Hidegh Sándor vagyok. 30 éves vezetői múlttal rendelkezem, emberekkel foglalkozva töltöttem életem jelentős részét a munka világában.
62 éves koromban mentem nyugdíjba és azzal kellett szembesülnöm, hogy úgy tűnik, manapság nincs kereslet korombeli munkavállalókra, s több száz elküldött önéletrajz után sem találtam munkát. Az ebből adódó stressznek köszönhetően infarktuson és 4 szívműtéten estem át, majd ennek következtében a kilátástalanság érzése súlyos depresszióhoz vezetett, ahonnan kétféle kivezető utat ismertem fel:
1. a teljes leépülés
2. az újrakezdés lehetősége kellő akaraterővel.

Én az utóbbit választottam és elhatároztam, hogy hasonló korú sorstársaimat megkísérlem ellátni olyan tanácsokkal, amelyek ismeretének hiányában nehezen boldogulnának környezetükben, kapcsolataikban.
A kilábalás első lépéseként megtanultam autodidakta módon, önállóan számítógépen dolgozni ("Életfogytig tartó tanulás" – program szellemiségével azonosulva), s egyidejűleg ismeretségi körömben számos orvos / pedagógus / szociális szakemberre tettem szert, akikhez én is tanácsért tudok fordulni, amely révén a nyugdíjas sorstársaim és családjaik segítségére lehetek.

Megkísérlek naprakészen különböző médiákból nekünk, nyugdíjasoknak hasznos dolgokat, valamint a családban betöltött szerepünkkel összefüggő, tájékoztató, ismeretterjesztő információkat szerezni pl. szülő – gyerek / nagyszülő – unoka kapcsolat, életvezetés, társas elfoglaltságok, nyugdíjasok beilleszkedésének elősegítése a közösségbe, etnikai adaptációs nehézségek kezelési lehetőségei, pályázatfigyelés, hogy csak néhány témát említsek a tanácsadási alternatívákból. Szerencsés adottságom, hogy pl. médiákból nagyon nagyszámú információt tudok rövid időn belül befogadni, feldolgozni, szervezni, összefoglalni és a relevánsakat kiszűrni, valamint erős memóriakapacitással rendelkezem.