segítségkérés (fwd)

[Babar02]

Szia

nagyon köszönöm előre is, hogy egyáltalán foglalkozol velünk:) szerencsére nem maradtam teljesen egyedül, van 1-2 barát, aki mellettünk van, és pont most arról biztosítanak, nem hagynak magunkra:) szerveztek már gyűjtést: rengeteg babaruha gyűlt össze, még ma megyek egy kiságyért, babakocsiért etc. szóval azt kell mondjam, mindentől függetlenül nagyon boldog vagyok, hisz léteznek még jó emberek, és pont olyanokra számíthatok, akikre nem is gondoltam volna, azokra viszont sajnos nem igazán, akiknek vér szerint is közük van a picihez:( hát ez van... mindenesetre bárhogyan van is, most már nagyon várom, hogy végre találkozzam a gyermekemmel, reményeim szerint már csak pár nap... ami most igazán számít, hogy lesz egy gyermekem, és ő hihetetlen sok erőt ad, hogy ne adjam fel, hogy érdemes és van miért élni, és már csak miatta is muszáj, hogy én is megvalósítsam az álmaimat, hisz én leszek számára a példa, és én ezekben hiszek...
szóval, még egyszer nagyon köszönöm, ha bármi is eszedbe jut, vagy csak azért is, mert egyáltalán foglalkozol velünk!!!

Barbara

[#4]

Szia

nagyon köszönöm előre is, hogy egyáltalán foglalkozol velünk:) szerencsére nem maradtam teljesen egyedül, van 1-2 barát, aki mellettünk van, és pont most arról biztosítanak, nem hagynak magunkra:) szerveztek már gyűjtést: rengeteg babaruha gyűlt össze, még ma megyek egy kiságyért, babakocsiért etc. szóval azt kell mondjam, mindentől függetlenül nagyon boldog vagyok, hisz léteznek még jó emberek, és pont olyanokra számíthatok, akikre nem is gondoltam volna, azokra viszont sajnos nem igazán, akiknek vér szerint is közük van a picihez:( hát ez van... mindenesetre bárhogyan van is, most már nagyon várom, hogy végre találkozzam a gyermekemmel, reményeim szerint már csak pár nap... ami most igazán számít, hogy lesz egy gyermekem, és ő hihetetlen sok erőt ad, hogy ne adjam fel, hogy érdemes és van miért élni, és már csak miatta is muszáj, hogy én is megvalósítsam az álmaimat, hisz én leszek számára a példa, és én ezekben hiszek...
szóval, még egyszer nagyon köszönöm, ha bármi is eszedbe jut, vagy csak azért is, mert egyáltalán foglalkozol velünk!!!

Barbara

[ilka]

Szia

Megértem, amit írtál. Nagyon tisztellek érte. Gondolkodom, hogy mit lehetne tenni. Tudod, eredeti szakmám szerint szociális munkás-pszichológus vagyok, és tudom, hogy milyen nehéz ilyen helyzetben valami okosra jutni. Megkérdezek egy-két ismerősömet, mi jut eszükbe.
Ha van valami, biztos, hogy jelentkezem,

Ildi
_________________
[^]   [^]  


www.kep.tar.hu/ildimami (új)
www.gportal.hu/ilka

[#3]

Szia

Megértem, amit írtál. Nagyon tisztellek érte. Gondolkodom, hogy mit lehetne tenni. Tudod, eredeti szakmám szerint szociális munkás-pszichológus vagyok, és tudom, hogy milyen nehéz ilyen helyzetben valami okosra jutni. Megkérdezek egy-két ismerősömet, mi jut eszükbe.
Ha van valami, biztos, hogy jelentkezem,

Ildi
_________________
[^]   [^]  


www.kep.tar.hu/ildimami (új)
www.gportal.hu/ilka

[Babar02]

Szia

kb. három napig voltam anyaotthonban, de képtelen lennék ilyen helyen lakni a picivel. 29 évesen, úgy, hogy boldogan vártam a pici megszületését, nem lehet ilyen helyre menni. Tudod, szeretnék majd művészeti egyetemre menni, tanulni, és én nem vagyok olyan típus, aki a gyerekéért fel akarja áldozni az egész életét. Én nem feláldozni szeretném, hanem azt, hogy mindketten boldogok legyünk, ehhez pedig nem mehetek olyan helyre, ami kicsit egy börtönhöz hasonlít. Tudod, már nem érzem magam annyira fiatalnak, hogy ilyen helyen kössek ki, csak azért, mert lesz egy gyerekem. A gyerek boldogságot kell, hogy jelentsen számomra és nem büntetést. Talán megérted, amit írok. Amúgy, valóban nincs a családomban senki, aki befogadna, ez is kiderült már. Ők úgy állnak hozzá, az én életem, oldjam meg, ahogy tudom. Anyám nem él már régóta, apámmal meg már öt éve nem tartom a kapcsolatot. Különben is, szerinte az ő felelőssége 18 éves koromban véget ért, onnantól kezdve rajtam áll, hogyan boldogulok, mi lesz velem. Pedig legalább az unokája miatt szerettem volna, ha újra elkezdünk beszélgetni, mert szerettem volna, ha a gyermekemnek lennének nagyszülei az én oldalamról is. Eddig csak egy apja és egy nagyanyja van, meg két nagynénije. Szóval köszönöm az ötletet, de soha nem fogok anyaotthonba menni, mert tanulni akarok és dolgozni, viszont ott ezeket nem igazán tudnám megoldani, meg amúgy is szabadság nélkül számomra nem élet az élet.

Barbara

[#2]

Szia

kb. három napig voltam anyaotthonban, de képtelen lennék ilyen helyen lakni a picivel. 29 évesen, úgy, hogy boldogan vártam a pici megszületését, nem lehet ilyen helyre menni. Tudod, szeretnék majd művészeti egyetemre menni, tanulni, és én nem vagyok olyan típus, aki a gyerekéért fel akarja áldozni az egész életét. Én nem feláldozni szeretném, hanem azt, hogy mindketten boldogok legyünk, ehhez pedig nem mehetek olyan helyre, ami kicsit egy börtönhöz hasonlít. Tudod, már nem érzem magam annyira fiatalnak, hogy ilyen helyen kössek ki, csak azért, mert lesz egy gyerekem. A gyerek boldogságot kell, hogy jelentsen számomra és nem büntetést. Talán megérted, amit írok. Amúgy, valóban nincs a családomban senki, aki befogadna, ez is kiderült már. Ők úgy állnak hozzá, az én életem, oldjam meg, ahogy tudom. Anyám nem él már régóta, apámmal meg már öt éve nem tartom a kapcsolatot. Különben is, szerinte az ő felelőssége 18 éves koromban véget ért, onnantól kezdve rajtam áll, hogyan boldogulok, mi lesz velem. Pedig legalább az unokája miatt szerettem volna, ha újra elkezdünk beszélgetni, mert szerettem volna, ha a gyermekemnek lennének nagyszülei az én oldalamról is. Eddig csak egy apja és egy nagyanyja van, meg két nagynénije. Szóval köszönöm az ötletet, de soha nem fogok anyaotthonba menni, mert tanulni akarok és dolgozni, viszont ott ezeket nem igazán tudnám megoldani, meg amúgy is szabadság nélkül számomra nem élet az élet.

Barbara

[ilka]

Szia, nagyon sajnállak a kialakult helyzetedért! Most egyelőre anyaotthonok jutottak eszembe, és az önkormányzatnál kellene megkérdezni, hogy ezeket hol találod. Tudom, hogy lakásról beszéltél, de nincs más gyors ötletem, csak ez.

Nincsenek rokonaid, akik befogadnak?

Ildi
_________________
[^]   [^]  


www.kep.tar.hu/ildimami (új)
www.gportal.hu/ilka

[#1]

Szia, nagyon sajnállak a kialakult helyzetedért! Most egyelőre anyaotthonok jutottak eszembe, és az önkormányzatnál kellene megkérdezni, hogy ezeket hol találod. Tudom, hogy lakásról beszéltél, de nincs más gyors ötletem, csak ez.

Nincsenek rokonaid, akik befogadnak?

Ildi
_________________
[^]   [^]  


www.kep.tar.hu/ildimami (új)
www.gportal.hu/ilka

[Babar02]

Üdv Mindenkinek:)

max. két hét múlva megszületik a gyermekem, és most olyan helyzetbe kerültem, hogy egyedül maradtam vele. Egy ismerősöm fogadott be, de ez a lehetőség sem tart örökké, és nagyon szeretném valahogyan megoldani, hogy tudjunk valahol majd lakni a picivel. Nem tudom, mit tegyek, mert albérletre nem fogja futni a GYED-ből, meg a többi kevés támogatásból. Közben szeretnék "otthon" dolgozni, hogy minél előbb egyenesbe jöjjek. Ha valakinek van bármilyen ötlete, hogyan lehetne "önállósodni", szeretném, ha szólna! Semmi másra nem vágyom, mint hogy egy pici lakásban élhessünk majd, de nem tudom, mit tehetnék ezért. Sajnos már arra is gondoltam, hogy gyűjtést indítványozok, hátha legalább valamennyi pénz összegyűlne, hogy legyen esélyünk idővel valamilyen lakáshoz hozzájutni, bár nekem nem kenyerem a kérés

Barbara

[#0]

Üdv Mindenkinek:)

max. két hét múlva megszületik a gyermekem, és most olyan helyzetbe kerültem, hogy egyedül maradtam vele. Egy ismerősöm fogadott be, de ez a lehetőség sem tart örökké, és nagyon szeretném valahogyan megoldani, hogy tudjunk valahol majd lakni a picivel. Nem tudom, mit tegyek, mert albérletre nem fogja futni a GYED-ből, meg a többi kevés támogatásból. Közben szeretnék "otthon" dolgozni, hogy minél előbb egyenesbe jöjjek. Ha valakinek van bármilyen ötlete, hogyan lehetne "önállósodni", szeretném, ha szólna! Semmi másra nem vágyom, mint hogy egy pici lakásban élhessünk majd, de nem tudom, mit tehetnék ezért. Sajnos már arra is gondoltam, hogy gyűjtést indítványozok, hátha legalább valamennyi pénz összegyűlne, hogy legyen esélyünk idővel valamilyen lakáshoz hozzájutni, bár nekem nem kenyerem a kérés

Barbara