Hogyan segíthet a szülő, a környezet a dadogó gyermeken?
A szülőknek mindenek előtt fontos tudni, hogy a dadogás csökken:
- csoportban való beszélés közben
-
éneklés, versmondás alatt
-
betanult szöveg elmondása alatt
-
suttogás közben
-
szerepjáték, mozgásos játék közben
-
olvasás alatt
-
POZITÍV HALLGATÓI MAGATARTÁS ALATT
A dadogás tünetei ezzel szemben erősödnek:
- testi, szellemi fáradtság miatt
-
feszültséget keltő téma miatt
-
nehezen értelmezhető kérdés hatására
- ha leplezni akarja dadogását
Amit a környezet tehet a dadogó megsegítésére:
- ne fejezze be helyette a mondandót, ne pótolja a hiányzó szavakat
-
ne nyugtassa a dadogót, ezzel ellenkező hatást válthat ki
-
éreztesse a dadogóval, hogy a beszélgetés tartalmára figyel, nem annak minőségére
-
ne legyen zavarban, ha ez mégis fennáll, őszintén mondja el a dadogónak
-
legyen türelmes
- beszéljen lassan, tagoltan (de természetesen)
Ha ellenkezőleg cselekszünk, könnyen elérhetjük, hogy a dadogóban olyan erős beszédgátlás alakuljon ki, ami szinte lehetetlenné teszi a javulást.
Élettani dadogás:
Fontos tudni, hogy a gyermekek nagy többségénél kialakul az élettani dadogás. Ez általában 2-3 éves korban jelentkezik, oka, hogy a gyermek még lassabban tudja kifejezni magát, mint ahogy gondolkodik.
Ebben az időszakban elengedhetetlen a környezet megfelelő hozzáállása. A gyermek ezeket a megakadásokat észre sem veszi egészen addig, amíg a környezete fel nem hívja rá figyelmét. Ennek következtében ezek a kis elakadások tényleges dadogássá válhatnak.
Ez a folyamat megfelelő hozzáállás mellett 6-9 hónap alatt lezajlik és magától rendeződik.
Fontos, hogy ebben az időszakban:
- ne legyünk türelmetlenek, erőszakosak
-
ne javítsuk a gyermeket
-
ne produáltassuk idegenek előtt
-
ne tegyük kötelezővé a beszédet
-
ne beszéljünk a gyermek előtt (még akkor sem, ha látszólag nem figyel oda) a beszédével kapcsolatos aggodalmainkról
- bővítsük szókincsét
A cikk előző része: Dadogás
