Seer Szeréna
Pozitív pszichoterapeuta
Elérhetőségeim:
Telefon: 06-30/203-54-91
E-mail: rendelo@szerena.eu
Honlap: http://www.szerena.eu
Témakörök
Kérdezz-felelek
Kedves Dr. Nő!
Egy szakértő segítségére lenne szükségem. 6 hetes terhes vagyok. A vőlegényemnek szeretője van. Tavaly szeptemberben véget ért, engem választott. Most januárban megint elkezdődött.. Lebukott.. Ha nem tudtam volna meg, egyértelműen én maradok. Most, hogy tudok a másik lányról, a párom nem tud dönteni.Rendszeresen beszélnek, felhozta a lakásunkba, feljár hozzá. A másik lány mindent megtesz neki, amit mond neki. Nem mintha én nem... Nem akar a baba miatt dönteni. Már nem sok időm van. Mi a garancia rá, ha engem választ, boldogok leszünk? Van rá esély, hogy ha ezt túléljük, boldogok lehetünk? Aki egyzser megteszi, többször is, igaz? Nem tudom mi a jó megoldás.. Már többször mondtam, hogy vessünk ennek véget, nyert a másik.. Erre mindig csak az a válasz, hogy szeret és ez nem megoldás.. Tényleg nem tudom mihez kezdjek...
Kedves jövendőbeli kismama,
Abból, amit leírt nekem, úgy látom, hogy Ön is válaszút előtt áll, nemcsak a párja. Önnek két lehetősége van: 1. Megvárhatja, hogy a párja döntsön és elfogadhatja azt a döntést. vagy 2. Ön veszi a kezébe a sorsát.
Amennyiben Ön dönt, senki nem tud garanciát adni arra, hogy mi vár Önre a jövőben. De javasolhatok pár kérdést, ami feltehet magának és ami segíthet a döntésben:
1. El tudja képzelni az életét a jelenlegi párjával?
2. Meg tud bízni a párjában?
3. Szeretné, hogy a jelenlegi párja nevelje fel a gyereküket?
4. Ha újra megtörténik, hogy a párja megcsalja, el tudja ezt fogadni?
5. Tudna és szeretne Ön olyan férfival élni, aki már most sem tudja eldönteni, hogy Önnel akar-e maradni vagy mással?
Biztosan nem könnyű döntést hozni a jelenlegi helyzetben, de remélem, a kérdések segítenek egy picit tisztábban látni a helyzetet. Sok erőt kívánok a döntésben!
Ha további kérdései merülnének fel, nyugodtan felkereshet a rendelőmben. Elérhetőségeim: 06 30 203 54 91, rendelo@szerena.eu
Üdvözlettel,
Én egy 18 éves lány vagyok.gyerek korom óta vannak lelkiproblémáim,de ezek mostanra nagyon erősek lettek!Gyermek koromban kezdődtek hogy apá hoz jobban huzódtam mint anyához mert anyával soha nem értettünk eggyet semmibenmert ő olyan nővérem párti , apa meg mindig végig hallgatott segített és számithattam rá.Mostanra az alakult ki hogy fölnőttem és már apa se olyan mint volt.ha hangosabban szol megsértődöm minden bajom van ha nem beszélek vele sokszor hiányzik mert vannak olyan napok mikor egész nap dolgozik.a legnagyobb problémám az viszint az hogy valami legbelül érzem hogy bánt ,mert mindig rámjön a sírás meg rosszul érzem magam mertr félek attol hogy egyszer elszakadnak utjaink egymástól.ezeket az érzéseket ő szerintem nem érzi és ezért nem tud engem megérteni hogy olyan szinten ragazkodom apukámhoz hogy ez már lehet rendellenes dolog.Egyszerűen ha belegondolok abba hogy elvesztem izzad a tenyerem,sirok,.minden bajom van.ezeket elsem tudnám szavakkal sem mondani.
Köszönöm a levelet és a bizalmat! Annak alapján, amit leírtál, bizonyára különleges kapcsolatod volt apukáddal. Ha egy ilyen kapcsolatról azt gondoljuk, hogy véget érhet, akkor természetes, hogy érzünk valamennyi aggodalmat. Az viszont mindenképp fontos kérdés, hogy mennyire erős és gyakori ez a fájdalom és ez a félelem, ami téged eláraszt. Az is lehet, ahogy te is írtad, hogy bánt valami legbelül, aminek nincs köze apukádhoz. Ezt fontos lenne megtudni és feldolgozni, ezért, ha az érzéseid annyira erősek, hogy ez gondot okoz a mindennapi életedben, javaslom, hogy fordulj szakemberhez. Addig is kívánok neked sok türelmet az érzéseidhez!
Ha további kérdéseid merülnének fel, vagy szeretnél elbeszélgetni arról, ami bánt, nyugodtan felkereshetsz a rendelőmben. Elérhetőségeim: 06 30 203 54 91, rendelo@szerena.eu
Seer Szeréna 2012. 02. 28. 12:29
Én egy 22 éves édesanya vagyok (5 éves a kisfiam ) és 6 éve férjnél vagyok.
Sajnos lenne egy problémám mégpedig az hogy megromlott a férjemmel a viszonyom.
4 évig minden jól ment boldog és meghitt volt a viszonyunk,
De sajnos 2 éve kamionozik és keveset vagyunk együtt.
4 hetet tölt külföldön és 1 hetet itthon.
Körülbelül 4 hónapja kezdett romlani a kapcsolatunk és úgy érzem hogy nem lesz jó a vége.
Érzelmileg már nem nagyon nyitott felém és az 1 hét alatt amit itthon tölt sajnos csak
2-3 alkalommal van nemi életünk.(de eddig napi 2 volt)
És a másik ami nagyon zavar és rosszulesik hogy nem hajlandó törődni velem gondolok az érintésre,simogatásra,ölelésre és romantikára.
Én folyamatosan mentem hozzá de ez már egy idő után nagyon is megalázó mert ő nem viszonozza.
Tudom hogy nem olyan ember (vagy legalább is remélem) hogy nem csal meg ,meg hát nem is lenne rá pénze.
így hát nem értem hogy ez miből is alakult ki.Semmi trauma nem érte tudomásom szerint ami miatt így viselkedik.
Én tiszta lelkiismerettel mondhatom hogy ne csaltam meg még sohasem.
A kisfiammal ugyan olyan mint volt érzelmileg és törődésileg.Szereti nagyon és ő a legfontosabb nekünk
Kérem hogy az olvasottak láttán válaszoljon mert már nagyon nagyon kétségbe estem és nem tudom hogy mit tegyek.
Válaszát előre is köszönöm önnek.
Hozzám került az üzenete, úgyhogy a következőkben én válaszolok a kérdésére.
Ha most beszélgenénk, azt kérdezném öntől, hogy beszélt-e a férjével arról, hogy mi változott a kapcsolatukban? Én az őszínteség és nyitottság híve vagyok és úgy gondolom, hogy egy kapcsolatban fontos nyíltan beszélni az ilyen változásokról amennyiben mindkét fél szeretné. Egy tisztázó beszélgetésből ön is többet tudhatna meg és ez sokat segíthet.
Ha jól értettem, 2 éve nagyobb változás történt az önök életében (vagyis a férje kevesebbet van otthon). Egy ilyen változás önmagában is lehet egy stresszor, ugyanakkor kihat az élet több területére, az önök szerepeire amiket azelőtt vállaltak a családban. Ez megváltoztatja azt, ahogyan önök viszonyulnak, éreznek, viselkednek.
Minden kapcsolatot veszélyeztet az elhidegülés, ha az érintettek nem dolgoznak rajta folyamatosan. Ha a férje többet van távol és ez az oka az elhidegülésnek, akkor fontos arra figyelni, hogy hogyan telik el az az idő, amikor otthon van. Lehet kevesebb a közös idő, de akkor legyen különlegesebb. Ez az új rendszer (4 hét úton, 1 hét otthon) megváltoztathatja az ön és a férje az igényeit, vágyait. Fontos, hogy újra egymésra találjanak. Tegyenek olyan dolgokat, amikben mindketten örömüket lelik.
Ennek érdekében mindenképp azt javaslom, hogy üljenek le megbeszélni azt, hogy mi történik önökkel. Ön elmondhatja, hogy mit vett észre, esetleg azt is, hogy mit szeretne. Megtudhatja, hogy mit szeretne a férje öntől. Amennyiben a kapcsolatuk boldog és meghitt volt 4 évig, bíztosan megvan még önökben a képesség, hogy újra meghitté tegyék.
Sok sikert kívánok!
Ha további kérdései merülnének fel, nyugodtan felkereshet a rendelőmben. Elérhetőségeim: 06 30 203 54 91, rendelo@szerena.eu
Üdvözlettel,
Seer Szeréna 2012. 01. 10. 17:45
Kétségek kozott vagyok mert nem tudom mi tőrtént:Volt egy srác aki nagyon od volt értem.Én soknak tartotam folyton bombázot az smseivel mindig őlelgetni akart mindig velem akart leni.De akkkor nem tudtam mit tegyek mert kőzbe én már ismerkedtem egy másik srácal.Mondtam neki h kicsit sok vegyen vissza.
aztán eldontottem eg,h őt választom aki nagyon oda volt értem mert kiderul h akit már ismertem nem gondolt komolyan.És beleszerettem abba a srácba aki nekem eddig sok volt mert rájottem mikor ne keres akkor meg hiányzik.És azt hittem h ő is nagyo szeret ezért mertem szerelmes leni belé.Folyton vele akartam leni ,Ő mindent megtett h jo legyen meg ondta h szeret .Es egyik nap bejelentete h h idét kér és h at hitte h jo lezs de nem lett jo inkább rossz velem mint jo ,De én ezt nem is éreztem mindig mondta szeret dehogy nem tud nekem meg feleni és h olyan vagyok mi megértem ha nem ér rám mindig.és nem értem miért mondja h nem érzi azt amit szeretnnst a volt nője azt hiszi.azért mondta h szerete m,ert azt hitte jobb lesz .Van ilyen?Végulis kibékultunk megbeszéltuk he.ÁÉs amugy meg mindent megtete ártem még sutot is nekem dehogy s ezt még szoknia kell h valaki ennyit van melete.Ás most nem keres anyit akkor talizunk ha mondom tobbnyire.nem tom mit tegyek :(((((
A probléma leírásából úgy értettem, hogy van egy fiú akit ön nagyon szeret és sokmindent megtenne, hogy maga mellett tartsa. Sokan azt hiszik, hogy egy sikeres kapcsolat titka, ha a két fél sokat van együtt. Ez egy tévhit, ugyanis egy kapcsolatban a szeretet mellett, fontos, hogy tiszteletben tartsuk egymás igényeit is, például az egyedüllétre való igényt. Sokszor pont az menthet meg egy kapcsolatot, ha nem vagyunk mindig együtt, hanem töltünk külön is időt, saját hobbyval, saját barátainkkal.
Tudom, hogy nehéz lehet szabadon engedni a párunkat, ha nagyon szeretjük és persze, hogy szeretnénk minden percben vele lenni. De ha sikerül, talán a kapcsolatot is megmenthetjük.
Ugyanakkor, fontos, hogy igazán figyeljünk a párunkra: az ön barátja elmondta, hogy úgy érzi, nem tud megfelelni önnek. Ilyen esetben, a feltétel nélküli elfogadás sokat jelenthet a kapcsolatban. Fontos lenne, hogy beszéljenek erről és amennyiben a barátjának is fontos ez a kapcsolat, találják meg azokat a helyzeteket vagy viselkedési mintákat, amelyekben változtatni tudnak egy jobb kapcsolat érdekében. Ha nem vagyunk szabadok a kapcsolatunkban vagy úgy érezzük, nem felelünk meg, ez csökkentheti a szerelmünket is.
Sok sikert kívánok a kapcsolatuk helyrehozásában!
Ha további kérdései merülnének fel vagy szeretne mélyebben foglalkozni a problémával, nyugodtan felkereshet a rendelőmben. Elérhetőségeim: 06 30 203 54 91, rendelo@szerena.eu
Üdvözlettel, Seer Szeréna 2011. 12. 29. 13:22
Tisztelt Doktornő!
Segítségét szeretném kérni a következőkben. Párommal 8 éve vagyunk együtt,jóban-rosszban. Sokmindenen keresztül mentünk, de mindig megbíztunk egymásban és szerettük egymást. Az utóbbi napokban szinte villámcsapásként ért, hogy valami megváltozott bennem, úgy érzem, hogy teljesen üres vagyok belülről, mintha semmit nem éreznék már iránta. Ő egy nagyon jó ember, babát is tervezünk, és most olyan mintha minden széthullott volna. Persze előtte is voltak problémák, de mindig valahogy átlendültünk rajta. Azt hozzáteszem, hogy mindig őszintén meg tudtuk beszélni, ha problémánk volt, és úgy gondolom, hogy egymás felé mindig elmondtunk mindent. Azt, hogy most mit érzek, szintén elmondtam egy pár napja. Látom, hogy azóta egy világ omlott össze benne, de muszály volt őszintének lennem. Egyébként sokat vitatkozunk, ezt mások is látják, de valahogy mindenki azt mondta rólunk, hogy valami olyan összhang van közöttünk akkor is,hogy ezt ritka látni. Szeretném, ha újra úgy tudnám szeretni, ahogy eddig. Nem értem, hogy mi lett a baj.Úgy érzem, hogy belefáradtam az egészbe, de nem tudom, hogy ez a sok stressz miatt van, vagy amiatt, hogy tényleg nem akarom már őt. Kérem, ha tud javasolni valamit, hogy mit tegyek, írja meg.
Köszönettel: Niko
Kedves Niko,
Az első fontos lépés az lenne az Ön esetében, hogy megtalálja a választ arra, hogy minek köszönhető ez a hirtelen változás az érzelmeiben. Ha eddig is mindent megbeszéltek a párjával, akkor ez nagy előny, így sokkal nagyobb esélyekkel lehet áthidalni ezt az időszakot is. Az érzelmek megváltozásának biztosan konkrét oka van, ezt jó lenne megtalálni. Felteheti magának azt a kérdést, hogy mi az ami nem tetszik ebben a kapcsolatban? Vagy mi az amit nehezen fogad el? Esetleg olyan kompromisszumokat tett amivel nincs megbékélve? Lehet, hogy a párja is tehetne valamit másképp? Akár a sok vitatkozás is lehet negatív hatással az ember érzelmeire.
Ezeket első lépésként fontos lenne megbeszélni. Valószínűleg a párja is megnyugodna ha kapna valamilyen magyarázatot a jelenlegi helyzetre és úgy érezhetné, hogy ő is tehet valamita javulás érdekében.
Ha jol értettem, sok élmény köti össze a párjával és 8 év az nem kevés idő. A problémák áthidalhatók, ha mindkét részről megvan a kellő őszinteség és motiváció, hogy dolgozzon a kapcsolatán.
Ha további kérdései merülnének fel vagy szeretne mélyebben foglalkozni a problémával, nyugodtan felkereshet a rendelőmben. Elérhetőségeim: 06 30 203 54 91, rendelo@szerena.eu
Üdvözlettel,
.jpg){kind=small}
.jpg){kind=small}
.jpg){kind=small}
