Maga a dohányzás a tüdõrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, míg a szív és érrendszeri betegségek 25-30%-ért felelõs.
 

A cigaretta okozta tragédiák elsõsorban a középkorú, 40-50 éves embereket fenyegetik, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon jelenleg évente mintegy 3 millió ember halála vezethetõ vissza e káros szenvedély ártalmaira. Ez a szám a következõ évezred '20-as, '30-as éveire 10 millióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás okozta következményektõl 3 másodpercenként meghalhat valaki a Földön.

 

Hazánk a dohányzást tekintve sajnálatos módon a világranglistán dobogós helyre került. Évente 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggõ betegségek következtében. Ez az egy évben elõforduló halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. Ráadásul a dohányzás következtében elvesztett embertársaink átlagosan nyolc évvel élhetnének tovább, ha felhagynának káros szenvedélyükkel. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, mintegy 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlítõ hosszának negyvennyolcszorosát – füstölik el évente. Ez elgondolkodtató, és ha ez sem rázza meg az embereket, a politikai döntéshozókat, akkor nagyon nehéz lesz még ezeknél is keményebb érveket felsorakoztatni, a problémára irányítva a figyelmet. Nemcsak a felnõttek, hanem sajnos a fiatalok is egyre többen válnak a cigaretta rabjává.

 

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Nemdohányzó Világnap. Az évrõl-évre megrendezésre kerülõ programsorozat elsõdleges célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. Ebben az évben a a nõket, a fiatal lányokat  helyezi a középpontba.

 

Aktív és passzív dohányzás

A dohányfüstnek két formáját különítjük el. Fõ füst alatt a beszívott füstöt értjük. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegõbe kerül. A környezeti dohányfüst a mellékfüstbõl és a dohányzó által kilélegzett füstbõl tevõdik össze. Az aktívan dohányzók a fõ füstöt és a környezeti dohányfüstöt szívják be. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be. A fõfüst és a mellékfüst közel azonos összetételû, de kimutatott, hogy a mellékfüstben az egészségkárosító elemek: ingeranyagok, toxikus anyagok és rákkeltõk nagyobb mennyiségben vannak jelen. Bármilyen megdöbbentõ, de a passzív dohányzás legalább kétszer olyan károsító hatású, mint az aktív. A környezeti dohányfüst-hatás csecsemõkorban és gyermekkorban kimutatottan fokozza a gégegyulladást, a légcsõ és hörghurut gyakoriságot, a tüdõgyulladás kialakulását. Hatására fokozódnak az asztmás panaszok. A dohányzó szülõk gyermekei között gyakoribb a krónikus köhögés, köpetürítés. Zárt helyiségben a dohányfüst azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat. Dohányosok környezetében élõknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévõ tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatott, hogy dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdõrák elõfordulása. A passzív dohányzás fokozza az orrüregi rákok kockázatát is. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemõk körében gyakoribb a hirtelen halál, az ún. bölcsõhalál elõfordulása.

 

Hogyan szokjunk le?

A dohányzásról leszokni sokféle módszerrel lehet. A dohányosok nem egyformán reagálnak a különféle módszerekre, temperamentumtól, alkattól függõen az egyik embert érzelmileg, míg a másikat racionálisan lehet meggyõzni a leszokás elõnyeirõl.

 

A leszokást számos körülmény nehezíti, így elsõsorban a nikotinmegvonási tünetek, az evéskényszer és a nem ritka következményes testsúlynövekedés. Tartós nem dohányzás alkalmával a szervezet hiányolja a megszokott mérget, mely jellegzetes hiánytünetekben nyilvánul meg: feszültség, nyugtalanság, türelmetlenség, romló koncentrálóképesség, fejfájás,
alvászavar, gyomor-bélrendszerei panaszok, pl. székrekedés jelentkezhetnek.
 

A nikotinmeg-vonási tünetek átmenetiek, néhány nap-hét alatt teljesen megszûnnek. Általában az idõ múlásával fokozatosan csökkennek, de hullámzó intenzitással is jelentkezhetnek: kedvezõbb idõszak után váratlanul hevesebb nikotin-éhség jelentkezhet, mely percek (kb. 5 perc) alatt spontán megszûnik.
   

A nikotinmegvonási tünetek miatt pusztán akaraterõvel az érintetteknek alig 3-5 százaléka képes lemondani a füstölésrõl, ezért a leszokást nikotinpótló készítményekkel (gyógyszerek, tapaszok, rágógumik) enyhíthetjük.

 

Néhány jó tanács a leszokni vágyóknak:

A dohányzás abbahagyása testsúlynövekedéssel járhat, mely sok kórosan sovány dohányos esetén még jótékony hatású is lehet.
 

forrás: diamondagency.hu