Egyebek mellett ez volt az egyik fontos konklúziója annak a konferenciának, amelyet
"... tényleg nem akadály? - Egyedül nevelõ szülõk esélyei a munkaerõ-piacon" címmel tegnap rendezett az Egyedülálló Szülõk Klubja Alapítvány több mint 160 szakember és érintett közremûködésével.

Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára együttmûködését ajánlotta fel annak érdekében, hogy segíteni lehessen az ország „legnagyobb kisebbségének”.

Dr. Frey Mária, a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási irodájának tudományos tanácsadója az egyszülõs családok vizsgálatát sürgette, hiszen jelenleg szinte egyáltalán nem léteznek ilyen kutatások. A munkaerõ-piaci program kidolgozását problémafeltárással kell kezdeni, hiszen e nélkül nagyon nehéz megoldást találni. A munkára Európai Uniós források is lennének – hangsúlyozta az elõadó.

Ádám Szilvia, a SOTE Magatartástudományi Intézetének kutatója szerint azoknál a szülõknél, akik folyamatosan a munkahely és a család konfliktusában élnek, jóval gyakoribb a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedés vagy a depresszió.

Chris Pond, a brit Pénzügyi Szolgáltatások Felügyeletének elnöke – korábban munkaügyi miniszter és a brit Egyedülálló Szülõk Nemzeti Tanácsának elnöke – a brit helyzetet ismertette, ahol 90 éve foglalkozik önálló szervezet az egyszülõs családokkal. A Nemzeti Tanács munkahelyteremtõ programokkal, átképzéssel, munkába segítéssel támogatja az érintett szülõket.

A tanácskozáson kis-, közép- és nagyvállalatok vezetõi is képviseltették magukat, beszélgetésükbõl kiderült, hogy a rugalmas munkaidõ és munkahely – természetesen akkor, ha ezt a munka jellege lehetõvé teszi - jóval olcsóbb, mint az irodai munkavégzés. Az atipikus foglalkoztatási formák elvetése leginkább a vezetõk bizalmatlanságából és kényelmébõl fakad, semmint racionális okokból. Pedig a motivált, kevésbé stresszes munkavállaló teljesítménye pénzben is kifejezhetõ pluszt hoz a cégnek, a megspórolt táppénzrõl nem is beszélve.

Nagy Anna, az alapítvány vezetõje szerint a munkahelyek rugalmasabbak lennének, ha a kormányzat pl. adókedvezménnyel is támogatná a családbarát intézkedéseket (óvodák és bölcsõdék támogatása, rugalmas munkaidõ stb.). Ez hatalmas segítség lenne nemcsak az egyedül nevelõknek, de minden családtípusnak.

Magyarországon mintegy ötszázezer egyszülõs családban 664 ezer gyermeket nevelnek, közvetlenül tehát a társadalom több mint 11%-a, a gyerekek több mint egyharmada érintett a problémában. A hétfõi tanácskozáson többször utaltak a gazdasági válságra, ami különösen nehéz helyzetbe hozza ezt az amúgy is veszélyeztetett réteget, hiszen 44%-uk már most is szegény.