Minket, szülőket, akarva-akaratlan foglalkoztat a szexualitás témaköre. A jellemző többnyire az, hogy feszengünk, ha szóba kerül - főleg, ha gyermekünk is a közelben tartózkodik.

Pedig jóval felszabadultabban kellene kezelnünk, hiszen az élet természetes velejárója, sőt, mozgatórugója. A világ legprózaibb mondata a magyarázat mindenre: ha férfi és nő közt nem kerülne sor intim együttlétre, gyermekeink sem születhetnének. Ez akár kiindulópontja lehet egy meghittebb beszélgetésnek is, amit gyermekünkkel lefolytatunk.

De miként is lehet ezt megtenni, hogy se neki, se nekünk ne legyen kínos? A legfontosabb szabály, hogy mindig a gyermek életkorához igazítsuk mondandónkat.

Hogyan beszéljünk a gyerekkel a "szexualitásról"?

Óvodáskorban

Azt viszont semmiképpen se higgyük, hogy kamaszkor előtt nem jelenik meg egy gyermek életében a szexualitás. És nem csak a filmekben esetlegesen megpillantott női mell formájában. Hiszen a kicsik már óvodáskorban szembesülnek az eltérő nemi jellegekkel, és másként viszonyulnak az ellenkező nemhez. Sőt, sok kis ovis boldogan csacsogva meséli este anyunak, hogy ki tetszik neki a csoportból. Ez valahogy beléjük van kódolva.
Természetesen ebben az életkorban még nem szükséges aznap este rögtön kiselőadást tartani a "hogy kerültél bele anya pocakjába" témakörről. Bőven elég a feltett kérdésekre válaszolni – ahogy a helyzet hozza -, már amennyire tudatosul egyáltalán a kicsiben, hogy mit kell kérdeznie.

Azon sem szabad meglepődnünk, hogy a kislányok esetleg izmos hősnek tartott apukájukat képzelik el majdani férjüknek, a kisfiúk pedig gyönyörűnek látott anyukájukat akarják feleségül venni.

Ez az ún. ödipális fejlődési szakasz a kisiskolás kor elején magától lezárul. Ebben a fejlődési szakaszban egyébként az segít a legtöbbet, ha mesék formájában szembesítjük a kicsiket a romantikával, a férfi és nő közti kapcsolat szépségével. A népmesék, melyekben a királyfi megmenti a királylányt, éppen ezt a célt szolgálják. De akár elmesélhetjük azt is, hogyan ismerkedett meg apa és anya. Persze megfelelő keretek között.

Kisiskoláskorban

Kisiskolás korban elkezd átformálódni a "kislányok királylányok, a kisfiúk hercegek" világkép.

Míg egy óvodás korú gyermek tudattalanul úgy érzi, a bátor szőke herceg megmenti az aranyhajú királylányt (ami természetesen a mesék világának köszönhető), az alsós kisfiú sokkal inkább kedvére valónak tartja jól megcibálni választottja haját, a kislány pedig nem győzi bokán rúgni a kegyeiért harcoló kicsi pasikat. Ilyenkor a szexualitás "lecsúszik" a tudatalattiba, és a gyermek szó szerint viaskodik saját, feltörő érzéseivel.

Ilyenkor igazán nem is alakul ki interakció az ellenkező nemek közt, illetve csakis az említett agresszív viselkedési minták formájában. Ebben az életkorban, ha kérdeznek is a szexualitásról, általában gusztustalannak tartják az erotika bármiféle megnyilvánulását, és nem is igazán akarnak hallani róla. Nem is kell erőltetni, csak ha úgy érezzük, valami miatt indokolt. Tegyük fel, valamelyik szülő tudomására jut, hogy a gyerekek egymás közt ilyesmikről beszélgetnek. Természetesen ilyen esetben jobb megelőzni az esetleges tévhitek, vagy későbbi frusztrációk kialakulását.

Ha úgy érzed, egy gyerekeknek szánt felvilágosító könyv segítségére van szükséged, de nem tudod, melyik lenne a legmegfelelőbb, nézd meg alábbi gyűjteményünket! >> Nagy felvilágosító könyv teszt

Serdülőkorban

A gyermekeknél 10 éves kor körül kezdődik el a serdülőkor a prepubertással, ami 12-13 éves korukban csúszik át a valódi pubertáskorba.

Ekkor már újra szívesen barátkoznak ellenkező neműekkel, a kislányok kevésbé tartják cikinek, ha beengednek a csajok közé egy-egy fiút. Ebben az életkorban viszont már nem szabad elsiklanunk a közösségi média és az internet személyiségformáló, sőt, helyenként torzító hatásai felett. A felsős gyermekek jelentős részében hamis kép alakul ki az ellenkező neműek jellemző külső jegyeiről. Ömlenek rájuk a különféle szexuális tartalmak, ha egy online filmet szeretnének megnézni, nyolcféle rezgő női mell és potencianövelő csodaszer reklámja jelenik meg a hirdetések közt.

Nehéz mindentől távol tartani őket, főleg a mai világban, ahol a technika ördöge valóban rendkívül tevékeny. Hiszen photoshoppal "megszépített" cicababákat és Adoniszokat látnak a sztárok Instagram fotóin, és a kortársak, vagy azok idősebb testvérei által javasolt pornóoldalakon szembesülnek először a felnőtt szexualitással.
De mit is jelent ez lebutítva? A nő hosszú hajú, hosszú combú, nagy mellű, vékony, a férfi magas, sűrű hajú, izmos, tetovált. És a képkockákon gyakorta egymásnak esnek. Mindenféle nagyobb teketória nélkül. Mindenképpen célszerű mindezt idejekorán tisztázni, és felhívni a 12-13 éves gyermek figyelmét a hasonló buktatókra. Hiszen ha egy pornóoldalt vagy pornófilmet tekint etalonnak, az gyorsan érzelmi elsivárosodáshoz vezethet. Hiszen a lelkében nem tud kialakulni a rendkívül fontos intimitás.

Na, de ezt az intimitást valahogy meg is kell élni, el kell jutni odáig. Ami a mai kamaszok esetében - valljuk be - nem annyira egyszerű, éppen a média említett "jótékony" hatásának köszönhetően. Ami a legtragikusabb az egészben, hogy a mai tinik jelentős része még meg sem tapasztalja a valódi szexualitást, mikor már a kiégés jeleit mutatja. Legalábbis verbálisan. És ezért jelentős részben a közösségi oldalak, a chat-elés személytelensége a felelős.

Fiatal fiúk és lányok erotikus, néha még a felnőttek szóhasználatát is megszégyenítő, arcpirító üzeneteket küldözgetnek egymásnak, holott személyesen, a való életben még nem is találkoztak! Ismerkedési folyamatukból jelentős fázisok maradnak tehát ki. Pedig az érzelmi lépcsőfokok átugrása nem szerencsés dolog. Sőt, veszélyes lehet, hiszen a későbbi párválasztás során, amikor a megismerkedés már hús-vér emberek közt történik, és esetleg tartósabb szándékok húzódnak mögötte, elég komoly problémát okozhat, ha a férfi udvarlás helyett az első randin lerántja szíve választottját, vagy a nő nem megköszöni az első randin tanúsított gáláns hozzáállást, hanem ad hoc pucér fényképet küld magáról. Ez azért meghökkentő is tud lenni, a férfiak természetes kíváncsiságának kielégítésétől eltekintve.

Ezért is van óriási felelősségünk nekünk, szülőknek abban, hogy a posztpubertás szakaszába átkerült gyermekünknek már több fogalma legyen a szexualitás valódi megéléséről, az intimitás fogalmáról, mint azoknak, akik felnőtt tartalmakból "tanulnak".

Óriási a felelősségünk abban, hogy mindig megtaláljuk a megfelelő utat gyermekünk lelkéhez, és életkorának megfelelő részletességgel válaszoljunk esetleges kérdéseire, úgy a szexualitásra, mint az élet bármely más területére vonatkozóan.

Ha a szexualitás témakörét nem kezeljük elég nyitottan, ha feszengünk, ha kínos tabutémának tekintjük, azt a gyermek is érzékeli, és ő is hasonlóan fog reagálni.

Próbáljuk meg úgy kezelni ezt a kérdést, mint az élet egyik legtermészetesebb velejáróját, sőt, tekintsük az élet forrásának. Hiszen erről van szó, csak meg kell találni hozzá azt az embert, akivel ezt úgy éljük meg, mint a világ legfantasztikusabb történését! Ezt kell tudatosítanunk gyermekünkben is, fokozatosan adagolva az információkat, és akkor talán nagyobb esélye lesz egy boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatra és családi életre.

Indexkép: pixabay - AdinaVoicu