Lótusz szülés (Lotus birth) |
|
szólj hozzá!
küldés e-mailben
Eddig azt hitted, vízben szülni különleges? Akkor mit szólsz ehhez?
hirdetés
Hallottatok már a lótusz szülésről? Nem, nem tévedés, nem a lótusz-ülésről van szó, hanem a lótusz szülésről.
A lótusz szülés lényege, hogy a köldökzsinórt nem vágják el a szülés után, így a baba a méhlepénnyel kapcsolatban marad a zsinór természetes elszáradásáig. Ez kb. 2-10 napot jelent.
Kép 1: Ezen a képen az édesapa, az újszülött nővére és az otthonszülést segítő szülésznő látható, amint rozmaringot szórnak a méhlepényre.
Állítólag ez a fajta szülési mód egyfajta átmenetet jelent a baba számára a méh és a való világ között. A méhlepényt és a köldökzsinórt megmossák, megtörölgetik, majd szárított rozmaringgal (mások sóval és szárított levendulával) tartósítás és kiszáradás céljából beszórják. A rozmaring antibakteriális, gombaölő és tartósítószer hatású, egyúttal kellemes illata van. A 3-4. napon jelentkező ammónia szagát egy kis levendulaolajjal szokták semlegesíteni. Az el nem vágott köldökzsinór, amíg a méhlepény lüktetése meg nem szűnik, a normális szüléshez képest 30-50%-kal több vért juttat a babába a méhlepényből. Fizikailag a méhlepény munkája a szülést követő néhány órán belül befejeződik, de az energiaáramlás folytatódik, amíg a baba készen nem áll a leválásra.
Kép 2: A csecsemő békésen alszik, miközben köldökzsinórja végén még mindig ott van a méhlepény.
A Sacred Birthing szerzője, Sunni Karl szerint, a baba és a méhlepény közös auramezőben élnek. Amikor a köldökzsinórt elvágják a születéskor és a méhlepényt eltávolítják, hirtelen az aura fele is eltűnik. Ennek a fél energiamezőnek a pótlása a babának hatalmas erőfeszítést jelent, még egy teljesen egészséges babának is. Azoknak a babáknak viszont, akiknek valamiért traumás születésük volt, vagy az egészségük nem tökéletes, extra energiára van szükségük a helyreállításhoz és a folyamat hosszabb ideig is tart. A köldökzsinór megtartása egyúttal az energiamező háborítatlanságát is jelenti, illetve védi a baba immunrendszerért.
Kép 3: Ez a kép rögtön azután készült, amikor a köldökzsinór levált a babáról. A képen az is látható, hogy a méhlepény egy bambusz párologtatóba van belehelyezve, ahol a levegő jobban át tudta járni a méhlepényt alul-felül és a kiszáradás gyorsabban ment végbe.
A legtöbb esetben azok a babák, akik így születtek, a köldökzsinór leválásáig nincsenek feleslegesen mozgatva, vagyis felkapkodva, inkább csak egyik oldalról a másikra forgatják őket. Bár a bőrkontaktus nem tűnik annyira fontosnak ebben az állapotban, általában mégis az anya csak rövid időre hagyja magára a babát, akkor, ha muszáj (wc, fürdés, stb).
A lótusz szülés előnyének mondják, hogy az így elválasztott gyerekek nagyon nyugodtak, békések, kiegyensúlyozottak. Természetesen ez a szülési, illetve inkább úgy kell fogalmaznom születési mód az otthonszülések között fordul elő, ahol sokkal egyszerűbb az egész folyamatot megvalósítani.
Szerintem ha valaki ilyesmit csinálna Magyarországon, akkor a gyermek veszélyeztetése indokával rögtön büntetőeljárást indítanának a szülők ellen…
Nektek mi a véleményetek?
A 2011. februári cikkíró pályázatra beküldött írás.
A 2011. februári cikkíró pályázatra beküldött írás.
Hozzászólások (27 - 18)
|
|||||
|
A versenynek vége van. Nagyon köszönöm, hogy elolvastátok a cikkemet és elmondtátok a véleményeteket! Köszönöm a Családinetnek, hogy publikálásra érdemesnek tartotta az írásomat és hogy ilyen nagyszerű lehetőséget kaptam! Természetesen a jövőben is szívesen válaszolok minden további hozzászólásra 
|
||||
|
|
|||||
|
|||||
|
Pont a fertőzések elkerülése végett használják a rozmaringot. Maga a köldökzsinór elég gyorsan el kezd száradni, a méhlepénynek természetesen hosszabb időre van szüksége. Amikor még nincs gyerekünk, nehéz elképzelni, hogy a kakit törölgetjük a gyerek popsijáról. De amikor megszületik, már teljesen természetes, hogy ezt is megcsináljuk és nem finnyáskodunk. Aki ezt a módszert választja, az nem úgy tekint a méhlepényre, mint egy száradó belsőségre. |
||||
|
|
|||||
|
|||||
|
Érdekes ez a dolog. Melyik állat az, amelyik nem rágja el a köldökzsinórt születés után? Ha ők megteszik, akik abszolút a természet szavát követik, mi miért ne tennénk? Nem értek hozzá, de egy a köldökcsonknál nagyobb felületet biztosítanak ezzel, amin keresztül fertőzés érheti a babát. Persze, tévedhetek. Biztos én vagyok túl finnyás, de azért szoptatni sem biztos hogy álom lehet egy méhlepény társaságában.  De hát ízlések és pofonok. |
||||
|
|
|||||
|
|||||
|
Itt 48 óra az előírás, de nem feltétlenül tartják be. Ha nincs semmi gond és akarsz, akkor már korábban is haza mehetsz. A császárosokat 3 napig tartják bent, de ha akarsz, akkor maradhatsz pár napot tovább. Találkoztam bent egy anyukával, aki később ment haza, mert két gyereke volt otthon és egy kicsit még élvezni akarta a pihenést Náluk a védőnők csak az első héten jönnek házhoz, utána már neked kell bejelentkezned hozzájuk. |
||||
|
|
|||||
|
|||||||
|
Sok mindenben különböznek az eljárások. Én majdnem egy hétig voltam a fiammal bent, bár ő be is sárgult kicsit és kék fény alá is kellett rakni miatta. Aztán, ahogy jobban beindult a tejcsi hamar rendbe jött. Bár, ha jól emlékszem nálunk a három nap a minimum kórházban töltött idő, de lehet hülyeséget mondok:) A védőnő is sűrűbben jár a gyermek 1 éves koráig, majd csak utána ritkábban. Na ebből is jó kis cikket lehetne írni. " Szülés a világ különböző pontjain" |
||||||
|
|||||||
|
|||||
|
Nálunk ez sem a rutin része. A kórházban egyszer mérték, amikor a baba megszületett (akkor is csak azután, hogy már mellre lett helyezve). Azt sem tudom például, hogy a gyermekeim mennyit veszítettek a születési súlyukból, mert akkor sem lettek megmérve, amikor haza engedtek. Az első gyermekemmel egy napot, a másodikkal 48 órát voltam a kórházban, de vele is csak azért ilyen "hosszan", mert elég kis súllyal született és rendszeresen mérték a vércukrát. Itt a védőnőkkel csak az első héten találkozunk, majd a 6-8. hét között egyszer, majd legközelebb amikor a baba 6 hónapos lett. |
||||
|
|
|||||
|
|||||
|
Mi sem méregettük a babát miután hazahoztuk, csak havonta egyszer a védőnőnél. Viszont a kórházban ez is a napi rutin része volt. |
||||
|
|
|||||
|
|||||
|
Nálunk a kórházban egyáltalán nem fürdetnek. Ha igényed van rá, persze megteheted, meg is mutatják, hogy hogyan kell, segítenek, de rutinként nem alkalmazzák. Még a császáros babákat sem fürdetik meg. Nem volt ez mindig így, valószínűleg Magyarországon is változik majd a beidegződés. A változás már elkezdődött, csak még nem általános. Hogy még egy érdekességet mondjak, mi nem mérjük a babákat naponta. Kezdetben talán hetente egyszer, aztán erről is leszokunk. Magam is talán háromszor-négyszer mértem a gyerekeimet, aztán abbahagytam. |
||||
|
|
|||||
|
|||||||
|
Kicsit fura ez a nemfürdetős dolog, hiszen itthon az az első, hogy megfürdetik a babát miután megszületett. Amikor a kisfiam előbújt ő is csupa mázas volt és úgy tették a hasamra, majd elvitték megfürdetni. Persze az ilyen apróságoknak valóban elegendő lenne egy nedves ruhával való tisztogatás, de a kórházban ennek ellenére minden este a csap alá nyomják őket. Én is hiszek abban, hogy mindenkinek joga van eldönteni, hogy hol és hogyan akar szülni, de sajnos erre nem nagyon kapnak lehetőséget. Ez kicsit olyan, mint az, hogy úgy nevezed el a gyerekedet, ahogyan akarod, de csak azok közül a nevek közül választhatsz ami az utónévjegyzékben szerepel. Örülök, hogy ezt a témát választottad, mert ez egy igen érdekes téma. |
||||||
|
|||||||
|
|||||
|
@KHeyra: Köszönöm, hogy hozzászóltál a cikkhez! Sajnos nem kaptam választ attól a hölgytől, akinek a blogján a lótusz szülésről először olvastam, így nem biztos, hogy jól válaszolok. Abban biztos vagyok, hogy a babát nem fürdették meg. Én sem fürdettem a kislányomat a születése után, pedig volt rajta magzatmáz bőven, de az valahogy órák alatt szépen eltűnt, mintha soha nem lett volna rajta. Egy vizes kendővel le lehet mosni a babát, ha szükséges. Pelenka - erre csak erős tippem van. Feltételezem, hogy nem volt pelenkázva, mert az anyukával egy EC online fórumon "találkoztam" először. Az EC a korai szobatisztaságra nevelés egyik módszerét jelenti. Felvenni nem vette fel a babát. Egyetértek veled abban, hogy más módon is lehet kiegyensúlyozott és nyugodt babánk. Ennél a módszernél a spiritualitásban való hit a legfontosabb tényező. Van, aki azt mondja, hogy nem szabad ordítani, hangosan jajgatni szülés közben, mert az nem tesz jót a babának. Más úgy gondolja, hogy be kell sötétíteni a szobát. Ezernyi hit van arról, hogy mi határozza meg egy ember sorsát és sokan sok problémát a születés milyenségére vezetnek vissza. Ezért is jó, ha tudjuk, ilyen is létezik. Nem gondolom, hogy ez a legjobb szülési mód, egyszerűen csak más. Az biztos, hogy valóban nagyon sok figyelem és - ahogy az első hozzászóló írta - alázat kell ehhez a módszerhez. Én magam sem választanám (ahogy nem is választottam) a lótusz szülést, de hiszem, hogy mindenkinek joga van eldönteni, hogy hogy és hol akar szülni. |
||||
|
|
|||||
.jpg){kind=small}
.jpg){kind=small}
.jpg){kind=small}
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!