Szeretnénk is meg nem is

”Tavaly nyáron a pandémia kellős közepén fogtam magam és elutaztam a barátnőmmel a Balatonra. Csak 3 napot töltöttünk ott, mégis felért egy igazi feltöltődéssel. Egyszerűen azt éreztem, hogy ha tovább maradok az otthoni mókuskerékben, akkor teljesen bekattanok. Muszáj volt egy kicsit távol lennem a családtól” – írja Anett.

”Imádom a gyerekeket és a férjemet is, de szükségem volt arra a nyaralásra egyedül. Utána sokkal nagyobb türelemmel tudtam folytatni a mindennapokat. Amikor persze hazaérkeztem, óriási bűntudatot éreztem: hogy hagyhattam ott a férjemet egyedül két kicsi gyerekkel? Szegény otthonról dolgozott és a gyerekek mellett a háztartást is neki kellett vinnie. Szerencsére megértő volt, és azt mondta, hogyha szeretnék, akkor idén is elutazhatok nélkülük pár napra” – meséli Móni.

Ilyen és ehhez hasonló történeteket osztanak meg az édesanyák az egyik csoportban a közösségi oldalon.

Anett és Móni története nem egyedi. Sok szülő érzi ugyanis azt, hogy menne is meg nem is gyerekkel nyaralni.

tookapic képe a Pixabay-en

Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta szerint gyakori, hogy a szülőben ambivalens érzések támadnak. Mint mondja, ha a szülő fél attól, hogy mi fog történni a nyaraláson, hogy vajon a gyerek mennyire ássa alá az ő pihenését, akkor megjelenik a bűntudat is. Vagyis az az érzés, hogy hogy lehetek ilyen rossz szülő, hogy arra merek gondolni, hogy a gyerek elrontja majd a pihenésemet - vagy hogy jobb lenne, ha gyerek nélkül mennék nyaralni.

A szakértő szerint éppen ezért fontos az egyensúly megtalálása.

”Találjunk közös időt arra, amikor a család együtt utazik el, de ha az édesanya igényli, akkor nyugodtan menjen el egyedül is kikapcsolódni, vagy a házaspár kettesben is eltölthet néhány pihentető napot. Mindegyik természetes és nem kell emiatt bűntudatot érezni.”

Nyaralás vagy túlélőtábor? – így készülj a nyaralásra a dackorszakban!

Emlékszel még arra, milyen volt elutazni akkor, amikor még nem volt gyereked? Gyöngyi, a 3 éves Gréta anyukája azt mondja, dackorszakban levő kislányával egyáltalán nem olyan idilli már a nyaralás.

”Az egész olyan, mint egy túlélőtábor. Én egy percet sem tudok pihenni, a végén még fáradtabban jövök haza, mint amikor elindultunk. A múltkor az első napon elhagytuk az alvóállatát, onnantól kezdve minden este hisztizett, hogy nem alszik el nélküle. Ráadásul sosem akarja megfogni a kezemet, össze-vissza szaladgált a reptéren is, egyszer majdnem szem elöl is tévesztettem. Nem kívánom senkinek ezt az érzést.”

Nem csak Gyöngyi rémálma az, hogy a nyaralás kellős közepén hisztizni kezd a gyerek. Ráadásul ilyenkor úgy érezzük, hogy mindenki minket néz, talán mert tényleg mindenki minket néz…

”A vonaton elkezdte rángatni a ruhámat, hogy cicizni akar. Hiába adtam neki vizet, folyamatosan tépkedte a pólómat, és amikor mondtam, hogy mások előtt nem lehet cicizni, csak ha majd leszálltunk, úgy elkezdett üvölteni, hogy a vonaton mindenki ezt hallgatta” – meséli Emese.

Dr. Makai Gábor azt mondja, hogy az első dackorszak 1 és 3 éves kor közé tehető. Ebben az időszakban pedig szinte egyik napról a másikra jelentkezik az érzelmi túlfűtöttség.

”Rendszertelenül és indokolatlanul tiltakozik és ellenáll, a szülő sokszor úgy fogalmaz, hogy a gyerek kifordul önmagából és rossz lett. Fontos azonban leszögezni, hogy a gyerek nem rossz, ez egyszerűen csak annak a jele, hogy készen áll a leválásra, megjelenik a függetlenség iránti vágy.”
 

Bevált praktikák a nyaraláson kirobbanó hisztikre

Tom Staziker képe a Pixabay-en

A klinikai szakpszichológus szerint az legfontosabb, hogy a szülő minden egyes rezzenésével azt sugallja, hogy nem haragszik és megérti a gyereket, mindenben mellette áll.

Legyél következetes!

Ha eddig valamit megengedtünk neki, akkor az később se legyen másképp. Hiszen pont attól zavarodik össze a gyerek, ha egyszer valamit megenged a szülő, máskor pedig nem.

Tanítsd meg késleltetni!

Minél korábban tanítsuk meg neki azt, hogy tudjon várni. Ha ebédidőben követeli a fagyit, akkor magyarázzuk el, hogy ebéd helyett nincs fagyi, csak ebéd után.

Hisztiroham alatt is maradj higgadt!

Ha a strandon elkezd sírni, vagy a földhöz vágja magát, semmiképp ne kezdjük el rángatni őt, mint egy tárgyat. Bármennyire is nehéz, próbáljuk meg kizárni a külvilágot, és nem arra figyelni, hogy mennyien nézhetnek minket és hányan gondolhatják rólunk, hogy rossz szülők vagyunk.  

Próbáljunk meg nyugodtak maradni, ne kezdjünk el üvölteni. Ha már egy kicsit lehiggadt, akkor guggoljunk le hozzá, és a maga nyelvén magyarázzuk el neki, hogy ezzel a viselkedésével csak fájdalmat okoz magának. Kínáljunk lehetőségeket arra, hogyan oldjátok meg a problémáját, amiért elkezdett hisztizni.

A szakértő azt javasolja, hogy sose mondjuk azt a gyereknek, hogy ha elhallgatsz, akkor megkapod a csokit. Ez ugyanis elindít egy lavinát, később úgy akarja majd elérni a célját, hogy hisztizik.

Előre tisztázzuk a kereteket!

Még indulás előtt beszéljük meg a gyerekkel, hogy hova megyünk, mire lehet ott számítani, mit fogunk csinálni. Egyezzünk meg vele abban is, hogy mit ehet majd a strandon, hány fagyi, csoki, stb. fér bele. Amikor pedig ott vagyunk, akkor legyünk következetesek és tartsuk magunkat a megállapodáshoz.

Egyéb utazási praktikák

Játékok az útra

Bob Dmyt képe a Pixabay-en

A problémát sokszor az okozza, hogy a gyerek unatkozik út közben, nem tudja mivel lefoglalni magát. Vigyetek pár játékot, de kitalálhattok olyan játékokat is, amikhez nem kell semmi, például barkóbázzatok, számoljátok meg, hogy hány utas van a gépen, vagy tippeljétek meg az emberek életkorát, stb.

Legyél rugalmasabb!

Egy nyaralás felülírja a megszokott kereteket, ilyenkor lehetünk nyugodtan lazábbak, a pszichológus szerint ez egyáltalán nem probléma.

”Nem érdemes ragaszkodni a megszokotthoz. Nem baj, ha egyik délután más időpontban alszik, vagy egyáltalán nem is alszik, nyugodtan merjünk spontánok lenni, ne ragaszkodjunk az otthoni megszokott keretekhez, hiszen úgy sokkal élvezetesebb és feszültségmentesebb lehet a kikapcsolódásunk.”

Engedd beleszólni a programokba!

Ha úgy érzi, hogy neki is van beleszólása abba, hogy ma strandra vagy múzeumba menjetek, akkor kevésbé lesz ellenálló és dacos.

Legyen idejük játszani!

Ne feledkezz meg arról sem, hogy a gyereknek szüksége van gyerekprogramra is. Időnként látogassatok meg egy játszóteret, legyen elég ideje rohangálni, levezetni az energiáját. De választhattok gyerekbarát szálláshelyet is, ahol gyerekmedencével és más gyerekprogramokkal várják a látogatókat.

Bob Dmyt képe a Pixabay-en

A gyerek nem nehezítő tényező

El kell fogadnunk, hogy gyerekkel egész más nyaralni, mint egyedül vagy kettesben a párunkkal. A szakértő szerint azonban csak pozitívan jöhetünk ki belőle, hiszen nem csak a gyerek, hanem a szülő is kimozdul a négy fal közül, és az egész család új élményekkel gazdagodik - ezáltal töltődik a gyerek, és töltődünk mi, szülők is.

Indexkép: Bob Dmyt képe a Pixabay-en