Ha neked is van ilyen történeted, megoszthatod a cikk alatt, hozzászólásodban a többiekkel. Mert úgy tűnik, nem csupán saját gyermekkori sérelmeinket, de a saját gyerekeinket érő sérelmeket is cipelhetjük élethosszig. Tudjátok, mi a poén? Hogy ezeknek az „óvónőknek” – bár én inkább rémisztőnőknek hívnám őket – csak egy-egy anyuka mer szólni. A többiek vagy érdektelenek, vagy gyávák, vagy nem tudják, mit tehetnének. A végén pedig gyakran az anyuka húzza a rövidebbet, az ő gyerekére pikkelnek, vagy ha van rá módja, ő viheti máshová a kicsit. A rémnénik maradnak.
Nem felejtem el azt a fiatal nőt, aki elverte a kezemet az óvodában, aki a sarokba állított ok nélkül. Anyukám kedves, aranyos nénire emlékszik vissza. Én ezekre a történetekre. Pedig ennél vannak rosszabbak is. Álljon itt pár rémmese, a mai 2010-es valóságból, Budapestről. A sztorik első kézből valók, és annak rendje-módja szerint sértik a gyerekek jogait.

A gyereknek kuss a neve – avagy „Dugulj el, fiam!”
„Azt hittem, rosszul látok – meséli Klári anyukája –, amikor az óvó néni büszkén mutatta a jókora, jellel ellátott parafa dugókat, melyek azt a célt szolgálják, hogy a gyereknek bedugják a száját, ha túl sokat beszél! Ez volt az utolsó csepp a pohárban – szedtük a sátorfánkat és jöttünk is el onnét!” – Itt valóban az óvoda váltás a megoldás. Az óvónők egyéb, apró gonoszkodásai kivédhetetlenek, ám egy ekkora pedagógiai malőrért már kirúgás dukálna. A két óvónő azonban tovább mérgezi a gyermeklelkeket. Klári viszont azóta már másik óvodába jár.

Mennyit tudhat egy kiscsoportos szeptemberben?
Barátnőm új óvodába vitte két fiát. Rafi most kiscsoportos, éppen csak 3 éves. Már régóta bilibe pisil, de a délutáni alvásnál még néha történik baleset. Az óvodában ilyenkor nem hogy nem segítik a kicsit, de még büntetés is jár érte! A 3 éves, hulla álmos Rafitól azt várják, hogy egyedül öltözzön át – holott ezt egy kiscsoportosnak nem kell még tudnia. A pisis holmit a szekrény tetejére teszik és megjegyzéseket tesznek. Ezzel egyáltalán nem segítik a kicsit, ugye?
Marci, egy másik óvodás fiúcska annyira rettegett, hogy a délutáni alvás során bepisil, hogy mesterségesen, mindenféle technikákkal tartotta ébren magát. Rettegett attól, hogy ha elalszik, akkor megszégyenítik. Vajon ez az óvónénik célja? Nem a békésen pihenő, saját tempójában fejlődő, egészséges gyerekek nevelése?

Kajaanomáliák
Súlyosan törvénysértő, egészségre káros történetek, erős idegzetűeknek. Igen, ez létezik. Igen, van erre törvény. És igen – valóban nem tartják be!
Allergiás gyerekkel allergént etetni. Ocsmány? Az. Éheztetni? Nem túl szép. Barátnőm gyerekei laktózérzékenyek, így tejtermékmentes ételeket kell enniük. Az óvoda vezetésével megegyeztek, hogy – mivel nincs az étlapon laktózmentes étel – külön visznek be nekik olyan ételeket reggelire és uzsonnára, amit megehetnek. Az anyuka gondosan összeállított reggelijét azonban a gyerekek nem kapták meg, mert „mit szólnak a többiek, hogy ők másmilyet kapnak”? Azzal nem foglalkoztak az óvónők, hogy az allergiás gyereknek napjában többször kell tolerálnia ezt a másságot, hogy ők éhesek maradnak a szülő gondoskodása ellenére. Az anyuka az ombudsmanhoz fordult. A válasz érkezik…

Patkánytallér – te megennéd?
Több muszlim vallású gyermek jár ma már az óvodákba, sőt több olyan zsidó is, akik nem tartják ugyan az ortodox étkezést, de a sertéshústól tartózkodnának. Számukra sertést enni olyan undorító, mint nekünk egy jól átsütött patkány-tallér lenne. (Egyébként a világ számos országában jóízűen megeszik a patkányféléket!) Nagyon sok óvoda van, ahol ezek a szülők úgy indítanak az étlapot böngészve: „Akkor kérlek ne reggelizz, ne ebédelj, ne uzsonnázz, legfeljebb egyél kenyeret, majd óvoda után eszünk rendes ételt.” - teszik ezt annak ellenére, hogy befizették a kötelező étkezési díjat. A vallási előírást ugyanis nem veszi figyelembe az óvoda. Egy rövid történet egy arab anyukától:
„Megyek Abdulért az oviba, látom ám, hogy párizsis kenyeret majszol a többiekkel. Rászólok, hogy vegye le a húst a kenyérről! Erre a néni kioktat: „baromfi párizsi!” – mivel az óvó nénik nagyon kedvesek és törekednek segíteni nekünk, nem akartam őket megbántani. Inkább készítettem nekik egy listát, hogy mik azok az ételek amiket egyáltalán ne egyen a fiam. Nehezen értették meg, hogy a baromfi… kezdetű húsételek többségében a feldolgozott húsféle döntő hányadban sertésszalonna, ipari szalonna, vagy egyéb nyesedék, amit nem szabad megenni. Ami felháborít: nem engedik, az ÁNTSZ előírásaira hivatkozva, hogy ételt küldjek a gyerekkel. Abdul, aki egyébként nagyon jó étvágyú kisgyerek, így minden nap legalább egyféle ételből nem eszik, és a hét átlag 2-3 napján a főételek egyikét sem fogyaszthatja! Aggódom a túlzott szénhidrát-fogyasztás miatt is, mert olyankor kenyérrel lakik jól!”

Harapófogóval kitépett nyelvecskék
A horrorkaland egyelőre utolsó állomása az a néni, aki egy harapófogóval a köténye zsebében járt. A harapófogóval fenyegette a nyelvet öltögetőket, a harapdálókat, a hajcibálókat. A kilátásba helyezett bünti minden esetben a tárgykörbe tartozó testrész harapófogóval történő megcsonkítása volt. Szerencsére ebben az esetben a szülők közbeléptek …
Az óvodákban hasonló horrormesék sorozata zajlik minden nap. Nem kell hagynunk, hogy ezek a pedagógiai antitálentumok tönkretegyék gyerekünk lelkét. Szerencsére többségben vannak a kedves, gyermekszerető óvónők. A vezetők pedig bátran válogathatnak a túlkínálatból egy másik, megfelelő mentális és empatikus nívón működő kollégát.

Tudsz te is hasonlóról a saját környezetedben? Esetleg veled esett meg gyerekként? Akkor mesélj!

forrás: www.harmonet.hu