|
Kérdezz-felelek
Nyáron diagnosztizálták nálam a pajzsmirigy alulműködést (Hashimotó). A TSH-m 5,5-ről 3,1-re lement napi 0,25 Letrox szedése mellett. Az étvágyam változó, rendszeresen étkezem, mégis 63 kg-ról lefogytam 58 kg-ra. Okozhatja ezt a fenti betegségem ?
A héten nagylabort is néztek nálam, ahol az eGFR értékem alacsonyabb lett a normál értéknél (74) - ezt az értéket is befolyásolhatja az autoimmun betegségem (mostanában sokat szúr a vesém, fáj a hólyagom) ?
Válaszát előre is köszönöm: Szilvia
Laboratóriumi értékek: száraz adatok, melyek mögött egészség, vagy betegség húzódik meg. Elég, ha ez alapján kezeljük a beteget, vagy járjunk utána, milyen egyéb okok játszhatnak még szerepet a tünetek megjelenésében.
A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.
Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
pajzsmirigy, cikktartalmiA TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus túlműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, túlműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára.
A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel. Az eGFR értéket számos tényező befolyásolja, nem feltétlen jelent kórosat.
Jó egészséget kívánok:
Azt szeretném kérdezni hogy mi a teendő ha a laboreredmények a következöek:FT4..2.95 , a TSH pedig 0.004.
A pajzsmirigyem alul vagy tulmüködik?
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:Ildiko
A laboratóriumi értékek: száraz adatok, melyek mögött egészség, vagy betegség húzódik meg. Elég, ha ez alapján kezeljük a beteget, vagy járjunk utána, milyen egyéb okok játszhatnak még szerepet a tünetek megjelenésében? A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.
Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
pajzsmirigy, cikktartalmiA TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus túlműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, túlműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára.
A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.
Jó egészséget kívánok:
PCO- szindrómám;
Hormonzavar;
Anyagcsere zavar;
Hyperinzulinémia;
Anémia v vashiányos anémia;
Ezek a hormon betegségeim, jelenleg 14 éves vagyok, ezek a betegségek 9 éves koromtól fogva derültek ki. Endokrinológus, illetve nőgyógyász kezel Székesfehérváron. A menstruációm van mikor 2, 3 hónapig nem jelentkezik, utána pedig 2, 3 hónapig rendkívül erős vérzés jelentkezik, a nőgyógyász dufastont illetve norculotot szokott adni de már egyik sem használ, ráadásul nagyon erős ödémát okoz, amivel szintén nem tudnak mit csinálni. A múltkori nőgyógyászati ultrahang azt mutatta, hogy a petefészkeim nagyobbak mint kellenének, a méhem pedig kisebb mint kellene de már évek óta. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez mitől lehetséges?
Mivel hormonális kezelést (dufastont illetve norculotot) kap, kivánatos volna megtudni, hogy miért kapja ezeket a szereket, használtak-e, használnak-e? Panaszait sok tényező okozhatja, a megnyugatató válaszhoz további kivizsgálás szükséges.
Jó egészséget kívánok:
úgy látom, valami összekeveredhetett, mert a válasz, amit kaptam, nem az én kérdésemhez tartozik.
mindenképpen szeretnék az Ön rendelésére elmenni, de jelenleg külföldön tartózkodom, és erre várhatólag csak jövőre lesz lehetőségem. addig is szeretnék úgy élni, hogy használjak a szervezetemnek.
Köszönöm szépen.
Kedves Prof. Dr. Balázs Csaba.
36 éves nő vagyok, a pajzsmirigyemben egy hideg és egy forró göböt találtak.
a hideg göbből leszívták a folyadékot, és ezt követően néhány hét alatt annyira összement, hogy kívülről már nem látszik a nyakamon.
A forró göb látszik, de a műtéti nagyságot nem érte el.
a hormonértékeim teljesen normálisak.
szeretném megtudni, hogy mivel támogathatom a szervezetemet, hogy a forró göb ne nőjön tovább. Egyúttal a hideg göb is megvan még, csak jóval kisebb lett, annak az állapotán sem szeretnék rontani.
Szelén pótlása javasolt-e páldául.
Rendkívül egészségesen élek, számomra nem lenne gond még jobban odafigyelni a táplálkozásomra, ha tudnám, mit kellene ennem és mit kellene kerülnöm. olvastam, hogy a gyömbér, esetleg a kurkuma segíthet, de nem nagyon merek kockáztatni, mert nem derült ki számomra, hogy ezek inkább a hideg vagy a meleg göbökre javalltak. azt is olvastam, hogy a káposztafélék és a brokkoli, a tejtermékek pl. elősegítik a golyva kialakulását.
Gondolom, hogy a jódot kerülni kell, mivel a forró göböt esetleg növelheti. ugyanakkor a szervezetnek mégis szüksége van a jódra. ezügyben ellentmondást látok, nem tudom, mit lenne érdemes tenni.
nem tudom, hogy érdemes-e lisztérzékenységre tesztet csináltatni, vagy milyen egyéb teszteket érdemes megcsináltatni, hogy kiderítsem a mögöttes okokat?
válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Prof. Dr. Balázs Csaba válasza:
Tisztelt Kérdező!
Köszönöm megtisztelő bizalmát. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból azoktól kaphatja meg, akik a vizsgálatokat végezték és a gyógyszeres szedés módosítását indikálták, ill. a felvilágosítást adták. Nagyon fontos szakmai problémát vetett fel. A kérdés általánosságban úgy fogalmazható meg, hogy mi a helyzet akkor, ha egy adott betegséggel kapcsolatban több orvosi vélemény van, akkor melyik igaz? A helyzet az, hogy ezekben a szakmai kérdésekben a helyes orvosi vélemény nem „demokratikus” szavazás kérdése, amikor a többségi vélemény dönt. A tudományban a Keplertől- Semmelweisen át mindig kisebbségben voltak azok akiknek később igazuk lett. Ezért nem tartom jónak azt az elterjedő gyakorlatot, hogy „ több orvost megkérdezünk és a többségi véleményt fogadom el”. Ezért nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem. Bizonyára belátja, hogy a megfelelő információk hiányában az eltérő orvosi véleményekben nem foglalhatok állást, mivel etikai és jogi kötelékek kötnek.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
Nem keveredtek el a dolgok, de vélemény adásakor - sajnos - már többet kell figyelni a jogi és etikai kérédésekre, mint a szakmiakra.
Amit írhatok:
1. Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható (!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik.
A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az un. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”).
2. Jó volna tudni, hogy a hideg göbnek mi az oka, van-e gyulladás ?
3. Ha autoimun gyulladás van akkor érdemes gondolni esetleges lisztérzékenységre.
Az elmúlt hónapokban több kedves olvasó tette fel a kérdést, hogy van-e kapcsolat a pajzsmirigy autoimmun betegségei és a lisztérzékenység között.. A válaszom igen volt. Miért?
A betegség autoimmun eredetű és öröklődő jellegű, amelyet különböző névvel illet a szakirodalom: gyermek- és felnőttkori coeliakia, glutenszenzitív enteropathia, sprue, nem trópusi sprue, idiopathias steatorrhoea, lisztérzékenység.
A betegség lényege: komplex felszívódási zavar (a bél nem képes felszívni a nélkülözhetetlen tápanyagokat), amely többnyire gyermekkorban kezdődik és kezelés nélkül halálhoz vezethet. A betegség kialakulásának oka: gluténnel (a búzafélékben található fehérjével) szembeni érzékenység, amely a bélbolyhok pusztulásához vezet. Az örökletes jelleg mellet szól, hogy a beteg szülőkben lévő gének hordozzák a betegségre való fokozott hajlamot. A legújabb nemzetközi kutatások (Setty M. és munkatársai: Celic disease: risk assessment, diagnosis and monitoring, Mol. Diag.Ther. 2008, 12, 289-98) bizonyították, hogy a szöveti antigének (HLA) II. régiójában található gének: DQ2 vagy a DQ8 felelősek a betegség öröklődéséért (1.ábra). A kóros gének megjelenése azonban nem egyforma. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkiben azonos életkorban és súlyossági fokban manifesztálódik a betegség. A sokak által ismert típusos klasszikus tünettriász tagjai a hasmenés, a fogyás és a gyengeség nem mindenkiben egyformán jelennek meg. A klinikai kép többnyire jellegtelenül, fokozatosan, máskor akut bélfertőzés formájában fejlődik ki. Néha enyhék, vissza-visszatérő jellegűek a tünetek, emiatt a betegséget csak későn ismerik fel (vagy "félrekezelik”) A lisztérzékenység sajátosan egy jéghegyhez hasonlítható, amelynek csúcsán találhatók a legsúlyosabb esetek. klinikai tünetek gyermekkorban a szoptatás befejezésével, a gabonafélékkel történő táplálás megkezdése után, 6 és 18 hónapos kor között fejlődnek ki. Étvágytalanság, gyakori, nagy mennyiségű, híg, világos és bűzös széklet, szokatlan apátia és ingerlékenység lehetnek az első tünetek. A has puffadt lesz, a bőr alatti zsírszövet és izomállomány csökken. Folyadék-, elektrolit és fehérjevesztés, kiszáradás, alacsony vércukorszint, ill. kálciumszint, végtaggörcsök majd sokkszerű állapot jöhet létre. Ezt coeliakiás krízisnek nevezzük, amely többnyire halálhoz vezet. Ez a súlyos állapot ritka azóta, hogy felismertük a glutén megvonás gyors és eredményes terápiás hatását. Mindezeken kívül természetesen a felszívódási zavar általános tünetei is jellemzőek, hasonlóan a felnőttekben észleltekkel. A betegség a genetikailag meghatározott „szerv-specifikus” autoimmun kórképek közé sorolható. Az arra hajlamos egyénekben immunológiai folyamat alakul ki, amelynek lényege, hogy antitestek (fehérjék) képződnek a gliadinnal és a szöveti transzglutamináz enzim ellen. A gyulladásos folyamat következménye a bélnyálkahártya károsodása és a súlyos felszívódási folyamattal járó tünetek fellépése (vashiány, fehérjehiány, fogyás, osteoporózis, hormonális zavarok, nyelvgyulladás, szájgyulladás, a végtagokon ödéma, ritkán hasüregi folyadék is kialakulhat). A diagnózis általában nem könnyű a sokszínű tünetek miatt. A genetikai háttér, a kiegészítő, ill. társuló betegségek ismerete, a laboratóriumi vizsgálatok azonban sokat segíthetnek a minél korábbi felismerésben és kezelésben. Korábban a D-xilóz teszt és a bélnyálkahártya szövettani vizsgálata volt szükséges. A legújabb kutatások eredményei a következő fontos megállapításokat tették (Naiyer AJ és munkatársai, Thyroid, 2008, 18, 1171-78), hogy:
A transglutamináz II enzim (TGase II) elleni antitestek kimutatása segít a korai felismerésében A korábbi viszonylag időigényes módszer (ELISA) helyett az „immunszenzor vizsgálat meggyorsítja a laboratóriumi teszteket. Ráadásul ezen ígérete módszer alkalmas arra is, hogy az ételekből is kimutatja a nagyon kis mennyiségben jelenlevő glutén fehérjét (Kings College London, UK www.kcl. Ac.uk).Az a felismerés, hogy a pajzsmirigyben is van TGase II fehérje arra utal, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségiben gyakori a tünetszegény, néha tünetmentes lisztérzékenység. Ezt mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigybetegség fő indikátora: az un. TPO elleni antitest és a TGase II fehérje elleni antitestek egyaránt pozitívak. .A végső következtetés, hogy a lisztérzékenyeknek gondolni kell pajzsmirigybetegségre és fordítva, akik pajzsmirigybetegségben szenvednek, azok között a lisztérzékenység gyakoribb. A csökkent pajzsmirigybetegségben szenvedők gyakran panaszkodnak arról, hogy has puffadásuk van és az alkalmazott a pajzsmirigyhormontól nem fogynak. Ilyenkor a hormon csökkent felszívódásának oka a látszólag tünetmentes coeliakia lehet! Ez lehet atípusos és enyhe forma is, de időben kell gondolni rá.
4. A szervetlen jódot célszerű kerülni. Az étrend is függ a betegség természetétől, nincs általános étrend.
5. A szelén témakörről több cikket írtam itthoni és külföldi lapokba és ezen a honlapon is. Alkalmazása csak megfelelő indikáció mellett célszerű.
A leírtak csak a témakör töredékét foglalják magukban. Talán érthető, hogy további részleleteket már csak azért sem célszerű leírni, mert gyógykezelésnek személyre szabottnak kell(ene) lennie.
Ami az előjegyzést illeti, a rendelésem elég zsúfolt. A legegyszerübben e-mail-en tudna időpontot egyeztetni a kolléganőkkel: Szekelym@vipmail.hu, szekelymelinda66@gmail.com, vagyKelemen Edina erikbaba76@freemail.hu
Jó egészséget kívánok:
Kezelt betege vagyok (diagnózis: Hashimoto thyreoditis, szubklinikus hypothyreosis) és egy korábbi terheléses vércukorvizsgálat eredményével kapcsolatban szeretném a segítségét kérni, ugyanis több helyen is azt olvastam, hogy nemcsak a Homa index (ez nálam jó), hanem az is IR-re utal, ha a 120’ glükóz az éhgyomri érték alá esik.
3 pontos terheléses vizsgálat eredménye januárban:
éhgyomri glükóz: 5,3 mmol/L (referencia: 3,6 - 6,0)
60 perces glükóz: 5,1
120 perces glükóz: 4,7 (referencia: 4,1 - 7,8)
éhgyomri inzulin: 4,9 (referencia: 2,6 - 24,9)
60 perces inzulin: 29,3
120 perces inzulin: 26,2
A 60 és a 120 perces értékeknél nincs referenciatartomány, így azt sajnos nem tudom, hogy ezek az értékek jónak számítanak-e.
Decemberben lombikra készülünk ( 2 év sikertelen próbálkozás és 4 eredménytelen lombik után), ezért is érdekelne nagyon az Ön véleménye, mert nem szeretném, ha esetleg a kezeletlen IR esetén nem járnánk sikerrel.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdv: Nóra
Sajnálatos módon az inzulinrezisztencia pontos határában még nincs konszenzus, a legelfogadottabb, gyakorlatban is jól használható módszer a HOMA-IR érték, 4 feletti érték esetén a diagnózis nagy biztonsággal felállítható, 2,5 feletti érték esetén valószínűsíthető. Ha a metformin kezeléstől magas HOMA-IR érték mellett előny várható, mely megnyilvánulhat a fogamzóképesség javításában, a testsúly csökkentésében, akár a cukorbetegség kialakulásának késleltetésében, akkor adása a gyógyszerrendelési szabályok betartásával
Jó egészséget kívánok, üdv:
Kérem, a leleteim alapján tud-e vmit javasolni. Milyen vizsgálatokat csináltassak meg, kihez forduljak. Sajnos a rendelésére nem jutottam el, 6 hónap a várakozási idő, ami rengeteg, ezért itt írok.
9 lombikon vagyok túl, 6 saját petesejtes, 3 donoros. Max biokémiai terhesség volt.
Eredményeim:
-súlyos endomeriózis(2szer műtöttek, csak az egyik petefészkem üzemel, de újra csokoládéciszta van benne, ezért már az utolsó 3 donor petesejt volt.-kéne mennem új műtétre az ép petesejt lehetősége miatt)
AMH:0,1
-TG antitest pozitivitás(anti TPO és ENA negetív) Tsh jó(2,07)gyógyszer nélkül ----25 mg letroxot szedek rá
-MTHFR kettős heterozigóta---3 mg folsav
-inzulinrezisztencia 3x850 merkformint szedtem, ezt csökkentették 2x500ra, mert vékony vagyok nagyon és csak fogytam tőle 170cm 51kg, de a gyógyszertől 48kg!
-kromoszóma rendellenesség nincs
-édesanyám autoimmun beteg(RA,SY)
-nk sejt:elvileg rendben:
Celluláris immunstátusz:
A vizsgált B és NK lymphocyta sejtarányokban és abszolút sejtszámokban kóros eltérést nem találtunk. A T lymphocyta sejtarány kissé emelkedett.
Az aktivált T lymphocyta sejtarány normális.
A helper/szupresszor sejtarány kissé csökkent.
NK funkció:
A flow citometriával végzett (K562-s target sejtek segítségével számolt citotoxicitás (index) NK funkciós vizsgálatnál normál aktivitást mértünk: 86% (normálérték : 80-120%)
Sikeres reproduktív folyamathoz szükséges, hogy az NK sejtarány értéke <15% legyen.
Az NK sejtarányban és az NK sejtek működésében kóros eltérést nem találtunk.
Ezek alapján smoflipid kezelés nem szükséges.
Mit javasol, mit tudnék még megnézetni?
Válaszát előre is nagyon köszönöm,
üdvözlettel,
Wendy1
Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de - legnagyobb sajnálatomra - a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte. Az egyes laboratóriumi módszerek ugyanis nagyon eltérőek, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket.
Jó egészséget kívánok:
A párom (47 éves férfi) nyár elején mélyvénás trombózist kapott, kivizsgálások sora jött. Súlycsökkenés és szívritmus problémái is voltak, két szálon is megindultak a kivizsgálások: endokrinológia és kardiológus is foglalkozott vele. Hideg zuhanyként ért bennünk augusztusban a nyaki ultrahang eredménye: befele,mellkasba nyúló óriásgöb (hideggöb) volt a bal oldali pajzsmirigyben. Biopsziák eredménye értékelhetetlen volt (vérhigítót szedett a párom a trombózis óta). Szeptemberben nagyműtéte volt: a szövettanok eredménye sajnos rosszindulatú daganatot igazolt. Papillaris carcinoma,illetve ha jól olvastam akkor folliculare carcinoma jelei is mutatkoztak.. A göb tokját a rossz sejtek nem tudták áttörni, a sebész egészben ki tudta emelni, óvatosságból a másik lebeny fele is ki lett véve (annak a műtétkor elvégzett szövettana ép pajzsmirigyet igazolt).
A párom holnap indul az első sugárkezelésre Budapestre.
Bízom benne, hogy jól döntöttünk, és segít a gyógyulásban a kezelés, ismerve, hogy a szervezetet és annak ellenálló képességét a sugárkezelés rontani fogja.
Nekem az lenne a kérdésem, mi, a család mivel tudnánk őt segíteni? Mire hazajöhet, úgy tudom, lehet immunerősítéssel foglalkozni. Mit szabad egy ilyen betegnek adni?
Komplex táplálék kiegészítőt érdemes venni? C-vitamint mekkora dózisban kaphat? Béres csepp mennyire hatékony ilyen esetben? Flavin7-ről jókat olvastam. Kurkumin kapszulát, szelént, D vitamint is gondoltunk.. Egy Huminiqum nevű kapszulát szeretnénk erősítésre megvásárolni, mit gondol, sugár után elkezdhetjük? Letrox 50 mg tabblettát fog szedni 2X1 tablettát.
Az étrendben elkezdtünk a lúgosítással is foglalkozni. Jódmentes diétát mennyire kell tartani? Alulműködő státuszban van a pajzsmirigy. Jódmentes sóval főzünk. Ízfokozók (nátrium glutamát) kizárva, amennyire lehet.
Eddig sem éltünk egészségtelenül, mindig is sportolt valamit, nincs a családjában ilyen beteg, neki van először ilyen betegsége. Nem értjük, miért alakult ez nála ki ilyen alattomosan. Nem tudjuk, miben kellene változtatni.
8 éves a pici fiúnk, nekünk most csak az a fontos, hogy apa meggyógyuljon.
Kérem szépen a tanácsát azzal kapcsolatosan, mit tegyünk annak érdekében, hogy az ő szervezete fel tudja venni a harcot a betegséggel szemben és a sugár után minél előbb regenerálódni tudjanak a jó sejtek.
Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelettel:
Andrea
Nagyon sajnálom a történteket. A műtét uitán valóban további kezelésre, hormonális kezelésre és immunmoduláns kezelésre lesz szüksége. Egyelőre a részletekbe nem lenne célszerű belebonyolódni, mert ez függ majd a további kezelésektől is.
Teljes felépülést kívánok, tisztelettel:
36 éves nő vagyok, a pajzsmirigyemben egy hideg és egy forró göböt találtak.
a hideg göbből leszívták a folyadékot, és ezt követően néhány hét alatt annyira összement, hogy kívülről már nem látszik a nyakamon.
A forró göb látszik, de a műtéti nagyságot nem érte el.
a hormonértékeim teljesen normálisak.
szeretném megtudni, hogy mivel támogathatom a szervezetemet, hogy a forró göb ne nőjön tovább. Egyúttal a hideg göb is megvan még, csak jóval kisebb lett, annak az állapotán sem szeretnék rontani.
Szelén pótlása javasolt-e páldául.
Rendkívül egészségesen élek, számomra nem lenne gond még jobban odafigyelni a táplálkozásomra, ha tudnám, mit kellene ennem és mit kellene kerülnöm. olvastam, hogy a gyömbér, esetleg a kurkuma segíthet, de nem nagyon merek kockáztatni, mert nem derült ki számomra, hogy ezek inkább a hideg vagy a meleg göbökre javalltak. azt is olvastam, hogy a káposztafélék és a brokkoli, a tejtermékek pl. elősegítik a golyva kialakulását.
Gondolom, hogy a jódot kerülni kell, mivel a forró göböt esetleg növelheti. ugyanakkor a szervezetnek mégis szüksége van a jódra. ezügyben ellentmondást látok, nem tudom, mit lenne érdemes tenni.
nem tudom, hogy érdemes-e lisztérzékenységre tesztet csináltatni, vagy milyen egyéb teszteket érdemes megcsináltatni, hogy kiderítsem a mögöttes okokat?
válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Köszönöm megtisztelő bizalmát. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból azoktól kaphatja meg, akik a vizsgálatokat végezték és a gyógyszeres szedés módosítását indikálták, ill. a felvilágosítást adták. Nagyon fontos szakmai problémát vetett fel. A kérdés általánosságban úgy fogalmazható meg, hogy mi a helyzet akkor, ha egy adott betegséggel kapcsolatban több orvosi vélemény van, akkor melyik igaz? A helyzet az, hogy ezekben a szakmai kérdésekben a helyes orvosi vélemény nem „demokratikus” szavazás kérdése, amikor a többségi vélemény dönt. A tudományban a Keplertől- Semmelweisen át mindig kisebbségben voltak azok akiknek később igazuk lett. Ezért nem tartom jónak azt az elterjedő gyakorlatot, hogy „ több orvost megkérdezünk és a többségi véleményt fogadom el”. Ezért nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem. Bizonyára belátja, hogy a megfelelő információk hiányában az eltérő orvosi véleményekben nem foglalhatok állást, mivel etikai és jogi kötelékek kötnek.
Jó egészséget kívánok:
Bőrre localizált vasculitis, nem differenciált autoimmun betegségem van.2000-ben granulómás agyvelőgyulladásom /sarcoidosis/ volt,ami miatt évente 3havi INHkezelést kapok. Mindkét pajzsmirígyemben néhány echoszegény göb van.Jobboldalinál gyakran érzrk gombócot,néha lemélyül a hangom,és rekedté válik.Ez a havi ciklus előtt 1-2nappal fokozottan jelentkezik. 3évvel .ezelőtt ok nélkül 43kg-ra lefogytam,majd 64kg-ra visszahíztam, minden ok nélkül.Ez a jelenlegi súlyom. A fogyás óta rendszertelen a menstruációm,sok és sokáig tart.Emiatt 3 küret is történt.Gyakran izzadok,meleget nehezen tűröm / régen pont az ellentéte volt/, száraz a bőröm, viszket, szívdobogás extrázással gyakori / igaz mitrális prolapszusom van/, alvászavar, állandó fáradtágérzés,feszültség,ingerlékenység a jellemző.A hajam is elvéknyúlt.Pár éve csináltak szcintigráfiát,az egyik struma diffúzát mutatott / laborérték jó volt/ , a másik csak göbös pajzsmirígyet. Hol stuámás, hol nem strumás volt az eredmény. A mostani TSH -érték 0.700-as. Az lenne a kérdésem ,hogy ez nem -e alacsony tekintve , hogy 51évet betöltöttem. Visszanézve a TSH régi laboreredményeket, szép fokozatosan csökkent és most a legutóbbi 0.700-as volt. A 2 évvel azelőtti 0.735volt. A többi mind magasabb volt.
Válaszát előre is köszönöm
Tisztelettel: Ibolya
Mindenek előtt köszönöm megtisztelő bizalmát. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból azoktól kaphatja meg, akik a vizsgálatokat végezték és a gyógyszeres szedés módosítását indikálták, ill. a felvilágosítást adták. Nagyon fontos szakmai problémát vetett fel. A kérdés általánosságban úgy fogalmazható meg, hogy mi a helyzet akkor, ha egy adott betegséggel kapcsolatban több orvosi vélemény van, akkor melyik igaz? A helyzet az, hogy ezekben a szakmai kérdésekben a helyes orvosi vélemény nem „demokratikus” szavazás kérdése, amikor a többségi vélemény dönt. A tudományban a Keplertől- Semmelweisen át mindig kisebbségben voltak azok akiknek később igazuk lett. Ezért nem tartom jónak azt az elterjedő gyakorlatot, hogy „ több orvost megkérdezünk és a többségi véleményt fogadom el”.
Ami a TSH értéket illeti az további megjegyzést teszt szükségessé.Mi is a TSH? Laboratóriumi értékek: száraz adatok, melyek mögött egészség, vagy betegség húzódik meg. Elég, ha ez alapján kezeljük a beteget, vagy járjunk utána, milyen egyéb okok játszhatnak még szerepet a tünetek megjelenésében.A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges? Nem !
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.
Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik!!!! Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél`, miként erre igyekezett utalni!)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
pajzsmirigy, cikktartalmiA TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus túlműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, túlműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára.
A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.
Jó egészséget kívánok:
Köszönöm válaszát, amelyben jelezte, hogy 2,5-ös TSH, alacsony T4 értékkel is jelezhet alulműködést huszonéves lánynál.
Közben megérkezett egy újabb - ismerős laboros által készített lelet, tehát nem orvos javaslatára - amelyben a T4 maradt alsó határon, a T3 alsó határ alá került:
TSH 2,39 (0,40 -4,80)
T4 0,78 (0,71 -1,85)
T3 1,92 (2,02 - 4,43)
A határérték alatti T3 megerősítheti az alulműködést, pláne, ha az indokolatlan súlygyarapodás nem akar javulni? Érdemes pajzsmirigy problémaként foglalkozni vele?
Válaszát várva, köszönettel és tisztelettel:
V. Ágnes
Nagyon örülnék, ha a vizsgálatokkal minden kizárható lenne. Ismert azonban, hogy a krónikus autoimmun kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencséra nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Jó egészséget kivánok, tisztelettel:
A levelemre üres válasz érkezett erre a címre,megtenné,hogy elküldi válaszát még egyszer,mert nagyon fontos lenne számomra.Köszönettel:Nagyné Adrienn
https://www.csaladinet.hu/szakertok/rate/84040/93258-
A segítségét szeretném kérni abban, hogy a háziorvos pajzsmirigy vizsgálatra küldött, melegségérzés, viszketés, kiütés miatt. Sohasem volt pajzsmirigy problémám, de a vérvételen az alábbi eredményeket kaptam:
TSH 2,390 mIU/L 0,400 - 4,000
Szabad T4 11,63 pmol/L 7,75 - 15,21
Szabad T3 4,84 pmol/L 3,80 - 6,00
Tireoglobulin 51,60 μg/L * 1,10 - 35,00
Anti-TPO 0,3 U/mL 0,0 - 9,0
Tireoglobulin 51,60 μg/L * 1,10 - 35,00 magas eredménye mit jelent? Pajzsmirigy betegségem van?
Üdvözlettel: Kiss Renáta
A Tireoglobulin emelkedett szinjének több oka is lehet a gyulladástól a jóindulatú daganatig.
Üdvözlettel:
Azt olvastam, hogy a TSH referenciaértékek megváltoztak, adott esetben egy huszonéves nőnél a 2,5-ös érték, az alsó határon levő T4 értéknél is jelenthet alulműködést. Igaz ez?
Válaszát várva tisztelettel:
V. Ágnes
Az alulműködés általában klinikai tüneteken alapszik, a TSH csupán segítséget nyújthat.
Mi a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél).
A huszonéves nőnél a 2,5-ös érték, az alsó határon levő T4 értéknél is jelenthet alulműködést, ez valóban igaz.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Autoimmun pajzsmirigy alulműködésben szorulok kezelésre.
A szintetikus pajzsmirigy-hormonok helyett szeretnék természetes hormont szedni.
Ön például felírná nekem az Armour Thyroidot?
Válaszát megköszönve, szívélyes üdvözlettel, hozsu
Igen, van arra mód, hogy ezt a készítményt feírjam, de itthon a patikákban általában nem lehet beszerezni.
Jó egészséget kívánok:
56 éves nő vagyok. Kb. 2 éve pajzsmirigy alul működésre szedek L-thyroxin50 tablettát, kezdetben 0,5, jelenleg már 1,5 szemet naponta. Kb. 3 hete folyamatosan enyhe fejfájásom van, hátul a kupám környékén. Fáradékony és gyenge is vagyok.
Kb. 58 kg a súlyom, magasságom 152 cm. A csatolt laboreredmények több helyen is a normál értéktől eltérnek. Tsh 11,2, mely nagyon magas, korábban volt 7 és normál értékű is. Kérem a Dr. Úr véleményét, esetleg javaslatát a csatolt eredményekkel kapcsolatosan.
Válaszát nagyon várom a megadott e-mail címre.
Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de - legnagyobb sajnálatomra - a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte. Az egyes laboratóriumi módszerek ugyanis nagyon eltérőek, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket.
Laboratóriumi értékek ugyanis száraz adatok, melyek mögött egészség, vagy betegség húzódik meg. Elég, ha ez alapján kezeljük a beteget, vagy járjunk utána, milyen egyéb okok játszhatnak még szerepet a tünetek megjelenésében?
A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.
Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik``` Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
- TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
pajzsmirigy, cikktartalmiA TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus túlműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, túlműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára.
A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.
További kivizsgálást és oki kezelést javaslok:
56 éves nő vagyok. Kb. 2 éve pajzsmirigy alul működésre szedek L-thyroxin50 tablettát, kezdetben 0,5, jelenleg már 1,5 szemet naponta. Kb. 3 hete folyamatosan enyhe fejfájásom van, hátul a kupám környékén. Fáradékony és gyenge is vagyok.
Kb. 58 kg a súlyom, magasságom 152 cm. A csatolt laboreredmények több helyen is a normál értéktől eltérnek. Tsh 11,2, mely nagyon magas, korábban volt 7 és normál értékű is. Kérem a Dr. Úr véleményét, esetleg javaslatát a csatolt eredményekkel kapcsolatosan.
Válaszát nagyon várom a megadott e-mail címre.
Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de - legnagyobb sajnálatomra - a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte. Az egyes laboratóriumi módszerek ugyanis nagyon eltérőek, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket.
Laboratóriumi értékek ugyanis száraz adatok, melyek mögött egészség, vagy betegség húzódik meg. Elég, ha ez alapján kezeljük a beteget, vagy járjunk utána, milyen egyéb okok játszhatnak még szerepet a tünetek megjelenésében?
A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.
Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik``` Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
- TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
pajzsmirigy, cikktartalmiA TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus túlműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, túlműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára.
A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.
További kivizsgálást és oki kezelést javaslok:
18 éves lány vagyok és kedden nőgyógyászati vizsgálaton vettem részt. Utána szerettem volna járni, mi lehet az oka a rendszertelen menstruációmnak. Korábban előfordult, hogy 46, 54 napra jött meg, most pedig augusztus 15. óta várok. Amikor "rendszeres" volt a ciklusom, akkor 30-37 naponta menstruáltam.
Elmondtam a panaszaimat és elküldtek ultrahangra. Itt a következő lelet született:
TVS: Kb. 62 x 33 x 24 mm-es uterus, nyálkahártya vastagsága 5 mm-es.
Jobb oldali ovárium 34 mm-es, benne számtalan 3-7,5 mm-es tüsző,
bal oldali ovárium 34 mm-es, benne szintén számtalan 3,5-8 mm-es tüsző.
Szabad hasüregi folyadék nincs.
Dg.: PDOD.
Szakrendelésre visszairányítva.
A szakrendelésen azt mondták, hogy várjak 1 hónapig. Ha 1 hónapig nem jön meg a menstruációm, szedjek 10 napig 2 szem Norcolutot, majd a menstruáció első napján kezdjek el Mistral 3 x 21 fogamzásgátlót szedni.
Doktor Úr szerint az én esetemben ez megfelelő kezelés lenne? Sok helyen olvastam, hogy ennél a betegségnél a fogamzásgátló csak szőnyeg alá söpri a problémát és tovább fajul. Mindemellett a szüleim ezt nem támogatnák és haragudnának rám már csak azért is, ha ezt felvetném.
Ha tényleg ez a jó megoldás, végig szednem kell a fogamzásgátlót és minden hónapban felíratni, ha elfogy, vagy elég azt a 3 x 21 darabot beszedni?
Az orvos azt mondta, hogy még nem kell kivizsgáltatni magamat inzulinrezisztenciára és hormonbetegségre. Én viszont aggódom, nem akarok felelőtlen lenni önmagammal szemben. Gyakorta vannak inzulinrezisztenciára hasonlító rosszulléteim, rossz közérzetem. Reggelente sokszor hevesen dobog a szívem és alig bírok felsétálni az iskola harmadik emeletére. Ha sokáig nem eszek, amint megérzem az éhséget, azzal párhuzamosan már érzem a heves szívdobogást / émelygést és gyengeséget. Viszont kiadósabb ebéd után sem bírok sétálni, úgy érzem, le kell feküdnöm azonnal.
A szüleim szerint mindezeket túlreagálom és valójában semmilyen bajom nincs. Ha kérem őket, hogy kivizsgálásra szeretnék menni, legyintenek, hogy nincs értelme. Őszintén szólva nőgyógyászhoz sem akart édesanyám elengedni, de ment egy kisebb csoport a minap az iskolából méhnyakrákszűrésre, ezért tartottam velük, hogy végére járjak az ügynek. Az eredményt még nem mertem neki elmondani, amíg nem biztos, hogy tényleg baj van.
Azt is észrevettem magamon, hogy körülbelül 13 éves korom óta szőrösödök. A hasam, a hátam, a combom minden szeglete (ahol nőknél normális, ott minden esetben kissé erősebb, ahol nőknél nem normális, ott nem túl erősen).
Ez is összefüggésben lehet a problémával?
62 kilogramm vagyok és 170 cm magas. Kiskoromban túlsúlyos voltam. Most puha zsírok vannak rajtam de ránézésre nem tűnök kövérnek, csak talán az átlagnál kicsit pufibbnak.
Doktor Úr szerint mennyire komolyak a tüneteim és mennyire érdemes kivizsgáltatni magamat még bővebben?
A felírt gyógyszereket beszedjem-e, és ha igen, hogyan szedjem?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelettel: Eszter
Éretelemszerűen a leiratkból diagnózist nem lehet és nem is szabad mondani, jóllehet kezelést csak körültekintő vizsgálat után szabad csak indikálni. A hormonális fogamzásgálást én is csak a legvégső esetben javaslok.
Feltehetően aPCOS-re gondolhattak a vizsgálata során.
Mi is a polycystás ovarium szindróma (PCOS), amelyről olyan sokat hallunk!
A betegség kialakulásának okai és mechanizmusa:
A PCOS genetikailag alapvetően meghatározott, de környezeti tényezők által is jelentős mértékben súlyosbított betegség, aminek kialakulása általában már a pubertás előtt megindul. Létrejöttében több, részben egymást erősítő folyamat játszik szerepet. Alapvető az petefészkek fokozott férfi hormon (androgén) elválasztása, amihez a mellékvesék többé-kevésbé szintén aktívabb androgén termelése társul. A petefészkek kóros hormontermelése részben – alkati okok által meghatározott –az agyalapi mirigy hormonjának, az LH- termelődésnek a FSH rovására történő fokozódásának – a következménye. Ezen hormonzavar részben elsődleges, de részben a kóros női hormonok (ösztrogén, progeszteron) és az androgén arány eredménye is.
A magas inzulin szint (hyperinsulinaemia) is alapvető szerepet játszik a betegség mechanizmusában. A hyperinsulinaemia csökkenti mind a szex-hormon kötő fehérje (SHBG), mind az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) szintjét, aminek fokozott nemi hormon, IGF-1 hatás lesz a következménye. A hyperinsulinaemia és inzulin rezisztencia egymást kölcsönösen fokozzák, ami a PCOS mechanizmusának egyik önerősítési körét hozza létre, s magyarázza, hogy a PCOS súlyosbodását sokszor súlygyarapodás idézi elő.
Tünetek
A PCOS a serdülőkortól kezdődően okozhat panaszokat, menstruációs zavart, majd meddőséget, infertilitást, illetve hyperandrogen tüneteket: hirsutismust (fokozott szőrnövekedést, férfias jellegű hajhullást. A PCOS súlyfelesleg esetén gyakrabban manifesztálódik, ezért gyakori a túlsúly vagy elhízás. A PCOS és a metabolikus szindróma (kóros elhízás) (MS) között olyan szoros kapcsolat van, hogy tágabb értelemben a PCOS a MS egyik manifesztációja. A PCOS a szénhidrát anyagcserezavar vonatkozásában – különösen, ha elhízás is társul – jelentős kockázati tényező: a relatív kockázat a 2-es típusú diabéteszre 7,5 szeres.
Előfordulási gyakoriság:
A PCOS gyakori, de pontos előfordulását csak becsülni lehet: a nők 5-10 %-a lehet érintett! Fontos tudni, hogy morfológiailag a PCO (a polycystás ovarium maga) még gyakrabban mutatható ki, kb. a nők 30 %-ában, klinikai tünetek és panaszok nélkül is. Egyéb hyperandrogen állapotok másodlagosan is okozhatnak PCO-t. Ugyanakkor lehetséges PCOS ki nem mutatott ciszták nélkül is.
Diagnózis:
A PCOS diagnózisa a Rotterdami kritériumok (2003) alapján történik. A diagnózis akkor állapítható meg, ha 1./ két tünet jelen van a következő háromból: a./ menstruációs zavar b./ androgén túlsúly klinikai és/vagy laboratóriumi jelei, c./ ultrahanggal igazolt PCO és 2./ nem más endokrin kórkép okozza a tüneteket.
A beteg vizsgálata
Vizsgálni kell a hirsutismus súlyosságát, a hajhullás mértékét és jellegét A hormonvizsgálatok egy részét (az „alapvizsgálatokat”) a ciklus (ha van) első napjaiban (2-4. nap között) kell végezni. Ilyenek LH, FSH, tesztoszteron, SHBG, ösztradiol, prolaktin. Célszerű a szabad tesztoszteron mérése vagy a szabad tesztoszteron index kiszámítása (ami 4 feletti érték esetén számít emelkedettnek). Jellegzetes, de nem kellően érzékeny jel a ciklus elején mért, emelkedett, kettő feletti LH/FSH arány.
Szükség lehet a teljes körű lipid vizsgálatra, a szénhidrát anyagcsere időszakos ellenőrzésére, a kortizol és vérzészavar esetén, a pajzsmirigy csökkent működés kizárása céljából TSH vizsgálatra.
Elkülönítő diagnózis
- Prolactinoma (prolaktin emelkedés mértéke alapján)
- Hypo-, hyperthyreosis
- Egyéb eredetű szekunder vérzészavarok
- Androgén termelő tumor
- Kortizol rezisztencia
Kezelés
A kezelés elvi céljai:
- a hyperandrogen állapot csökkentése,
- a meddőség kezelése,
- a diabétesz, a kardiovaszkuláris betegségek és az endometrium karcinóma kockázatának csökkentése.
A vázolt önerősítési körök magyarázzák, hogy különböző módokon lehet a PCOS-t okilag kezelni. Ezek:
1. Az inzulin szint csökkentése (életmódi kezelés, inzulin-érzékenyítő gyógyszerek).
2. A nemi hormon hatások normalizálása, a sex hormonkötő globulinok (az SHBG) szint emelésével
Helyes, ha a beteg aktuális kezelését évekre elnyúló gondozás követi, melynek során az aktuális terápia mindig alkalmazkodik a nő változó élethelyzetéhez.
Életmódi kezelés
Az életmódi kezelés fontos része a kezelésnek, célja az inzulin érzékenység fokozása, ami a hyperandrogenaemiát és reproduktív potenciált egyaránt javítja, csakúgy, mint a metabolikus szindrómát és a cukorbetegség kockázatát. Ezt az átlagosnál egészségesebb táplálkozással és napi rendszerességgel végzett, legalább fél órás, közepes intenzitású aerob, többlet-testmozgással lehet elérni. A tanácsolt étrend legyen változatos, három egyenlő részre osztott, zöldségben, gyümölcsben gazdag, telített zsiradékokban szegény. Fontos a teljes kiőrlésű gabona arányának növelése, a megfelelő mennyiségű zsírszegény tej-, tejtermék, dióféle, növényi olaj és halétel fogyasztása. Testsúlycsökkentés 80 cm haskörfogat felett indokolt, 88 cm felett pedig feltétlenül szükséges. A kalóriabevitel 600 Kcal-val való csökkentése tanácsos. Az elsődleges cél 7-10% súlycsökkenés, majd annak megtartása. A súlyfelesleg mértékétől függően, amennyiben az elsődleges cél stabilan teljesíthető volt, további tartós fogyást kell megcélozni. Fogyasztó hatású gyógyszer is indokolt, ha a testtömeg index 30 feletti vagy, ha manifeszt metabolikus szindróma is társul, már 27 felett is. Fontos annak megértése, hogy az életmódi kezelés lényege az életmódban történő, jó irányú, tudatos változtatások következetes folytatása. A folyamat logikájából következik, hogy ez általában csak lépcsőzetes változtatások sorozata révén válik sikeressé és rendszerint a visszarendeződési tendenciák számos kudarcával terhelt. Ebben a folyamatban a páciens általában fontos támogatást igényel kezelőorvosától. Hasznos, ha a beteggel konkrét, leleteiben rögzített terápiás megállapodást kötünk. A PCOS-ben szenvedő nőbetegek életkorából következik, hogy egészség-tudatosságuk más, mint az idősebb korosztályé. Az orvos figyelje meg, hogy a beteg miként motiválható megfelelően. Lehet ugyanis, hogy adott esetben a kozmetikai, illetve fertilitási előnyök nagyobb mozgósító erővel bírnak, mint a cukorbetegség ,vagy szív-érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése.
Ami a fogamzásgátló hormonális tablettákat illeti:
Kétségtelen, hogy egyetlen gyógyszer sem változtatta meg úgy az életünket, mint a fogamzásgátló tabletta. Épp a nők számára változott meg sok minden, amióta az 1960-as években a fogamzásgátló tabletta felbukkant a piacon: hirtelen úgy is élvezhették már a szexet, hogy nem féltek a terhességtől. Ennek köszönhetően több autonómiával rendelkeztek életük megtervezésében, s ezért sokan készek bizonyos mellékhatásokat is bekalkulálni. Korán kiderült ugyanis, hogy a tabletta nemcsak túlsúlyhoz, trombózishoz és rákhoz vezethet, hanem jelentős mértékben csökkentheti a szexuális vágyat```. A nők körülbelül 55-70 százaléka védekezik tablettával, több mint a felük 30 év alatti. „Paradox, hogy a nő bevesz valamit, amivel végre azt csinálhatná, amihez többé nincs kedve”, s ezt követően a szexuális vágy csaknem fagypontig zuhan.
A legtöbben azzal vigasztalódtak, hogy a vágy vissza fog térni, amint abbahagyják a készítmény szedését. A Bostoni Egyetem egyik kutatási laborjának a híre azonban megrázta a közvéleményt: a tabletta tartósan befolyásolhatja a nők szexuális vágyát – akár hathónapnyi szedés után is. Az Irwin Goldstein és Claudia Panzer által vezetett kutatócsoport szerint megeshet, hogy fél év tablettaszedés után a fogyasztó egész hátralévő életében a tabletta vágycsökkentő hatása alatt marad.
Mi okozza ezt a jelenséget?
A dolog hátterében a szexuálishormon-kötő globulin (SHBG) mértékének megnövekedése áll, amely a vér tesztoszteronszintjének csökkenéséhez, s így a libidó zuhanásához vezet. A 125 fiatal nőre kiterjedő vizsgálat szerint a tablettát szedők SHBG-szintje hétszeres értéket mutatott a tablettát sosem szedőkéhez képest. De még a tabletta szedését abbahagyó nők esetében is az SHBG- érték legalább egy évig három-négyszeres maradt a normálishoz képest. Szerencsére megfelelő kezeléssel a szervezet enzimjei a tabletta hormonjait a szedés abbahagyása után egy éven belül lebontja.
A szaporodásbiológia által vágyserkentőnek vélt természetes tényezők egyike - a pete kilökődése - a tabletta révén azonban tagadhatatlanul elmarad. A tesztoszteron- és ösztrogénérték az ovuláció előtt éri el a csúcsot. Ez fokozza a klitoriszban és a hüvelyben a véráramlást, és növeli a vágyat. Ezt az élményt ölik meg a hormonális védekező tabletták, mivel megakadályozzák a kilökődést. Több kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a libidó csökkenése az erősen antiandrogén fogamzásgátló tabletták esetében tapasztalható elsődlegesen, amelyek a férfihormonok szintjét is csökkentik. E készítményekben a sárgatesthormon (gesztagén) felelős a részben kívánatos - például a hajhullás és egyes bőrbajok enyhülése - és a nemkívánatos mellékhatásokért, így a súlygyarapodásért, vagy a trombózisveszélyért.
Trombózis, daganat veszély!
Ráadásul a kezdetektől kiderült, hogy a hormonális tabletták jelentős mértékben megnövelték annak a veszélyét, hogy szedőik trombózisban, szívinfarktusban és gutaütésben haljanak meg. Azóta jelentősen csökkent a tabletták hormontartalma, de mellékhatásoktól teljesen mentesnek a modern tabletták sem mondhatók. Növelik a méhnyak-, emlő- és a májrák veszélyét`
További részletes hormonális kivizsgálást javaslok, jó egészséget kivánok:
Már megint itt vagyok!!okt.17-én volt szíves a kérdésemre választ adni. Nagyon köszönöm.
Ezidáig még nem sikerült időpontot kapnom Önhöz,de nem adom fel.
Most gondom van,a véleményére várnék.!
5 napja elkaptam egy felsőléguti fertőzést. Magas láz,fuldoklás,vénás injekciók,:gyógyszerek: Sumamed,köptetők,Retafyllin.Az eddigi tapasztalataim alapján 4 nap és meg is gyógyultam.
Most nem. Tegnaptól el kezdtem szedni az L-Thyroxin 50-es tablettát,naponta fél szem.
Valami baj van,tegnap rosszul érzetem magam,feküdtem. Mára nyomás a fejemben,szédülök,instabil vagyok,nagyon rossz közérzet. De a legfontosabb: Folyamatosan mérem, a vérnyomásom nagyon magas 150/98/106,folyton e körül van.Normál működésem alapján 90/60 az általános vérnyomásom. Ritkán ment e felé. Holnap már nem szedem be ezt tablettát. Csak ez okozhatta!!
Kérem nyugtasson meg,hogy van más megoldás is az alulműködés megoldására
Köszönettel
Márti
Az előjegyzést illetően kérem keresse Székely Melinda kolléganőmet e-mail:
szekelym@vipmailhu.
Egyelőre a legfontosabb, hogy a felső légúti panaszaiból mielőbb meggyógyuljon. A vérnyomását megfelelő sómentes étrenddel stabilizálni kell(ene). Én nem javasoltam az L-Thyroxin tbl-t.
Jó egészséget kivánok:
Hálásan köszönöm gyors, és precíz válaszát!
Az Ön által leírt panaszok közül semmi nincs szerencsére, és kifejezetten vékony vagyok, hízni még ezeddig nem is sikerült. Egyedül a pánik tünetei voltak sajnos, de több, mint 15 éve, igen régen teljesen rendeződtek is, és az okát is vélelmeztem már akkor.
Gondolja-e, hogy már most -a kezdeti stádiumban- gyógyszert lesz szükséges szednem, avagy még e nélkül lehet segíteni ilyenkor?
Ez az utolsó kérdésem, türelmét tisztelettel megköszönve, és elnézését kérve a második levélért!
Nagyon várom a válaszát-véleményét, és még egyszer mindent tisztelettel köszönök Önnek: anonim kérdező
Igyekeztem utalni arra, hogy a kezelésről nyilatkozni előzetes vizsgálat nélkül nem célszerű. A gyógyszeres kezelés ugyabis attól függ, hogy milyen stádiumban van.
Jó egészséget kivánok:
38 éves, teljesen egészséges nő vagyok. Májusban, egy rutin vizelet-, és vérvételen, ahol a teljesség kedvéért a pajzsmirigyet is megnézték, a következő "csillagos értékek" voltak:
- Koleszterin: 5,7 mmol/L
- TSH (szuperszenzitiv meghat.) : 4,980 mlU/l
Endokrinológiai időpontkérés, majd endokrinológia vizsgálat következett, ez már a jelen, az őszre esett, és a diagnózis:
Subklinikus hypothyreosis gyanúja
Pajzsmirigy ultrahangra, és vérvételre irányítottak.
Pajzsmirigy ultrahang következett szintén nemrég, ahol a diagnózis:
- A pajzsmirigy nem nagyobb, bal lebenye 36x12x10 mm-es, jobb lebenye 44x10x16 mm-es, az isthmus nem szélesebb, szerkezete inhomogén, mindkét lebenyben több apró 3-5 mm-es helyenként egymással confluálló echoszegény területek figyelhetők meg.
A parotisok és a submandibularis nyálmirigyek szabályosak. A nyaki nyirokregiokban kórosan megnagyobbodott nyirokcsomó, vagy egyéb körülírt kóros eltérés a nyakon nem észlelhető.
Vélemény: A pajzsmirigy morfológiai képe thyreoditisnek megfelelhet.
A vérvétel pedig -igen friss- a következő eredményt adta, két "csillagos értékkel" :
- Koleszterin: 5,5 mmol/l
- Anti TPO antitest: 450, 46 IU/mL
A TSH nem volt "csillagos", hiszen a referenciaértéken belüli, pontosan: 3,358 mIU/L
(T3-ra, t4-re nem is látok adatot.)
Tisztelt Professzor Úr! A kérdésem természetesen az, hogy vajon miért lehet ez? Ugyanakkor az, hogy: ugye, egészséges vagyok/maradtam? Semmi panaszom nincsen, és teljes egészében, minden szempontból abszolút jól érzem magam.
Sokat kérdezgettem, és olvasgattam e témában, már szinte túl sokat is. Mind megnyugtató válaszokat kaptam, ám az Ön válasza nyugtatna meg igazán, mielőtt hamarosan a kontrollra megyek.
Tisztelettel köszönöm, és nagyon várom a válaszát: anonim kérdező
Köszönöm kérdését és örülök, ha valóban nincs semmi panasza, de leletei nem negatívak.
A pajzsmirigybetegség jelenlétére mikor kell gondolnia?
• Ha túlsúlyos és nem tud fogyni minden fizikai erőfeszítés és diéta ellenére.
• Ha meddőség vagy ismétel spontán vetélés nehezítette meg életét
• Ha csökkent vagy alacsony a libidója
• Ha memóriazavara van, ha depressziós tünetek alakultak ki
• Ha nem vagy alig befolyásolható szívritmuszavarai vannak
• Ha szülés után nagyon kimerült, haja hullik, gondja van a szoptatással
• Ha hőhullámai, kipirulásai vannak
• Ha pánik tünetei, izomgörcsei, hajhullás, székrekedése, izületi panaszai vannak, amelyeknek oka nem derült ki
Gyakran hallhatja, hogy a „ pajzsmirigy teszt normális. Ezzel kész is!” Sok doktor a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon) un. normális szintjével megelégedik. Jóllehet óriási viták vannak ezen értékek körül. Van ahol ez az érték 2.5 és 5.5, máshol 0.5 é4.7 között van. A legújabb adatok 0.5 és 2.4 között adják meg. A baj nemcsak e, hanem az, hogy a beteg vizsgálata nélkül kívánják a diagnózist megadni. Kevesen értik meg, hogy a pajzsmirigy többi hormonjának (FT3 , FT4) és főleg az immunológiai vizsgálatra is szükség van! A legfontosabb javaslat: a beteg kikérdezése, a pajzsmirigy tapintása (az ultrahang nem elég!), a TSH, FT3, FT4 és az antitestek vizsgálata feltétlen szükséges! Az izotópos vizsgálat a göbös pajzsmirigybetegség esetén lehet feltétlen szükséges.
Minden bizonnyal a betegség kezdeti stádiumában van, amikor még lehet segíteni.
Jó egészséget kívánok: