Ilyenkor kicsit megvakarjuk a fejünket, felidézzük, hogy a pónilónak van négy lába, zömök teste, és egy farka… Nekiveselkedünk, és kanyarítunk valami hasonló alakot, ami ránézésre lehetne akár egy láma vagy akár egy csacsi is.

Gyermekünk arca az, amiből a próbálkozásaink eredményét azonnal le tudjuk mérni. Vajon mit látunk egy-egy rajzunk nyomán? Kicsattanó boldogságot, őszinte örömöt, vagy inkább őszinte és szívbemarkoló gyermeki kritikát: „Anya, ez nem póniló! A póni nem ilyen!”

Hát igen, néha bizony ez a keserű valóság. Mert sajnos csak nagyon-nagyon kevesen születnek úgy, hogy ott van a kezükben a rajztudás.

Szülőként szinte mindannyian igyekszünk tudásunk legjavát átadni életünk kis kincsének, és megtanítani neki, hogy hogy kell házikót, autót, vonatot, királylányt, kismajmot, cicát rajzolni. Több vagy kevesebb sikerrel, de lelkesen papírra vetni a cifrábbnál cifrább kívánságait.

A kevés siker oka pedig nem más, mint a sablonos gondolkodás!

Legtöbbször emlékezetből próbáljuk lerajzolni adott témát (Úristen, hogy is néz ki egy kakas?), vagy a gyerekkorban rosszul berögzült sablonok alapján (A hóembernek három gömbje van…)

Észre sem vesszük, hogy ilyenkor akaratlanul a hibás sablonokat, a hibás gondolkodásmódot tanítjuk tovább a gyermeknek, ami aztán később olyan mélyre rögzül, hogy vagy előbb, vagy utóbb, vagy az első pár kudarc után kialakul benne az „Én nem tudok rajzolni!” élménye. Vagy ami még ennél is rosszabb: „Anya/Apa én utálok rajzolni!”

Pedig ma már létezik egy módszer arra, hogy akár a legkisebbeket is okosan, életkornak megfelelően, és felelősen tereljük az örömmel rajzolás felé!

Ez a módszer pedig nem más, mint a jobb agyféltekés kreativitás módszere, amit bárki könnyen és gyorsan elsajátíthat.

Ennek a módszernek a segítségével nem csak az alkotás örömét adhatjuk át gyermekeinknek, hanem azt a csodás élményt is, amit a valósághű rajzok készítése nyomán élhet át. És közben, persze, mi szülők is megtanulunk végre normálisan rajzolni.

Ezt a célt szem előtt tartva, kifejezetten kisgyermekes szülők számára dolgoztuk ki a Valdor Art-nál azt a 24 részes online oktató video sorozatot, amely az  1-10 éves korú gyermekek rajzképességeinek fejlesztéséhez nyújt  szülők számára felbecsülhetetlenül hasznos, lépésről-lépésre követhető segítséget.
 
A három fejezetre osztott sorozatban külön foglalkozunk a bölcsis (1-3 éves), az óvodás (3-7 éves) és a kisiskolás korú gyermekek rajztanításával, hiszen az életkori sajátosságokból fakadóan, ezek a korosztályok más és fejlettségi szinten vannak, máshogy ragadják meg a ceruzát, a zsírkrétát, ezért különböző módon kell nekik a rajzolást is tanítani.

Az 1-3 éveseknek szóló fejezetben a szülőket tanítják meg könnyen felismerhető formákat, állatokat, növényeket, embert és járműveket rajzolni. A szeretni valóan bájos kis formákkal nem csak a gyermek figyelme köthető le, de észrevétlenül és játékosan tanítunk neki úja szavakat. A rajzolással együtt töltött percek során fejlődik a kicsi képi felismerése, gazdagodik szókincse, formálódik beszédképessége és nem utolsó sorban ügyesedik a keze és javul a rajztudása is.

A 3-7 éves, óvodás korosztálynak készült fejezetben olyan alapformákat tanulnak rajzolni már a gyerekek, mint a kör, a négyzet, a háromszög, az ellipszis vagy a cikkcakk forma. Kezdetben ezekből épül fel minden élőlény, tárgy, sőt még a betűk is. A videóban bemutatott feladatok elvégzése után a gyermek biztonsággal tudja majd lerajzolni a tárgyakat, az élőlényeket, az embereket. És lesz az, ami később segíti őt abban, hogy könnyen megtanuljon írni is.

A 7-10 éves, kisiskolás korosztály számára készült részekben már arra tanítjuk a gyerekeket, hogy hogyan, miképp rajzolják le a valóságot. A sablonok mentén történő rajzolást végre felváltja a valósághű ábrázolás. Már nem csak azt rajzolják le, amit néznek, hanem azt is, amit látnak.  A fókusz ebben a korban már azon van, hogy megtanítsuk koncentrálni, figyelni, megfigyelni a gyerekeket, és szép lassan bevezetjük őket a jobb agyféltekés rajzolás alapjaiba is: átadjuk az érzelmek megjelenítésének és a valós arányok tartásának képességét, és a térbeli ábrázolás alapjait is.

Hatalmas előny és nélkülözhetetlen képesség lesz ez számukra a későbbiek során: hiszen aki ezzel a módszerrel tud rajzolni, az tud csak rajzolni igazán. Azok a gyermekek, akik a jobb agyféltekés kreativitás módszerével rajzolnak, nem csak az örömteli alkotás flow érzését, és a jól eső sikerélményt élik át, hanem szárnyakat kap kreativitásuk, a siker eredményeképpen nő az önbizalmuk, magabiztosságuk.

Tegyük élménnyé a közös rajzolást már egészen kicsi kortól!

Az oktató video 24 része során a hangsúly mindvégig a közös rajzoláson van. Szülőként újra megtapasztaljuk, hogy rajzolni jó. Sikerélményünk a gyermekünk előtt, hogy végre le tudtuk rajzolni azt, amit kért, pontosan úgy, és még sokkal jobban, mint ahogyan azt elképzelte! És a kakas tényleg kakasra hasonlít, nem kiscsibére…
Sikerélményünk lesz később magunk előtt, is, mert mindazt, amit olyan szépen tud, mi tanítottuk meg neki, nem az óvó néni, nem a tanár bácsi! És ezt a gyermek sosem felejti el. Mindig ott lesz benne: „Ezt Anyu/Apu tanította nekem.” –  óriási érzelmi kapocs ez egy szülő és gyermeke között!

És sikerélményünk lesz akkor, amikor gyermekünk átéli a saját, első sikereit. És büszkeségtől dagadó mellel, párás tekintettel nézzük őt, amint hazahozza az iskolai rajzversenyek első díjait. Vagy amikor már Ő tanít minket arra, hogy hogyan kell virágoskertet rajzolni, vagy éppen Ferrarit.

Bátorítunk minden kedves szülőt arra, hogy lépjen vissza bátran a gyermekkorba, vegyen kezébe újra ceruzát és rajzpapírt és kalandozzon velünk abba az izgalmas birodalomba, amit a jobb agyféltekés kreativitás módszerére épülő 24 részes online oktató video sorozat ad.

Bővebben az online tanfolyamról itt lehet olvasni>>