Vidáman veszi fel a telefont Judit, és bár az interjúba szinte azonnal beleegyezik, azt kéri, hogy a teljes nevét ne áruljam el, és olyan fényképet se mutassak a családjukról, ahol bárkinek látszódik az arca. Bár őt, mint mondja, kevés bántás éri a melegsége miatt, fél a nyilvánosság előtt teljesen kitárulkozni. Biológusként dolgozik.

Fiatalkorában nem gondolta, hogy más, mint a többiek

Azt meséli, hogy fiatalkorában még nem gondolta, hogy ő más, mint a többiek.

”Meg se fordult a fejemben, hogy ilyen létezik. Életemben nem láttam leszbikust, nem vetődött fel bennem, hogy más is lehetséges. Emlékszem, hogy gimiben egyáltalán nem érdekeltek a fiúk.”

25 éves koráig nem is gondolta, hogy leszbikus. 5 évig élt együtt egy fiúval, aztán szinte egyik napról a másikra minden megváltozott.

”Kimentem egy 3 hetes kurzusra Amerikába, és ott nagyon vártam az egyik professzorasszony előadását. Amikor azonban beültem az előadására, 5 perc után belém hasított a gondolat, hogy én ezt a nőt meg akarom csókolni. Ilyet még sose éreztem.”

Az első kapcsolatok

Judit nem sokkal később, ahogy hazament Amerikából, szakított akkori párjával. A többi pedig szinte jött magától: elkezdett lányokkal ismerkedni, és férfivel már el sem tudta képzelni az életét. Párjával az interneten ismerkedtek meg. Sokat leveleztek, aztán találkoztak és összejöttek. Elég hamar, fél éven belül össze is költöztek. Zsuzsa a melegségével kapcsolatban hasonló utat járt be, mint Judit.

”Anyukám sokáig reménykedett benne, hogy ez majd elmúlik és férfi lesz életem párja. 5-6 évbe telt, mire fel tudta dolgozni. Emlékszem, hogy az első reakciójuk az volt, hogy nem számít, csak legyek boldog. A második pedig az, hogy ne mondjam el senkinek.

Anyukám mindenki előtt titkolta, ami nagyon kínos volt, mert amikor megkérdezték, hogy mi van velem, akkor ő válaszolt helyettem, nehogy eláruljak valamit. Most már szerencsére ez nincs így, úgy mutatja be a barátnőmet, hogy a ő párom.”

cottonbro fotója a Pexels oldaláról

Itthon titkolták, külföldön felvállalták

Judit azt mondja, nyilvános helyen sosem mer csókolózni, vagy kézen fogva sétálni a párjával, egyszer viszont annyira szerelmes volt, hogy megcsókolta barátnőjét. Sosem felejti el, mi történt utána.

”Lefékezett mellettünk egy autó és elkezdtek onnan kiabálni. Mi gyorsan felpattantunk a biciklijeinkre és elhajtottunk.”

Judit közben befejezte a doktoriját, dolgozott külföldön is. Míg Magyarországon úgy érezte a munkatársai előtt, hogy titkolnia kell, hogy a szerelme nő, Bécsben nyíltan felvállalta és senki sem foglalkozott ezzel. Az évek alatt párjával sokszor beszélgettek a gyerekvállalásról, mégis viszonylag későn vágtak bele.

Küzdelem egy kisbabáért

”Valahogy mindig úgy volt, hogy én fogok szülni. 35 éves voltam, amikor nőgyógyászhoz fordultunk segítségért. Egy barátunk lett volna a donor, az orvos pedig belement az inszeminációs eljárásba, annak ellenére, hogy ez így, ebben a formában illegális. Később azonban kiderült, hogy el van tömődve az egyik petevezetékem, ezért csak a lombik jöhetett szóba.”

Judit ezúttal egy új orvoshoz fordult, végül az 5. lombikprogram lett sikeres.

”A lombikhoz kellett vinni egy közjegyzői nyilatkozatot arról, hogy egyedülálló vagyok. Ezért nem csináltunk bejegyzett élettársi kapcsolatot a párommal, hogy tudjak egy olyan papírt vinni magammal, amin szerepel, hogy egyedülálló vagyok. Gyerekünk pedig csak anonim donortól lehetett.”

A várandóssága boldogan telt, azt mondja, amikor jelezte a szülésznőnek, hogy a párja is bent szeretne lenni a szülésnél, még a szeme se rebbent, mindenki nagyon kedves és segítőkész volt velük. Kisfiuk egészségesen született, Judit szoptatni is tudta őt. Gábor nyugodt kisbaba volt, jól aludt éjszaka, a napjaik békében teltek.

”Abban nevelkedtünk, hogy nem jó ezt mutogatni, ezért nem provokálunk ki negatív reakciókat, mert minket látva sokszor nem is jönnek rá az emberek, hogy leszbikusok vagyunk. Ha viszont elmegyünk családilag nyaralni, akkor ott észreveszik az emberek, de szerencsére egy kisgyerekes családot nem bántanak. A gyerekorvossal és a védőnővel is szerencsénk volt ebben a tekintetben, nagyon jól fogadták.”

Milyen két anyuka mellett felnőni?

Gábor másfél évesen kezdte a bölcsődét, Judit azt mondja, már az első alkalommal ketten vitték kisfiukat.

”Egy kicsit csodálkoztak, de leginkább azon aggódtak, hogy hogy kell ezt leadminisztrálni. Mindenki nagyon kedves velünk ott is.”

És hogy milyen két anyuka mellett felnőni? Judit szerint teljesen ugyanolyan, mint egy apukával és egy anyukával.

”Én ezekben a hagyományos szerepekben sem hiszek, mert minden családban más a dinamika. Nem minden családban a nő főz és takarít, a férfi meg focimeccset néz és füvet nyír.”

Így nevelik a kisfiukat

Szerintük kisfiuknak ez csak az előnyére szolgálhat, hiszen sokkal elfogadóbb lesz az emberek felé azáltal, hogy megismeri, hányféle család van. Gábor egyébként ismer olyan családot is, ahol egyedülálló az anyuka, olyat, ahol nagyszülők nevelik a gyereket, de olyat is, ahol örökbefogadó szülők vannak.

”Amire nagyon szeretnénk figyelni, hogy legyenek körülötte férfiak. Szerencsére mindkét nagypapa sok időt tölt vele, és mi ráadásul a szüleimmel élünk egy házban. De a párom szüleivel is legalább hetente egyszer találkozunk és nagyon sok heteroszexuális barátunk is van, úgyhogy Gábor sokszor találkozik férfiakkal. Ősszel kezdjük az óvodát, reméljük, hogy ott is minden rendben lesz.”

Judit tagja a Melegség és Megismerés önkéntes programnak is, aminek fő célja, hogy előadásokat tartsanak az iskolákban a melegségről.

”Ha egy meleg diák lát maga előtt egy ilyen példát, hogy normális életet lehet élni melegként és nem tragédia, ha a saját neméhez vonzódik, az hatalmas segítség lehet a számára.”

Ma Magyarországon az egyik leggyakoribb halálozási ok az öngyilkosság. Sokkoló adat, hogy háromszor több meleg fiatal lesz öngyilkos, mint heteroszexuális. Judit szerint ennek az az oka, hogy nem fogadják el őket vagy ők érzik úgy, hogy nem fogadják el őket.

”Ehhez nagyban hozzájárul az a kommunikáció, amit a tv-ből lát. Ha azt mondják neki, hogy ez 18 éves koráig illegális, ugyanis ez is kiolvasható a törvényből. Ez nap mint nap stresszt okoz nekünk az elmúlt években. Ugyanolyan érző emberek vagyunk, és nagyon rosszul esik, ha azt mondják, hogy nem feltétlenül kell egyenrangúnak éreznünk magunkat másokkal.”

StockSnap képe a Pixabay-en

Judit az elmúlt időszak történéseire a következőképpen reagált:

”Azt gondolom, hogy nem lehet megváltoztatni valakinek az irányultságát azzal, hogy hall arról, hogy nem csak heteroszexuális emberek léteznek. De sokat segít abban, hogy saját magát elfogadja, ne utálja magát ezért, és mások is elfogadják őt ilyennek.

Annyit szoktam mondani, ha valakinek nem egyértelmű, hogy egy szöveg, törvény, parlamenti felszólalás sérti a melegeket, hogy az LMBTQ-t cserélje ki zsidóra. És akkor mindenkinek világos lesz, hogy ez a narratíva nagyon hasonlít arra, ami az 1930-as évek Magyarországán volt.

Nagyon rossz melegnek lenni ma Magyarországon.

A párom nincs beírva a gyerek szülőjeként sehová. Ha én meghalok, akkor nem triviális, hogy ő lesz a gyámja. Csináltunk gyám megnevezést, de az megtámadható.

Akkor lennék a legboldogabb, ha végre véget érne ez a rémálom, és egyáltalán nem lenne ez téma Magyarországon.”

Indexkép: Sharon McCutcheon fotója a Pexels oldaláról