A városban élőknek azonban kevésbé adatik meg a lehetőség a kertészkedésre, de egyre erősödő, növekvő tendencia érezhető az eziránti igényben a tudatos fogyasztók megjelenésével, valamint a közösségi kertek kialakításáért tett erőfeszítésekben. Nincs is finomabb egy általunk gondosan ápolt és vegyszermentesen nevelt paradicsomnál vagy paprikánál, amire - akár saját csemetéinkre - mondhatni még büszkék is vagyunk, s nem is gondolnánk, mennyi jót teszünk általános egészségi állapotunk érdekében, míg a finom eledel az asztalunkra kerül.

A „zöldben” eltöltött idő élménye minden tekintetben hasznunkra válik, lássuk csak, miként is.

1. Mentális pihenés

Kertészkedni jó, mert tudományosan is bizonyított tény, hogy kiváló stresszoldó és terápiás, léleküdítő program. Jótékony mozgáskoordinációt és egyensúlyérzéket fejlesztő tevékenység, alvászavarokra is kitűnő alternatív megoldás - a kertészkedés utáni kellemes fáradsággal mélyebben tudunk aludni.

Egy nemrégiben végzett holland kutatás eredményeként kimutatták, hogy a kertészkedés az egyik leghatékonyabb stesszűző, aktív kikapcsolódás. A kutatásban részvevő, mindössze harmincperces kertészkedést végző csoport tagjainak vérében a kortizol, más néven stresszhormon - szintje jelentősen alacsonyabb volt a korábbiakhoz képest.

Nem utolsó sorban a szabad levegőn tartózkodás során, a nap UV-sugarainak hatására szervezetünk jóval több D-vitamint termel, így nyáron naponta érdemes 20 percet minden védelem nélkül napon lenni, persze nem a déli órákban. A D-vitamin elengedhetetlen az egészséges fogakhoz és csontokhoz, továbbá csökkenti az emlő- és a prosztatarák, valamint a cukorbaj kockázatát is.

A mai társadalomban, túlzottan sok dologra kell figyelmet fordítani a mindennapi életben, tudatosan és tudat alatt is, mindemellett kevés időt szánunk a mentális pihenésre. Egész nap csörög a telefon, figyeljük az e-maileket, üzeneteket, rohanunk munkába, hivatali ügyeket intézni, majd energetikailag kizsigerelve „hazaesünk”, alszunk, másnap kezdjük mindezt előröl. A reklámok, TV- műsorok, és minden más egyéb csatornán beözönlő információ, illetve a tudatos figyelem és koncentráció is egyszer eléri agyunk befogadóképességének végső kapacitását, s bizony ilyenkor válunk fáradékonnyá, frusztrálttá. Ezért is javasolt olyan hobbit választani, ahol figyelmünk nem a megszokott rutinná vált teendők körül forog, ahol kreativitásunk és képzeletünk szárnyalhat, és élvezzük az adott aktivitást - kertészkedés esetében a frissen rotált, nedves föld és a növények gyógyító illatát, a levelek tapintását és palántáink által hozott zöldségek, gyümölcsök finom, természetes ízét.

„Ha bizonytalanok vagyunk azt illetően, hogyan is tudnánk elkezdeni kertészkedni, nyugodtan kérjük ki szakértő segítségét. Abban az esetben, ha rendelkezünk saját kerttel, legyen az kicsi vagy nagy, kezdjünk el tervezni, rajzolgatni, nézzünk kertészeti magazinokat, hogy mi az, ami leginkább felkelti az érdeklődésünket: inkább virágokat nevelgetnénk, vagy izgalmasabbnak találjuk egy fűszerkert kialakítását. A tervezésben és az első lépésekben is nagy segítségünkre lehet egy kertépítő szakember vagy egy kertész” - javasolja Tóth Ádám kertépítő szakértőnk.

2. Megelőzés - szellemi frissesség

Idősebbek, alacsonyabb teherbírásúak is könnyen végezhetnek kerti munkákat. Tizenhat éven át folytatott kutatás során az orvosszakértők arra a megállapításra jutottak, hogy közel 47%- kal volt kisebb a demencia – a szellemi képességek hanyatlása, csökkenése – kialakulásának előfordulása azoknál a 60-70 év közötti időseknél, akik rendszeresen kertészkedtek, szemben azokkal, akiknél ez kimaradt. Fontos megemlíteni, hogy a kertészkedés mellett kellő pihenéssel, stresszkezelési technikákkal és más hasonló aktív kikapcsolódással, mely során figyelmünket eltereljük a mindennapok problémáiról, sok egyéb betegség kialakulását is megelőzhetjük.

Azoknál, akiknél már mutatkoznak az időskori demencia jelei, a kertben történő kint tartózkodás, a növények közt eltöltött idő is terápiás hatású lehet. „Egyes idősgondozó otthonokban, mint pl. az amerikai Portlandban is, Alzheimer- kórban szenvedő betegek részére ún. „memória” kerteket alakítanak ki, így az említett lakók könnyebben visszatalálnak a kiindulási ponthoz” - tudtuk meg a kertgurutól.

3. Terápia - gyógyír a lelki sebekre

A kertészkedés, mint terápia, áldásos hatású, s akár pszichiátriai intézetekben kezelt betegek esetében is sokat segíthet. Akit valamilyen súlyos lelki probléma gyötör, depresszióra hajlamos vagy pánikbetegségben szenved és kertet ápol, saját problémájára is nyitottabb, könnyebben néz szembe vele, és birkózik meg a nehézségekkel, illetve jobban elfogadja betegségét. A léleknek is jót tesz a kert: az ápoltak gondozóvá válhatnak, amikor a virágokat, növényeket ápolják. Átélhetik azt is, hogy hasznosak, mert szükség van rájuk és a munkájukra. A szenvedélybetegek számára pedig azért hasznos, mert nem csak a függőségükön jár az eszük, képesek másra is gondolni – ezáltal újra nyitottabbak lesznek a világra.

Ha a beteg élvezi a kerti munkát, nagyon pozitív élménnyel lehet a terápiát kiegészíteni. A fejlődő növények mindig arra emlékeztetnek bennünket, hogy mi magunk is képesek vagyunk a pozitív változásra és a fejlődésre. A kertészkedés során ugyanis számtalan olyan pillanat akad, amikor a kertész átélheti, hogy újra képes valamit megtenni – mutatott rá Andreas Niepel, a Nemzetközi Kertészeti Terápia Társaság elnöke.

4. Kalóriák

Fogyókúrázóknak a kertészkedés az egyik legkiválóbb kalóriaégetési lehetőség – hosszú távon javítja testtömeg-indexünket, melyet az Utah Egyetemen végzett tanulmány is igazol: közel 200 súlyproblémákkal küzdő résztvevőt vontak be aktív kertészkedésbe, és átlagosan jobb BMI- eredményeket mértek azoknál, akik részt vettek a programban, mint a passzív fogyókúrázóknál. Természetesen a kerti munka nem összehasonlítható egy aerobick vagy fitneszteremben végzett kadrio edzéssel, de hosszú távon pozitív hatással van egészségünkre.

5. Bioétel

A magunk termesztette zöldség- gyümölcsfélékkel túl azon, hogy pénzt spórolhatunk (mindent összevetve kevesebbe kerül, mint boltban megvenni, a meglehetősen drága bioterményeket már ne is említsük), sokkal inkább tudatos fogyasztókká válhatunk, és családunk számára egészségesebb ételeket készíthetünk. Sőt mi több, ha környezetünkben mások is ültetnek veteményest, terményeinket egymás közt csereberélhetjük is. „Kertészetekből, kertészektől és az internetről megannyi hasznos tanácsot gyűjthetünk, hogy mit és hogyan ültessünk, miben mennyi vitamin és hasznos tápanyag van. Kertépítőként egyre inkább tapasztalom, hogy az embereknek igénye van a saját termesztésű zöldségekre, gyümölcsökre, így ezt figyelembe véve tervezzük együtt kertjeiket - hangsúlyozza Tóth Ádám. Divatosak manapság a magasított ágyások, amik egyrészt igen esztétikusak lehetnek, másrészről pedig kényelmesek. Nyugodtan elvonatkoztathatunk a klasszikus ágyásoktól, egy kisebb veteményes akár dísze is lehet egy kertnek.”

6. Kreatív gyermeknevelés – Kertészkedés, mint készségfejlesztő játék

Gyermekekre egyértelműen jó hatással van a kertészkedés, mint az ismeretszerzés izgalmas folyamata, felelősségre nevelés, nem beszélve a friss levegőn tartózkodásról. Kertészkedés során megismerkednek a különböző fogyasztható és fűszernövényekkel, könnyebben „barátkoznak meg” az általuk nem igazán kedvelt zöldség- és gyümölcsfélékkel, mint ha a mirelit terméket kiolvasztva készítjük el számukra az ételt. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy „munka” közben csemegézve jóval több friss, kertből szedett, egészséges táplálékhoz jutnak.

Gyermekterapeuta szakemberek úgy tartják, hogy a sokat gondolkodó, érzékeny avagy „filozofikus” gyermekek számára kimondottan terápiás célzatú lehet a kertészkedés, ugyanakkor a túlmozgásos kicsikre is igen jó hatással van.

A kertészkedést nem lehet elég korán elkezdeni!

„Közös kerti ’kapirgálással’ hasznos és minőségi időt tölthet együtt a Család a szabadban - hangsúlyozza Tóth Ádám szakértőnk, a Kertguru kertépítője. A lényeg, hogy a gyermek úgy érezze: ő otthon a főkertész. Jó, ha először a felnőtt megmutatja, hogyan kell ültetni, a második növénnyel már a kicsi egyedül is meg tud birkózni. Érdemes a gyerkőcöt minden fázisba bevonni, hogy lássa a növény fejlődési, növekedési folyamatát! Ha otthon, lakásban palántázunk, játékosan hasznosíthatók a kidobásra ítélt, műanyag joghurtos- vagy pudingos pohárkák is. S ha az ő joghurtos dobozából kelnek majd elő a paradicsom-palánták, még szívesebben fogja ápolni, gondozni őket nap, mint nap. Ezáltal rendszerességre, felelősségre nevel!” Mielőtt viszont bevonjuk csemetéinket a kertészkedésbe, gondoskodjunk a megfelelő óvintézkedésekről. Csodálatos kikapcsolódás, de fél szemmel mindig figyelnünk kell a kicsikre, gondolunk például arra, hogy biztonságosan elzárható helyen tartsuk a vegyszereket, éles szerszámokat, így megpróbálva kertünket gyerekbaráttá alakítani.

Válasszuk ki együtt, milyen növény ültetne szívesen, bár javasoljuk a gyorsan kicsírázó veteményeket, készíthetünk jelöléseket és térképet a veteményeskertről. Őszi és téli időben kézzel gyárthatunk fotóalbumot a gyerkőcökkel a kert növekedéséről és a terményekről. „Ha emeletes vagy társasházban élünk, akkor kezdhetjük egy-két balkonládába ültetett koktélparadicsommal, fűszernövénnyel, vagy járjunk utána, a szomszédságban van- e lehetőségünk egy közösségi kerthez csatlakozni, ahol mi és gyermekünk is új ismeretségekre, barátokra tehetünk szert, és egyúttal tapasztalatokat is gyűjthetünk. Ha pedig egy picivel több szabadidőnk és önkéntes motivációnk lenne, felvethetünk gyermekünk óvodájában, iskolájában egy mini kertészet kialakításának ötletét” - javasolja kertgurunk.

Ha a kertész ambícióink szárnyra kaptak és kertes házban élnénk, már csak a szükséges kellékek és palánták beszerzése várat magára. Rengeteg információ érhető el az interneten, könyvekben és fórumokon, de akár kérdezzen bátran kertépítő szakértőnktől.

Kertészkedésre fel!

Forrás: www.kertguru.hu