Azt mondják minden kezdet nehéz, fõként, ha valaki szülõvé válik. Mostohaszülõk esetén még nehezebb a helyzet, hiszen nem áll rendelkezésre kilenc hónap, szinte lehetetlen felkészülni. Ráadásul az elvált szülõk nagy része nem csecsemõvel a karján távozik a kapcsolatból. Ilyenkor az új partner vállára nagy felelõsség nehezedik, hiszen el kell fogadnia, hogy társának már van egy gyermeke, s ha a kapcsolat komolyra fordul, vállalnia kell a szülõ szerepét.

Tovább nehezíti a helyzetet a másik fél, hiszen a másik szülõnek is joga van látni gyermekét. Ez esetben a mostohaszülõnek el kell fogadnia, hogy mindig lesz egy harmadik fél, aki beleszól a gyermek nevelésébe, a családi életbe.

Hogyan kezeljük a helyzetet?

Nincs pontos útmutató, hogyan kell közeledni egy mostohagyerekhez, vagy éppen hogyan lehet jól teljesíteni a mostohaszülõ szerepét. Mindenesetre nyitottságot, önzetlenséget és odaadást igénylõ feladat. Ha a másik szülõ látni szeretné a gyermeket, nem lehet nemet mondani, és bizony a közös nyaralást, a hétvégéket és a mindennapokat is közösen kell megbeszélni, ami mindhárom félnek, és a gyermeknek is megterhelést jelenthet.

Az érzelmek elfogadása

Nem egy mostohaszülõ ott rontja el a gyermeknevelést, hogy túlzottan elkényezteti õt. A mostohaszülõk sokszor úgy gondolják, kötelességük ajándékokkal elhalmozni, dicsérni partnerük gyermekét, hogy az úgy érezze, mintha saját szülei lennének mellette. Valójában ez egyáltalán nem jó megoldás, fõként akkor nem, ha a szülõknek késõbb közös gyermeke is születik. A mostohagyermeknek nem ajándékokkal, engedékenységgel kell bizonyítani, hogy mostohaszülõje szereti õt.

Sokan úgy érzik bûn, vagy legalábbis elfogadhatatlan, ha képtelenek mostohagyermeküket sajátjukként szeretni, pedig természetes, hogy egy idegen gyermeket nem fogadunk elsõ pillanatban sajátunkká. Idõt kell hagyni egymás megismerésére, az érzelmek fejlõdésére, így a késõbbiekben egy kötetlen, jó kapcsolat alakul ki mostohaszülõ és gyermek között.

Mostohaanyák és mostohaapák

Általában a nõk reagálnak szélsõségesen az új helyzetre. Az anyai ösztönbõl adódóan képesek azonnal sajátjukként szeretni bárki gyermekét, de ha még nem készültek fel az anyaságra, egy gyermek akár el is riaszthatja õket az új kapcsolattól. A férfiak általában tisztában vannak saját igényeikkel, elvárásaikkal, ugyanakkor nehezebben közelednek egy idegen gyermekhez.

Általánosságban elmondható, hogy mindkét nemnek akadnak problémái az új helyzetben. Olykor a mostohagyermek sem reagál pozitívan az új családtagra, s ez a párkapcsolatra is hatással lehet, hiszen a szülõ elsõsorban gyermekét védi. Mindkét fél esetében fontos a kölcsönös alkalmazkodás, s a gyermekkel való törõdés.

Építsünk kapcsolatot

Fontos, hogy a leendõ szülõ egy kis idõt egyedül is eltöltsön mostohagyermekével. Ez segíthet egymás jobb megismerésében, és a kölcsönös szeretet kialakulásában. A mostohaszülõnek nem szabad magára vennie, ha a gyermek nem fogadja azonnal a szívébe. Fõként akkor fordulhat elõ, ha a válás nem régen zajlott, s a gyermek nemhogy egy új családtag befogadására nem készült még fel, de még a válást sem sikerült kihevernie.

Kapcsolódó termékek

	Fischer Eszter: Modern mostohák-A páromnak gyereke van
	Vekerdy Tamás A pszichológus újra válaszol