Hízás, idegesség, meddőség oka is lehet pajzsmirigy rendellenesség II. |
|
A krónikus autoimmun pajzsmirigy gyulladás főleg a nőket érinti. Gyakran tünetmentes, de együttjárhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Thyreoglobulin és a TPO elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálat)is szükséges lehet.
Veszélyeztető tényezők
A pajzsmirigy működési zavarai serdülőkorban, a változó kor és terhesség idején jellemzőbbek. Veszélyeztető tényező a stressz, a lelki traumák, az immunrendszer normális működését aláaknázó hajszolt vagy mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
A pajzsmirigy daganatai
Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható (!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható. A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az un. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.
Vizsgálatok
Alapvetően fontos a betegség adatainak, tüneteinek megismerése. Mivel a betegségek egy része örökletes, ezért tudni kell, hogy a családban volt-e már pajzsmirigybetegség. Milyen tünetek utalhatnak endokrin betegségre:
Szíveredetű panaszok: ritmuszavarok hátterében gyakran (20-25%ban) a pajzsmirigy betegsége áll.
A koleszterin szint emelkedését gyakran a pajzsmirigy csökkent működése okozza (az USA-ban 16 millió egyén koleszterin szintje a pajzsmirigy gyógyításával befolyásolható volt).
A lelki (pszichés) eredetű zavarok (pánik tünetek, depresszió) hátterében endokrin ok állhat.
A szülések 10-17%-ában a szülést követően 2-6 hónap múlva pajzsmirigy gyulladás alakul ki, amelynek jellegzetes tüneteit ritkán észlelik. A tünetek sokrétűek lehetnek:
erős szívdobogás, idegesség, gyengeség, kimerültség testsúly-növekedés, elhízás, hajhullás a leggyakoribb jelek. A pajzsmirigy betegségei gyakori okai a terméketlenségnek, a vetéléseknek, menstruáció zavaroknak.
Az elhízás korunk betegsége. Az esetek egy részben csökkent étvágy mellett gyarapodik jelentősen a beteg és alakul ki elhízás. A háttérben gyakorta a csökkent pajzsmirigybetegség deríthető fel.
A fizikális vizsgálatok során az esetek nagyobb részben a betegség fennállása bizonyítható.
A diagnózishoz szükségesek lehetnek a következők:
Vérvizsgálat a hormonok szintjének, az immunfolyamatok fennállásának bizonyítására,” tumormarker” (thyreoglobulin) detektálásához.
A szokásos ultrahang vizsgálat indokolt lehet, de önmagába nem elégséges a diagnózis felállításához
Az esetek egy részben izotópos vizsgálat szükséges, amelynek során a beteg vénás injekciót kap és a pajzsmirigy göbök állapotáról kapunk értékes információt. Az izotópvizsgálatok segítségével fájdalommentes módon kaphatunk képet a belső szervek elhelyezkedéséről, nagyságáról. Az érfeltöltéses eljárás során az esetleges kóros képződmények azonosíthatók.
A göbös betegségekben u.n. vékonytűbiopszia válhat szükségessé, amelynek lényege, hogy a pajzsmirigyből kicsiny anyagot szívunk le a citológiai, szövettani értékeléshez.
Ritkán kerül sor más képalkotó eljárásra: Az elváltozás lokalizálásában segíthet a számítógépes rétegfelvétel (CT) és a mágneses rezonancia (MR).
Kezelés
A kezelés minden esetben a kiváltó ok függvénye.
Gyógyszeres kezelés: a pajzsmirigy működésének gátlását vagy a kiesett működés pótlását, az immun folyamatok gyógyítását szolgálja. Izotópos terápia: a túlműködő és megnagyobbodott pajzsmirigy kezelését szolgálja. Előnye, hogy fájdalommentes, ismételhető és daganatos betegséget az alkalmazott dózisokban bizonyítottan nem vált ki.
Műtét: az esetek kicsiny hányadában szükséges: rosszindulatú daganat gyanúja vagy hatalmas („elhanyagolt”) pajzsmirigy estében.
A pajzsmirigybetegségekhez gyakorta más tünetek, kórképek is társulnak:
- A szem betegségei. Gyakran allergiásnak gondolt szemtünetek hátterében a Basedow-Graves betegség áll.
- Az idegrendszer általános gyengeséggel járó betegsége (myasthenia gravis) ritkán kerül időben felismerésre, pedig idejében felismerve gyógyítható. Ennek a betegségnek egyik formája a szemen jelentkezik.
- Cukorbetegség: u.n. inzulinhiányos, 1. típusú diabetes mellitus
- A bőr festékhiányos betegségei (vitiligo)
- Ismételt vetélés, terméketlenség
Az alább bemutatott 58 éves férfi évek óta járt szemészeti, ideggyógyászati szakrendeléseken. A kórházi bennfekvései során sem derült fény betegségére, ezért gépkocsit nem vezethetett, munkaképtelennek nyilvánították. Nagyfokú gyengeségről panaszkodott, amelyet reggel még elfogadhatónak tartott, de délutántól gyengesége, kettős látása fokozódott. A kivizsgálása során autoimmun pajzsmirigybetegség és autoimmun idegbetegség (myasthenia) társulása volt kimutatható (kezelés előtt). A kezelés után a panaszai 3 hét múlva fokozatosan csökkentek, majd megszűntek. Látása normalizálódott, korábbi munkáját folytathatta és gépkocsit is vezethet.
![]() |
|
| Kezelés előtt | Kezelés u |
Hízás, idegesség, meddőség oka is lehet pajzsmirigy rendellenesség I.


szólj hozzá!
küldés e-mailben






Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!