Gellért Miklós
Házi komposztálási szakértő
Elérhetőségeim:
E-mail: gellertm@vnet.hu
Honlap: http://szike.zpok.hu/
Kérdezz-felelek
kertünkben van egy a házunknál is magasabb fenyőfa. Alsó ágait nem vágtuk le, a földet súrolják. Mi ide, az ágai alá, a törzse köré gyűjtjük a levágott füvet és a konyhai zöld maradékokat. Most már lassan 1 méter magasan körülöleli a fenyő törzsét a komposzt. Kérdésem: nem árt ez a fenyőnek? Néha, amikor az aljáról veszek ki komposztot széthordani a kertben, nagy fehér "hernyókat" látok benne a sok földi gilisztán kívül...?
Egyébként a fenyőn semmit nem látni, szépen fejlődik évről-évre.
Várom válaszát, köszönettel:
Csilla
A technikától olyannyira megrészegült korunkban sem szabad megfeledkeznünk a természetben zajló folyamatok csodájáról. A komposztképződés például ilyen. A komposztálási módszerek közül az Ön által leírt talajfelszíni komposztálás áll legközelebb a természetben tapasztaltakhoz. A komposztálás során rengeteg élőlény sereglik oda a kiváló tápanyagforrást biztosító szervesanyagokhoz. Ezek az élőlények valamilyen mértékben mindannyian hozzájárulnak a végterméket jelentő komposzt vagy humusz előállításához. Arra tanítanak bennünket, hogy a természetben minden élőlény egyenrangú, mindegyikre szükség van, tehát barátkozzunk meg velük. Még akkor is így van, ha bizonyos esetekben riválisainkká válnak. Például a veteményeskertünkben szívesen lakmároznak egyes zöldségnövényeink gyökereiből vagy leveleiből. Olykor dísznövényeinkkel is csillapíthatják az étvágyukat. Az említett fehér színű „hernyó” talán valamilyen rovar (például cserebogár) pajorja lehet.
Azon azonban nem lehetne csodálkozni, ha a leírt, nagy tömegben, koncentráltan elhelyezett szervesanyagokat megelégelné a fenyőfa, hiszen hasonló a helyzet, mintha 1 méterrel megemelné a talaj szintjét. Érdemes elgondolkodnia azon, nem lenne inkább ildomos nagyobb felületet biztosítani a talajban lakó élőlényeknek bontási-átalakítási feladataik ellátásához.
Jó komposztálást!
Gellért Miklós 2011. 07. 09. 14:05
Kedves Miklós!
Családi napközit szeretnék nyitni jövő nyáron és a gyomokkal teli öreg füves részt szeretném házilag felújítani.Ebben kérném a tanácsát.
Üdvözlettel:
Valária
Kedves Valéria!
A manapság uralkodó művi kertművelési kultúra nemigen vesz tudomást a természet működéséről, de a jövő nem ez.
Fenekestől forgasson fel mindent, mondhatnám önnek az uralkodó szemléletnek megfelelően.
Én viszont mást javaslok. Az úgynevezett gyomok vélhetőleg jól érzik magukat az adott környezetben: szeretik a talajt, a fényviszonyokat, a klímát. Amúgy azt, hogy mit tekintünk gyomnak, mi döntjük el: a természet számára ugyanis minden növény hasznos.
A terület megváltozó funkciója némileg korlátozza majd a növények életlehetőségeit, tehát az a cél, hogy csak azok maradjanak ott, amelyek ezekhez a megváltozó életfeltételekhez alkalmazkodni tudnak.
Azt javaslom tehát, hogy kezdjék el a terület rendszeres kaszálását. A kaszálékot viszont hagyják ott szétterítve, hogy komposztálódhasson, ezáltal tápanyagforrást teremtsen az ott élő növényeknek. Hosszú távon biztosíthatják a szervesanyagok körforgását, így feleslegessé válik az amúgy rendkívül káros műtrágyázás. Mivel a kaszálékban felhalmozódott magas nedvességtartalom a helyszínen marad, az egyre költségesebb öntözést is megspórolhatják. Higyje el, nincs is szebb egy természetközeli kertnél!
A napjainkban olyannyira hangoztatott környezettudatos szemlélet szellemében érdemes a konyhai zöldjavak komposztálását is megoldani. Erre vonatkozóan honlapunkon sok információt talál (www.szike.eu)
Jó komposztálást!
Kedves Gábor!
Én már évek óta a kertbe viszem ki a konyhai és zöld hulladékot. Egyszerűen elásom a földbe valamelyik fa alá. Azt szeretném kérdezni, ez az egyszerű módszer a szakértő szerint helyes-e? Nem szeretnék költeni komposztáló edényre, vagy valami hasonlóra. Ősszel innen a fa alól szoktam széthordani a többi növény helyére a laza talajt. A választ előre is kösznöm. Ica
Nem akarom feltétlenül misztikus magasságokba emelni a humuszképződés évmilliók óta zajló folyamatát, legfőképpen pedig ennek „civilizált” formáját, a komposztálást.
A szervesanyagok talajba ásásáról azonban tudni kell, hogy ez a talaj szempontjából egyáltalán nem előnyös. Ilyenkor ugyanis olyan baktériumok szaporodnak el, amelyek a szervesanyagok lebontásához szükséges nitrogént a talajból vonják el. Ezzel szemben komposztáláskor levegő bejuttatásával igyekszünk biztosítani a folyamatokhoz szükséges nitrogént. Ebben az esetben az Azotobakter nevű baktériumfajta szaporodik el, amely a levegőből vonja el a komposztképződéshez szükséges nitrogénmennyiséget, mely ezáltal a talajban működő más mikroorganizmusok számára is felvehetővé válik.
Az elásással szemben tehát a házi komposztálás javítja a talaj nitrogéntartalmát, amely a talajélet számára mindenképpen előnyösebb.
Van azonban még egy megoldás. Ha például a konyhában keletkező zöldjavakat elásás helyett a talaj felszínére szórja, a komposzttá, vagyis humusszá alakulás az előbbiekben leírt, előnyösebb módon, levegő jelenlétében megy végbe. Ezt nevezzük felszíni komposztálásnak.
A módszerektől függetlenül a szervesanyagok, azaz a ZÖLDJAVAK visszajuttatása a természet örök körforgásába mindenképpen üdvös dolog, ráadásul egy elsőrendű hulladék-megelőző tevékenység, mely a manapság oly sokat emlegetett környezettudatosság tipikus példája is egyben.
.jpg){kind=small}
.jpg){kind=small}
.jpg){kind=small}
