A gyermekorvosok ajánlása szerint lehetõség szerint semmiképp nem ajánlott az állandó közösségbe járás a gyermek két éves koráig. A még fejletlen immunrendszerû gyerekek között problémás idõszakokban akár hónapokig elhúzódhat a felépülés, hiszen nem csak egymás között adják-veszik a betegségeket, de adott esetben a szülõ, szülõk is beszállnak az össznépi „játékba”, egy –egy körre hazacipelve, kisebb-nagyobb testvéreknek is átadva a vírusokat. Arról nem is beszélve, hogy a betegségek nem kímélik a bölcsõde alkalmazottait sem, márpedig nem kell mondanom, milyen fennakadást tud okozni, ha õk kidõlnek a sorból. Még viszonylag szerencsés helyzetben vannak azok a családok, ahol a nagyobb gyerek által hazahordott betegségek miatt a kisebb már valamelyest megerõsödött, védett immunrendszerrel kezdi a közösségi létet, de az elsõ (vagy egy) gyerekes szülõk sajnos hamar megismerik az a kálváriát, aminek következtében 1-2 hét bölcsiben töltött idõszak után esetenként ugyannyi táppénzen töltött idõ jön.

Persze rögtön felmerül a kérdés: Mit is keres tulajdonképpen beteg gyerek a közösségben? Miért viszi el a szülõ, ha tudja, és miért engedi a gondozó, ha látja? Hiszen egy náthás, váladékozó orrú, lázas, levert, rosszulléttel küzdõ gyereket a tapasztalt szem gyorsan felismer. Természetesen az sem egyszerû kérdés, kinek a feladata eldönteni, hogy milyen állapotban van a gyerek. Mert bár az óvónõ hazaküldheti az általa betegnek ítélt gyereket, de ha másnap visszahozza az anyukája egy (bármilyen úton megszerzett) orvosi igazolással, miszerint a gyerek mehet közösségbe, már nincs joga eltávolítani egészséges társai környezetébõl. És hogy miért viszi el a szülõ? Nos, sajnos erre egyszerû a válasz: sokan érzik veszélyben az állásukat, hiszen valljuk be, egyáltalán nem jó pont a munkahelyeken egy kisgyerek, aki ráadásul állandóan betegeskedik. Az anyukák, apukák nagy része egyszerûen nem engedheti meg magának azt a „luxust”, hogy, ha csak nem nagy a baj, napokig otthon maradjon a gyerekkel. Mivel Murphy nem alszik, ezek a betegségek az esetek nagy részében persze vasárnap éjszaka, vagy hétfõ reggel jelentkeznek, esetleg egy fontos megbeszélés, egy halaszthatatlan találkozó napján, de mindenképp olyankor, mikor legalább egy napot kell várni a gyermekorvosunk rendeléséig, fõnökein pedig valószínûleg rosszul tolerálják, hogy gyakrabban látogatjuk az ilyen-olyan szakrendelõket, mint a munkahelyünket. Ilyenkor inkább jönnek a tüneti kezelések és remény, hogy ez hatásos lehet, hogy a gyerek minél elõbb meggyógyul. De, bár a szempontok érthetõek, ez nem jelenthet felmentést, hiszen ezzel a döntéssel nem csak a többi szülõvel tolunk ki, akik valószínûleg szintén elkötelezettek a saját munkahelyük felé, de mi magunk generáljuk is a véget nem érõ folyamatot, ami újabb és újabb megbetegedéseket jelent, egyre késleltetve ezzel saját gyermekünk felépülését is. Sajnos van rá példa, hogy a szülõ még a bölcsi, ovi elõterében is köptetõvel, lázcsillapítóval tömi a gyereket, hogy be tudjon menni a munkahelyére. Pedig a beteg gyerek elesett és gyámoltalan, nem társai között „szenvedve” van a helye, hanem az otthoni fészek melegében kellene pihennie és gyógyulnia, szeretettel és törõdéssel körülvéve, de nem teheti, mert alkalomadtán szülõ döntött helyette. Nagy a felelõsségünk tehát, gondoljuk meg jól, hol az a határ, ahol még tiszta lelkiismerettel visszük be a gyereket egészséges társai közé.

És hogy mik azok az esetek, mikor semmiképpen nem ajánlott közösségbe menni?

Nátha, hurutos vagy száraz köhögés esetén érdemes otthon tartani a gyereket és szakemberhez fordulni, hiszen kezelés hiányában összeszedhetünk egy jó kis torok, fül vagy arcüreggyulladást, aminek gyógyítása nem kevés idõvel és még több fájdalommal jár. Amíg az orrváladék „jól karbantartható”, tehát ki tudja fújni a gyerek, orrszívóval leszívható, nem zöldes színû, nincs magas láza, addig otthon is kezelhetõ orrcseppel, vitaminokkal, homeopátiás készítményekkel, friss levegõvel és sok pihenéssel. Fülfájás esetén érdemes elõször a fülészeten kezdeni, hiszen ha bármilyen komoly baj merül fel, elõbb és eredményesebben lehet megkezdeni a kezelést. Szintén rendkívül fertõzõ és azonnali segítséget igényel a kötõhártya gyulladás, amit fájdalom, erõs csipaképzõdés, látványos elváltozás jelez a szemfehérjén. A kamillateás borogatás maximum enyhíti a tüneteket, de nem ad megoldást a problémára, csak orvos által felírt szemcsepp, kenõcs gyógyítja meg maradéktalanul a betegséget

A magas láz gyakran fertõzõ betegség kezdetét jelzi, ha elhúzódik, lázcsillapítás után vigyük orvoshoz a gyereket és mindenképpen pihentessük sokat, az esetleges szövõdmények elkerülése érdekében. Ha nem is következeik be nagyobb probléma, mindenképp várjunk meg 1-2 láztalan napot, mielõtt újra társaságba visszük.

Váratlan kiütések megjelenésekor szintén maradunk otthon, hiszen ezek többnyire valamely ragályos gyermekbetegséget jelzik. Ilyen például a skarlát, ami ellen jelenleg nem létezik védõoltás, és mivel nem alakul ki rezisztencia a betegség után, akár többször is el lehet kapni. Tünetei torokfájdalom, magas láz, nyelési nehézségek, fehér, majd vörös, lepedékes nyelv, a testhajlatokban és a törzsön élénk, vörös kiütések. A gyógyulás hosszú folyamat és nagyon sok szövõdmény lehetõségét rejti, például tüdõ és középfülgyulladás, extrém esetben szívizomgyulladás is felléphet, nagyon fontos tehát, hogy a gyerek megfelelõ antibiotikumos kezelésben és gondos ellátásban részesüljön. A másik jellemzõ gyerekbetegség a bárányhimlõ, vírusa cseppfertõzés útján, nagyon gyorsan terjed. A betegség a jellemzõ tünetek megjelenése elõtt, a lappangási idõszakban már jelen van a szervezetben és sajnos köhögéssel, tüsszentéssel folyamatosan fertõz. Az elsõ tünetek éppen a köhögés, rossz közérzet, hõemelkedés, majd megjelennek az elsõ, hólyagos, viszketõ kiütések a fejen és a törzsön. Ezeket tilos rázókeverékkel lekenni, mert alatta elfertõzõdhetnek a hólyagok, csak a hintõporos kezelés megengedett. Ügyeljünk rá, hogy, gyakori lemosással, zuhanyzással tisztán tartsuk a bõrt, kerüljük az ülõfürdõt, hogy a sebek ne tudjanak felázni. Itt is fennáll a szövõdmények megjelenésének lehetõsége, tehát kiemelten fontos az idõben elkezdett, helyes kezelés. Viszont a skarláttal ellentétben a bárányhimlõ ellen létezik hatékony védõoltás, amit 15 és 18 hónapos életkorban ajánlott beadni, a kötelezõ oltásokkal egy idõben, két részletben, lehetõleg befejezve, mielõtt a gyermek közösségbe megy. A bárányhimlõ alatt nem feltétlenül kell szobafogságra ítélni a gyereket, pár percnyi levegõzés nagyon jó hatású lehet, de szigorúan társaságtól elkülönített helyen, ami fokozottan vonatkozik az állapotos nõkre, hiszen a magzatkori himlõfertõzés nagyon veszélyes, maradandó károsodást okoz, akár halálos kimenetelû is lehet.

Hányás, hasmenés szintén kizáró ok, hiszen egyszerû gyomorrontástól fertõzõ, vírusos betegségekig sok minden állhat a háttérben. A kiszáradás elkerülése érdekében ilyenkor ügyeljünk a folyamatos folyadékpótlásra. Ez idõ alatt kerüljük a tejtermékeket, ezzel megelõzhetõ a másodlagos laktóz-intolerancia kialakulása, viszont nagyon jó hatással lehetnek a probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek, amelyek segítenek helyreállítani a bélflóra normális mûködését.

Mai napig kisebb sokkot tud okozni, ha a tiszta, jól ápolt gyermekünk fejtetûvel érkezik haza. Kevesen tudják, hogy ez a kis élõsködõ igenis szereti a tiszta, ápolt hajat, megjelenése nem minõsíti a család életkörülményeit. Ne szégyelljük tehát, ne próbáljuk különbözõ módszerekkel takargatni a dolgot, alapos kezelés után a tetû maradéktalanul eltávolítható. Mivel a gyógyszertári készítmények a kifejlett tetveket pusztítják el, sajnos a serkéktõl csak úgy tudunk megszabadulni, ha nagyon alaposan átnézzük a gyerek fejét és egyesével húzzuk le a hajszálakról. Ezután szükséges az alapos fertõtlenítés, az ágynemûkön át a ruházaton keresztül a fésûkig, hogy elkerüljük az újbóli elterjedést.

Vegyük komolyan, ha fájdalmakról, görcsökrõl panaszkodik, a tapasztalt anyai szem meg tudja különböztetni az igazi fájdalmat az Oscar díjas színészi alakításoktól. Ne hagyjuk, hogy a gyerekünk úgy járjon, mint a fiú, aki farkast kiáltott, inkább tízszer vigyük feleslegesen orvoshoz, mint egyszer elbagatellizáljunk egy vakbélgyulladást, vagy egy epegörcsöt.

Természetesen mi magunk is sok dolgot tehetünk annak érdekében, hogy erõsítsük a gyerek immunrendszerét és könnyebbé tegyük a betegségek elviselését. Bár tudom, hogy ez ebben a korban nehéz eset, de próbáljunk minél több zöldséget és gyümölcsöt beleimádkozni a gyerekbe, akár úgy, hogy magunk járunk elõl jó példával, hiszen nekünk sem árt felkészülni az influenzaszezonra. Ha ez kevésnek bizonyul, akkor használjunk a gyerek életkorának megfelelõ vitaminkészítményeket, mert bár a természetes forrás a legegészségesebb, azért ezek a termékek sem az ördögtõl valók. Tanuljon meg önállóan orrot fújni, ez óriási segítség lesz mindkettõtöknek, hiszen a bölcsiben nem tud mellette õrt állni papír zsebkendõvel a kezében az intézmény személyzete. Sok levegõ, sok mozgás! Ne hagyjuk a lakásban aszalódni a családot, hétvégén vegyük nyakunkba a várost, az országot, járjunk sokat kirándulni, legyünk sokat levegõn. Hétköznaponként az is jó megoldás, ha autó helyett hazasétálunk, útközben esetleg lehet kicsit rohangálni a parkban vagy a játszótéren. Ne felejtsük el, a gyerekünk kicsi világának mi vagyunk a középpontja, csak ránk számíthat, hozzánk menekül, tõlünk vár vigasztalást, mikor a betegség leverté, nyûgössé teszi. Legyünk vele türelmesek, ápoljuk lelkiismeretesen, legjobb tudásunk szerint, hiszen mi magunk is csak akkor fekhetünk le nyugodt lelkiismerettel, ha tudjuk, minden tõlünk telhetõt megtettünk, hogy a gyerkõc minél elõbb újra egészséges legyen.

A stockfotók forrása:
1. kép
2. kép

A 2011. februári cikkíró pályázatra beküldött írás