Ennek egyik oka, hogy a beszéd megértése és a beszéd produkciója sokkal összetettebb kognitív folyamat, mint azt korábban a kutatók feltételezték...  A beszéd megértéséhez szinte soha nem elegendő önmagában a nyelvi tudás, mert a nyelvi kódok a beszédkontextustól függő elemek sokaságát tartalmazzák (a te, vagy az ott szavak eltérő dolgokra utalhatnak különböző helyzetekben), ráadásul a beszéd során, ha nem is tudatosan, de igyekszünk kitalálni a beszélő szándékát, hogy mit is szeretne közölni.

Ehhez nélkülözhetetlen ismernünk, hogy a beszélő mit tud a világról és milyen célokat követ, mert ez a tudás nagymértékben befolyásolja az üzenet jelentését. Például az étkezőasztalnál elhangzó „Ideadnád a sót?” mondatra nem eldöntendő kérdésként tekintünk. Ilyenkor nem igennel vagy nemmel válaszolunk, hanem – felismerve a beszélő szándékát (azt, hogy meg szeretné sózni az ételét) - kérésként értelmezzük a nyelvi kód alapján egyébként kérdésnek tekinthető mondatot.

A kommunikációs tudáskészlet egyik fontos eleme – ahogy arra a fenti, sószórós példa is utalt – a képesség mások céljainak és tudásának nyomon követésére. Amennyiben feltételezzük, hogy ez valóban nélkülözhetetlen szerepet játszik a kommunikációban, akkor már csecsemőkorban, a beszéd elsajátítása előtt jelen kell lennie, hogy segítse az ismeretlen szavak és mondatok megértését és elsajátítását a babák számára.

Ezt a kérdést járták körül a Közép-európai Egyetem kutatói. Vizsgálatukban arra voltak kíváncsiak, hogy a csecsemők valóban képesek-e kikövetkeztetni, miről kommunikálnak mások, ha a beszélgetőpartnerek és az általuk használt nyelv is ismeretlen számukra... A kutatás során arra a következtetésre jutottak, hogy

a babák akkor is képesek megérteni azt, hogy mások miről beszélnek, ha nincsenek a megfelelő nyelvi ismeretek birtokában – pusztán az alapján, hogy észben tartják mások célját és tudását...

Úgy tűnik tehát, hogy nem csak a felnőttek, de már a csecsemők is rendelkeznek olyan általános képességekkel, ami lehetővé teszi számukra a kommunikáció megértését. Ilyen képesség többek közt mások céljának és tudásának felismerése és nyomon követése. A hasonló következtetési képességek a kontextus figyelembevételének segítségével elég támpontot adhatnak a babáknak, hogy rájöjjenek az ismeretlen szavak jelentésére. Mindez nemcsak lehetővé teszi, de fel is gyorsítja a nyelvtanulást, és választ adhat arra is, miként értik meg a csecsemők az első általuk elsajátított szavakat.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 4. számában olvasható.

Forrás: http://www.mipszi.hu
Fotó: Katie E fotója a Pexels oldaláról