szülők Időzóna: (GMT +2 óra)
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3, 4, 5  Következő
3 / 5 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem szavazhatsz ebben fórumban.

Ezt olvastad már?Elrejtés