Az asztmás betegségre jellemzõ légúti szûkület, gyulladás és túlérzékenység következtében gátolt levegõáramlást a beteg légszomjként érzékeli, légzése szaporábbá, felületesebbé válik. Asztmás rohamok kialakulásához számtalan tényezõ, köztük olyan hétköznapi jelenségek, mint a pollen, a stressz, vagy a testmozgás vezethetnek. A rohamok súlyossága az enyhétõl akár a végzetes kimenetelûig is terjedhet.

 Mindennapi életünk során gyakran ér bennünket stressz. Az ilyen szituációkban sokan kapkodni kezdjük a levegõt. A tüneteket fokozott izzadás, erõs szívdobogás kísérheti. Az ilyen helyzetekben, s ezek megelõzésére nagy szükségünk lehet a helyes légzéstechnika elsajátítására.

 A Buteyko módszert egy ukrán professzor, Konsztantin Buteyko fejlesztette ki, az 1950-es években. Feltételezése szerint az asztmás betegek a légszomj érzésének csillapítására túllélegeznek, így szervezetükben több oxigén, mint szén-dioxid található. Az alacsony szén-dioxid szint pedig megnehezíti az oxigén kiáramlását a test szöveteibe. Az oxigénhiányos szövetek asztmás rohamot idézhetnek elõ.

 A módszer alkalmazásának lényege az orron keresztül történõ légzés bevezetése és hosszabb szünetek beiktatása a lélegzetvételek közt.

 Eredményességének köszönhetõen a Buteyko módszer egyaránt elterjedt Oroszország, Ausztrália, Új-Zéland és Nyugat-Európa területein. Elsajátítása kizárólag szakember segítségével, orvosi ellenõrzés mellett történhet, mivel a tünetek, s a betegség állapota egyénenként eltérhet. Magas vérnyomás és szívbetegség esetén fokozott óvatosság szükséges.

 A módszer lényege valóban a helyes légzés elsajátítása, mely azonban talán csak elsõ hallásra tûnhet egyszerûnek. Hathatósságát azonban számos kutatási és vizsgálati eredmény bizonyítja. Segítségével nem csak a tünetek, de a szükséges gyógykezelés mértéke is csökkenthetõ.

www.orvostkeresek.hu