Az állatok idejük nagy részében szabadon vannak, legelnek bogarásznak, takarmányként kukoricát és búzát kapnak.

A legjobb eredményeket a csirkenevelés terén értük el, legalábbis ebbõl lett a legtöbb vágásérett egyed, de aztán jött a csalódás. A csirkék húsa kemény és rágós lett.

Kaptunk egy csomó jó tanácsot, hogy kis lángon és hosszan fõzzük, meg szurkáljuk meg villával sütés közben, és hogy elõbb fõzzük meg és aztán rántsuk ki… nem arról van szó hogy nem szeretünk fõzõcskézni, de három apró gyerek mellett azért nonszensz, hogy egy rántott csirkével három-négy órát eltököljön az ember, nekünk legalábbis nem fér bele…

Bármennyire is fájt, be kellett látni, hogy a bolti csirke finomabb, ízletesebb, és nem utolsó sorban könnyebben elkészíthetõ, mint a miénk (csak a csirkénél tapasztaltuk ezt, minden más állatnál fent leírt tartási mód megfelelõnek bizonyult, a tökéletes minõség eléréséhez).

Muszáj volt hát utánanézni a bolti csirkének, hogyan és mibõl lesz.

Nagygazdaságokban kétféle céllal tartanak csirkét: tojás-, illetve hústermelés okán. A tojó tyúkok általában vörösesbarna színûek, a húshibridek fehérek. Ez utóbbi csirke nevelését vettem górcsõ alá, és persze az irigy gazda szemüvegével, de meg kell mondanom, hogy kellemesen csalódtam a fajta magyar tenyésztõivel kapcsolatban.

A legmeglepõbb adat számomra az volt, hogy ez a csirke 42 nap (6 hét) alatt éri el a 2-2,5 kg-os vágósúlyt. Gondoljunk csak bele, hogy egy 55-60 grammos tojásból 42 nap alatt hogyan lesz egy családnak bõséges ebéd… ehhez hetente meg kell dupláznia a testsúlyát, és ehhez megfelelõ csontozatot építeni, ami az egészet megtartja…. Hogyan érnek el ilyen szintû súlygyarapodást? Talán a legtöbb támadás itt éri a csirkéseket, hogy a szükséges fehérje mennyiséget honnan és miképpen nyerik az állatok számára. Hallottam már sok képtelenséget, hogy a kakasokat darálják le (élve) és azt etetik meg a baromfival… szamárság. A kakas eleve jobb súlyban van, mint a tyúk, de honnan szereznének annyit, amennyire egy tízezres állománynak szüksége van? Rizikóztatnák-e, hogy egy ellenõrzés, vagy egy felülfertõzés miatt elbukják az egész állományt? Amennyiben tényleg olyan mennyiségû halliszttel etetnék, mint mondják, akkor a húslevesnek hal íze lenne… Az arányos és gyors testtömeg-gyarapodást, olyan takarmánykeverékkel (táppal) érik el, melynek 20 százaléka növényi eredetû fehérje.

Ez a fajta egészségileg nagyon kényes, így roppant módon odafigyelnek a higiéniás körülményekre. A naposcsirke-állomány fogadása elõtt egy héten át többszörösen takarítják és fertõtlenítik a fogadó helyiséget. Ez azt eredményezi, hogy egy tízezres állomány fogadására felkészített épületben kisebb lenne egy hároméves gyermek esélye a bakteriális fertõzés útján történõ megbetegedésre, mint bármelyikünk otthonában.

A nevelõ helységeket állandóan fûtik és szellõztetik, ezzel kerülik el a légzõrendszeri megbetegedéseket.

A világítás szinte folyamatosan megy (napi 23 óra), így a csirke folyamatosan eszik és hízik is. Számomra az egyetlen visszataszító dolog az állománysûrûség volt, négyzetméterenként 13 egyedet tartanak.

Mítosz lenne hát a bolti csirkehús rossz minõsége? Nem, sajnos nem az. Óriási igazság, hogy olcsó húsnak híg a leve! Ezek a tápon nevelt csirkék rengeteg vizet vesznek fel, melyet az elkészítése során elveszítenek. Bárki próbálja ki nyugodtan otthon: vegyen a boltban egy ezerkétszáz grammos csirkemellet, süsse meg és utána mérje le. Garantálom, hogy 800-850 grammnál nem lesz több… Itt szeretném továbbá megjegyezni, hogy a hús tartósítására, hosszú távon történõ fagyasztás nélküli eladhatóságára olyan módokon kezelik, kezelhetik a csirkét, melyek valós egészségkárosodáshoz vezetnek.

Fentiek tükrében sem akartunk lemondani a csirkérõl, ezért közvetlenül a baromfiteleprõl vásároltunk néhányat. Szegények jóformán lábra sem tudtak állni, a füvet  nem is csipkedték, mert még nem láttak ilyet, csak hunyorogtak a napsütésben (valószínûleg napot sem láttak még). Kukoricadarával, és vágott csalánnal etettük õket, még kb. két hétig. Igazság szerint hizlalni már nem sokat tudtunk rajtuk, de a bõrük gyönyörû sárga lett, (akárcsak a leves színe), az íze meg, mint a boltié, csak egy kicsit finomabb.

Próbáltam tovább tartani õket nagyobb súly elérésének reményében, azonban két negatív dolgot tapasztaltam: az idõsebb hibridcsirkék mellcsontja nem bírja a gyors növekedést, egy ér megpattan (véraláfutás keletkezik), a mellehúsa, közvetlenül a csont mellett zöldszínûvé változik. A hús zsírtartalma (valószínûleg a kukoricától) megnõ. Megjegyzem az elsõ problémát fiatalabb egyedeknél is tapasztaltam néha, gyanítom, hogy magasabb kalcium bevitellel a probléma elkerülhetõ lenne.

Végsõ soron annyira bejött a csirke ilyen módon történõ tartása, hogy most már nem csak magunknak, de családunknak és barátainknak is mi lettünk a beszállítói. Igaz, így nem bio, de nem is bolti, de ami talán a legfontosabb: 100%-ig MAGYAR!