Nevelni kívülről vagy belülről |
|
szólj hozzá!
küldés e-mailben
Nevelni kívülről vagy belülről...
Gyakran boszant, ha a környezetemben élők megkérdezik haza érkező iskolás lányomat: "Kaptál ma jegyet?", "És a többieknek milyen lett a felmérő?" Ha a szándék az egyszerű érdeklődés kifejezése volna, semmi gond nem lenne. Inkább mélyen rejlő megfelelni akarást, versenyben maradást, vagy némi büszkeség táplálásának indokait látom. Miért lenne fontosabb egy sablonos értékelés annál, hogy miként élte meg önmagát a tanulás környezetében, vagy éppen milyen új információt gyűjtött az életről?
A szülőknek edzőre van szüksége! Gyermekeink a legrosszabbat is ki tudják hozni belőlünk. Persze iskolába járnak és tanulnak. Még a házit is elvégezhetik, és játszanak - de mit tesznek ezen kívül? Téged tanulmányoznak! Megpróbálják kitalálni, miként formálhatnak. Abban szövetkeznek, hogy befolyásolni tudjanak! Semmi pánik, van segítség.
Nagyon könnyű a régi beidegződések alapján működni. Tudod, ahogy a szüleid tették, amire felesküdtél, hogy sosem történhet nálad olyasmi. Azonban néha rajta kapod magad, úgy viselkedtél, mint apád vagy anyád a rosszabb napokon. Félelmetes, nem?
A félelmeink az eredményes nevelés útjába állnak. Látjuk a hatalmas versenyt, hogy okosak, népszerűek, divatosak, menők legyünk - gyermekeinknek megvesszük a legújabb játékokat. De mégis elégtelenséget érzünk magunkban. Ezért beiratjuk még több külön órára, meg több kütyüt veszünk nekik. Nappal és éjjel aggódunk értük. De mindezek a befektetések nem hoznak igazi kielégülést, nem változik gyermekünk és mi sem érezzük jobban magunkat.
Azért van mindez, mert ösztönösen, reagálva nevelünk. Azt tesszük, amit a kultúra diktál. Amit a szomszéd gyerekek tesznek, azt szeretnénk mi is elkövetni. Indoklásunk abból áll, hogy előnyöket szeretnénk biztosítani, ami csupán több tevékenység. Ezek után sem nyerünk bizonyosságot arról, hogy gyermekeink jobban felkészültek-e az életre vagy sem.
Kihívás a szülőknek elkerülni a külsőségeket és elkezdeni belülről nevelni - ebben kínálok segítséget! Hiszen ki szeretne olyan gyermeket, akinek jó jegyei vannak, de felkészületlen az életre? Én inkább azt szeretném, ha gyermekem felkészülne arra, hogy a változás eszköze legyen a világban..
Ősz-Püspöki Csaba
További információ: www.lifefocus.hu
Hozzászólások (5 - 1)
|
|||||
|
Persze, van fordított eset is, mikor nem akarja a szülő, hogy úgy legyen nevelve a gyereke, mint ő volt. Én most nagy általánosságról beszéltem, és inkább alap dolgokra gondoltam, mint ilyenre, hogy agyba-főbe vertek. | ||||
|
|
|||||
|
|||||
|
Signetta: ez igaz is meg nem is. Mert akit vertek az lehet emiatt veri a gyerekét és erőszakos lesz, vagy pont fordítva és nem akar olyan állat lenni, mint a szülei. | ||||
|
|
|||||
|
|||||
|
Általában, akár ki, akár mit mond, ugyan úgy neveljük, még ha tudat alatt is, a gyerekeinket, ahogy minket neveltek, ahogy mi láttuk otthon. És pont ezért, mert ez belénkrögzült, nehéz is változtatni rajta, de biztos, nem lehetetlen, és akarat kérdése. Talán tényleg érdemes segítséget kérni, ha belátjuk a hibákat. | ||||
|
|
|||||
|
|||||
|
Hát igen, van ebben valami fricska, hogy alapvetően némelyik szülőt is nevelni, oktatni kéne....hátborzongató látni, hogy milyen hibákat tudnak elkövetni és észre sem veszik, pedig lehet azért csinálják, mert annak idején az ő szüleik is ugyan így viselkedtek. | ||||
|
|
|||||
|
|||||
|
Ezeket a sablonos kérdéseket én is elkövetem néha és még csodélkozom hogy jön rá a sablonos válasz! Jó olvasni a hibáinkról! | ||||
|
|
|||||
.jpg){kind=small}
.jpg){kind=small}
.jpg){kind=small}
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!