Ahogy a gyerekkel ácsorogsz, várjátok a busz, fiad, Tomi odafordul hozzád: „Nem akarok felszállni. Fáj a hasam. Légyszi, hadd maradjak.” Te pedig arra gondolsz, hogy „Na tessék, már megint.” Az egyszerű, napi rutin ismét kínzó problémává alakult.

Ránézel a gyerekre, látod a szemében az őszinte rémületet. Szeretnéd megvigasztalni, enyhíteni túlzott aggodalmát, amely mindennapjai részévé vált, és amit hatalmas csomagként cipel. Először logikus érveléssel próbálkozol: „Tomi, direkt kerültünk, és azért ezzel a busszal jöttünk, mert ez a sofőr vezet a legbiztonságosabban!" De nem használ. Ekkor megpróbálod megnyugtatni. „Megígérem, hogy minden rendben lesz… Nézz rám! Bízz bennem! Rendben?” Tomi bólint, majd pár másodperc múlva azt suttogja: „Hadd ne kelljen felszállnom…” Ekkor méregbe gurulsz: „Tamás, vagy felszállsz a buszra most azonnal, vagy nagyon megharagszom, és nem használhatod az iPadet egy hétig.” A gyerek úgy néz rád, mint egy gyilkosra. Felszáll a buszra, te pedig nyomorultul érzed magad.

Ismerősen hangzik? Tudd, nem vagy egyedül!

Az amerikai, elismert életvezetési tanácsadó, Rennee Jain munkája során a gyerekeket érintő érzelmi problémákat feldolgozó, bevált gyakorlatok felkutatásával és összeírásával foglalkozik. A szorongás feloldásának lehetőségeit is górcső alá vette. Annál is inkább, mert Rennee maga is érintett a kérdésben, gyerekkorának nagy részét folyamatos, mindent felemésztő aggodalmaskodással töltötte, aztán húszas évei elején úgy döntött, hogy megoldást keres problémájára. Az elmúlt húsz év során azt tapasztalta, hogy rengetegen szenvednek a szorongástól. Sok gyerek hiányzik az iskolából, nem megy el az iskolai programokra, nem alszik aggodalmaskodó gondolatai miatt. Sok szülőt ez frusztrál, és nem tudják, hogyan segíthetnének a gyerekeiken.

A kérdés tanulmányozása során rájött arra, hogy nincs egységes recept a szorongás feloldására, de rengeteg olyan, kutatásokon alapuló technika létezik, amelyek segítségével úrrá lehetünk rajta, ezek közül néhány könnyen elsajátítható.

Sajnos az iskolában az ilyen technikák átadására nem fektetnek nagy hangsúlyt. Pedig meg lehet tanítani a gyerekeket arra, hogy ne csak a túlélésre játsszanak, hanem tűzzenek ki életcélokat, találják meg a boldogságot. Anne ezért is alkotta meg a GoZent, ami egy speciálisan a gyerekek szorongásának csökkentésére kidolgozott program.

Alább olvasható kilenc ötlet ebből a programból, amelyet a szorongástól szenvedő gyerekek szülei bátran kipróbálhatnak:

1. Ne nyugtatgassuk a gyereket

A gyermeked szorong. Tudjuk, hogy nincs miért aggódnia, ezért azt mondjuk: „Bízz bennem, nincs miért aggódnod.” Kész, probléma kipipálva. Bárcsak ilyen egyszerű lenne a dolog! Megnyugtató szavaid azonban süket fülekre találnak. A baj nem a hallásával van. Ő kétségbeesetten szeretné meghallani, amit mondasz, de az agya nem engedi meg. A szorongásos periódusban a testében a vegyületek és agyi folyamatok valóságos kavalkádja tombol, a túlélésért küzd. Ennek egyik mellékterméke, hogy a homloklebeny, más szóval az agy logikus gondolkodásért felelős része, várakozó állapotba kerül, amíg az automatizáltabb, emocionális agy átveszi az irányítást. A gyermek számára nagyon nehéz ilyenkor világosan, logikusan gondolkodni, sőt, egyszerű feladatokat elvégezni. Mit kell tenned ahelyett, hogy megpróbálod racionális érvekkel elűzni a szorongását? Próbáld ki a FÉÉE módszert!  

• Fagyjatok le – álljatok meg, és vegyetek többször mély levegőt. A légzés lelassítása segít az idegrendszer reakciójának visszafordításában.
• Érezz együtt – a szorongás félelmetes. A gyermek szeretné, ha megértenéd.
• Értékelj – miután a gyerek megnyugodott, próbáljatok megoldást találni.
• Engedd el – Engedd el a bűntudatot. Nagyon jó szülő vagy, aki képes gyermekének használható eszközöket adni, hogy az uralja a szorongását.

2. Mutass rá, miért jó aggódni

A szorongás miatt gyermeked valószínűleg úgy érzi, valami nincs rendben vele. Ilyenkor már a szorongástól szorong. Tanítsd meg neki, hogy ennek az érzésnek oka van.

Amikor őseink vadászó, gyűjtögető életmódot éltek, a környezetük tele volt veszéllyel, és a félelem segítségével gyorsan tudtak reagálni a kardfogú tigris támadására. Manapság nem kell ragadozók elől menekülnünk, de az evolúciós örökségünk megmaradt.

Az aggodalom egy védelmi mechanizmus. Egy vészcsengőt nyom meg bennünk, ami segít túlélni a veszélyes helyzetet. Tanítsd meg a gyermekednek, hogy az aggodalom teljesen normális, célja, hogy megvédjen bennünket, időnként mindenki átéli. Néha a szervezetünk téves riasztást küld, de ez a fajta aggódás (szorongás) uralható néhány egyszerű technika segítségével.

3. Keltsd életre a gyermeked szorongását

Mint tudjuk, a szorongásnál nem segít, ha nem veszünk róla tudomást. Azonban, ha életre keltjük, és úgy beszélünk róla, mint valós dologról, az annál inkább. Alkoss a gyermekednek egy szorongó karaktert. A GoZen programban ez "Szorongó Szabolcs" volt. Szabolcs személyesíti meg a szorongást. Agyunk azon részében él, ami megvéd minket veszély esetén. Persze Szabolcs néha elveszíti önuralmát, mikor ez történik, beszélnünk kell vele. Ugyanez az ötlet használható egy plüssfigurával, szerepjátékot is játszhatunk a segítségével.  

A szorongás megszemélyesítésének több előnye van. Segít abban, hogy gyermeked félelmetes fizikai reakcióját kevésbé misztikussá tegye. Újraaktiválhatja a logikai gondolkodást, szükség esetén egyedül is kipróbálhatja magán.

4. Tanítsd meg a gyermekedet, hogyan legyen gondolatnyomozó

A szorongás agyunk eszköze arra, hogy megvédjen minket a veszélytől. Hogy biztos legyen abban, hogy éberek figyelünk, gyakran felnagyítja a szorongás tárgyát (például, mikor a botot kígyónak nézzük). Egyes vélekedések szerint a pozitív gondolkodás, csillapítja a szorongását. Mindazonáltal az túlzott aggódás ellenszere nem a pozitív, hanem a helyes gondolkodás. Próbáld ki az R-GY-C módszert:

• Ragadd meg a gondolataidat: Képzeld el a gondolataid egy buborékban, ahogy a fejed fölött lebeg, mintha csak egy képregényben lennél. Válaszd ki az egyik szorongó gondolatod, például: „A suliban senki sem szeret.”

• Gyűjts bizonyítékokat: Gyűjtsd össze ezt a gondolatot alátámasztó vagy cáfoló bizonyítékokat. Tanítsd meg a gyermekedet arra, hogy ne csak érzelmi alapon ítéljen. Az érzelmek nem tények. (Alátámasztó bizonyíték lehet erre a gondolatra, hogy  „nehezen találtam olyat, aki mellé leülhettem ebédelni.” A gondolatot cáfoló bizonyíték pedig ilyen: „Viki és én együtt csináljuk a házit. Ő a barátom.”)

• Cáfolj: A legjobb és legszórakoztatóbb, ha engeded, hogy a gyermeked önmagával vitatkozzon.

5. Engedd meg, hogy aggódjon

Ha azt mondod a kicsidnek, hogy ne szorongjon, az nem segít. Ha félre tudná söpörni az érzelmeit, megtenné. Ha lehetővé teszed neki, hogy korlátozott adagokban nyíltan átadja magát a félelemnek, az már inkább. Hozz létre egy napi rituálét, a „Szorongó perceket”, ami nagyjából 10-15 percig tart. Ez alatt engedd, hogy leírja félelmeit. Akár csinálhattok „paradobozt” is. A szorongó percek alatt nincsenek szabályok, hogy mi számít valódi szorongásnak, bármit szóba jöhet. Amikor lejárt az idő, zárjátok be a félelmeket a dobozba, és búcsúzzatok el tőlük aznapra.

6. Segíts, hogy a gyermek eljusson a „Mi lesz, ha…?” kérdéstől a „Mi van most?” kérdésig

Gondolatban rengeteg időt töltünk a jövőben. Valakinek, aki szorong, ez a mentális időutazás erősítheti a félelmeit. A tipikus szorongó időutazó „mi lesz, ha…?” típusú kérdéseket tesz fel: „Mi lesz, ha nem tudom kinyitni a szekrényemet, és lekésem az órát?” „Mi lesz, ha Viki nem beszél ma velem?”

A kutatások szerint, segíthet, ha valakit ilyenkor  visszatérítünk a jelenbe. Hatékony módszer erre a „tudatos jelenlét” technikája. A tudatos jelenlét visszahozza gyermeked a „Mi lesz, ha…?” állapotból a „Mi van most?” állapotába. Hogy ezt elérje, segíts neki, hogy néhány percig csak a légzésére összpontosítson.

7. Nem kell, hogy elkerülj mindent, ami szorongást okozhat

Gyermeked szeretné elkerülni a kutyákat, az iskolát, a repülést, vagy bármilyen olyan helyzetet, ami szorongást okozhat? Szülőként segítesz neki ebben? Persze, hisz ez természetes! A menekülés-harc-lefagyás reakciójának részeként szeretne szabadulni a félelmetes szituációkból. Sajnos hosszú távon az elkerülés a szorongást csak súlyosbítja.

Mi lehet a megoldás? Próbáljuk ki az „apró lépések” technikáját. Azok a gyerekek, akik képesek úrrá lenni a félelmeiken, kisebb, emészthető darabokra bontják le azt. Az apró lépések technikája ezt a megközelítést alkalmazza.

Például, ha gyermeked fél a játszótéri hintától, a tevékenység elkerülése helyett tűzzünk ki apróbb célokat, hogy a végső célhoz közelebb kerüljünk (például elmegyünk a játszótér széléig, aztán besétálunk, aztán odamegyünk a hintához, végül pedig felülünk rá). Minden egyes lépést addig kell ismételni, amíg az könnyűvé nem válik. Ekkor lehet folytatni a következő lépéssel.

8. Segítsd őket listákkal

Vajon mit csinálnak a képzett pilóták vészhelyzet esetén? Nem rögtönöznek, hanem az előre megírt, vészhelyzetre alkalmazható listájukat használják. Több éves gyakorlatuk ellenére is visszatérnek hozzá, mert vészhelyzet esetén nem könnyű világosan gondolkodni.

Amikor gyermeked szorong, ugyanez a helyzet. Jó megoldás lehet listát írni, így lesz egy lépésről lépésre működő módszere arra, hogy lenyugodjon. Mit csináljon, mikor érzi a félelem közeledtét? Ha a légzéstechnika segít, akkor legyen ez az első lépés. Utána jöhet a helyzetértékelés. A lényeg, hogy legyen egy kidolgozott módszer szorongás esetére.

9. Szeressük magunkat

Mikor látjuk, hogy gyermekünket valósággal szétszakítják félelmei, az nekünk is nagyon fájdalmas, frusztráló és felkavaró érzés. Minden szülő felteszi ilyenkor a kérdést, vajon ő okozza-e gyermeke szorongását. Megnyugodhatunk: kutatások szerint a szorongás több tényezőtől függ (gének, az agy fiziológiai felépítése, vérmérséklet, környezeti tényezők, múltbéli traumák, stb.). Ne feledjük, ugyan nem mi okozzuk szorongását, de segíthetünk neki legyőzni azt.

Az egész család egészsége érdekében nagyon fontos, hogy szeressük magunkat. Nem vagyunk egyedül problémáinkkal, és nem vagyunk felelősek mindenért. Ideje elengedni a bénító önostorozást, és megbocsátani magunknak. Szeressük magunkat! A gyerek szemében mi vagyunk az első számú hősök.

Forrás: huffingtonpost.com