Szombati Szöszmötölés és Régimódi Vasárnap gyógynövénytúrával, olvasókörrel, ünnepi tésztakészítéssel, a Népmûvészet Mestereivel hétrõl-hétreA szappankészítésre évente egyszer-kétszer kerített sort a háziasszony, hiszen egész évben kellett hozzá gyûjteni a zsíros hulladékot, a disznó-, marha- és birkafaggyút. Az érdeklõdõk a szentendrei Skanzenben bepillanthatnak a patinás mosókonyhába, ahol megismerkedhetnek a mosáshoz kapcsolódó hiedelmekkel; megtudhatják, mely napokon volt tilos mosni. A különbözõ illatos szappanok bemutatása után megtapasztalhatják, hogy milyen idõigényes munka a szappanfõzés, illetve kipróbálhatják az alapvetõ régi folteltávolítási eljárásokat, s megismerhetik a mángorlók fejlõdéstörténetét.

Ha már tiszta a ruha, érdemes felkeresni a múzeumi szövõ – és varrószobát, ahol fellebbentjük a fátylat arról a folyamatról, hogy miként is vezet az út a száltól a ruháig. Hasznos tanácsot kapnak azzal kapcsolatban, hogy egy ósdi, netalán megunt ruhadarabot hogyan lehet feldobni, sokszínûen újrahasznosítani. A látogatók megtudhatják, hogy miért szerették már a régiek is a kenderbõl, lenbõl készült ruhákat. Az elméleti tudásátadás után rongycsíkokból elkészíthetjük saját párnáinkat, vagy rongyszõnyeget szõhetünk. Esetleg megismerhetjük a régi viseletek szabásmintáit, illetve olyan nõi tevékenységeket, mint például a hímzés, vagy a gomblyukvarrás.

A gyerekek helyet foglalhatnak a kondorfai iskola osztálytermének padsoraiban is, melynek berendezése az 1880-as évek falusi egyházi osztatlan iskoláinak jellegzetes világát idézi. Fellelhetik a golyós számológépet, a palatábla mellett palavesszõ és spongya hever... Ha már megcsömörlöttünk a ismeretszerzéstõl, a Bütykölõben visszacsöppenünk nagymamáink korába, mikoris a természet adta ajándékokból elkészíthetjük saját népi játékunkat, sõt nem csak a kisebbeket várjuk játékokkal, de a családok vetélkedõk keretében mérhetik össze leleményességüket, gyorsaságukat. A mindennapi paraszti életritmust, a szokásos napi munkarendet az ünnepek, illetve a közösséget érintõ események törik meg, mint például a születés és a halál. Miközben a “Fekete virágok” programelemünkben megismerkedhetnek a falusi gyászszertartásokkal, az ehhez kapcsolódó hiedelmekkel, a különbözõ fejfákkal, virágokat hajtogathatnak papírból.

A vasárnapot a falusi emberek istentisztelettel, majd pihenéssel, játékkal és közösségi tevékenységekkel töltötték. A hét utolsó napja mindig ünnepnapnak számított, ez azt jelentette, hogy teljesen elkülönült a hétköznapoktól, mind a magatartás, a viselet és a táplálkozás szempontjából. Igazi kuriózum a vízimalom beindítása, hiszen az elméleti ismeretek után szemünkkel gyõzõdhetünk meg arról, hogy az apró növényi magszemeket hogyan õrli lisztté a víz ereje. Csigacsináló segítségével lakodalmi lúdgégetésztát sodorhatunk, vagy miután megsütöttük és elfogyasztottuk az ünnepi fánkot, két órakor a bejárati épület melletti kockaköves téren a Pomázi Önkéntes Tûzoltózenekar muzsikáját élvezhetjük. A régiek úgy tartották, hogy „fûben, fában orvosság”. Errõl az állításról megbizonyosodhatunk a gyógy - és fûszernövénytúra keretében, ahol a természet eldugott kincseit kutatjuk, fedezzük fel. A régiek figyeltek az apró jelekre és jósoltak a természeti jelenségekbõl. Az ökometeorológiai állomásnál mindenki ízelítõt kap a népi és tudományos idõjóslásból. Aki pedig elfáradt a nagy melegben keresse fel az Olvasókört, hogy megismerkedjen azokkal a kalendáriumokkal, ponyvákkal, csíziókkal és újságokkal, amelyeket egy évszázaddal korábban a falusi parasztemberek, tanítók és papok is olvastak, illetve kapcsolódjon ki a Népmûvészet Mesterével, aki bemutatja tudását és tevékenységét a szentendrei Skanzen Szellemi és Kulturális Örökség Igazgatósága jóvoltából.

Részletek: www.skanzen.hu