Anyának lenni jó.../ az azonos című cikk nyomán.../

[ipomea]

Kedves NÁ!
Köszönöm:
Ehhez mást nem fűzhetek.

[#12]

Kedves NÁ!
Köszönöm:
Ehhez mást nem fűzhetek.

[NÁ]

Ez a kis cikk gyönyörü! Nagyon tetszik az érzésvilága, a stílusa. Sokan tanulhatnának belôle, fôleg ami a stílust illeti!! Nagyon jó anyának, nagymamának és késôbb dédmamának is lenni. Hiszen nem vagy egyedül, szeretnek és van kit viszontszeretni. Ez a világon a legjobb dolog, vigyázzatok rá!!

[#11]

Ez a kis cikk gyönyörü! Nagyon tetszik az érzésvilága, a stílusa. Sokan tanulhatnának belôle, fôleg ami a stílust illeti!! Nagyon jó anyának, nagymamának és késôbb dédmamának is lenni. Hiszen nem vagy egyedül, szeretnek és van kit viszontszeretni. Ez a világon a legjobb dolog, vigyázzatok rá!!

[ipomea]

Mónika...én köszönöm! ettől nagyobb elismerést azt hiszem, momentán még a Purlitzer se jelentene...
Vannak napok, amikor tényleg jobb lenne fel sem kelni, de még megszületni se! viszont / és ez közhely már, de igaz!!! / ahhoz, hogy az örömet értékeld, bizony ismerni kell a fájdalmat is! Persze, nem mind1, mennyit...
Laura...mostmár legalább tudom, hova tüntél délután! Mulasztás igazolva!

[#10]

Mónika...én köszönöm! ettől nagyobb elismerést azt hiszem, momentán még a Purlitzer se jelentene...
Vannak napok, amikor tényleg jobb lenne fel sem kelni, de még megszületni se! viszont / és ez közhely már, de igaz!!! / ahhoz, hogy az örömet értékeld, bizony ismerni kell a fájdalmat is! Persze, nem mind1, mennyit...
Laura...mostmár legalább tudom, hova tüntél délután! Mulasztás igazolva!

[Török Mónika]

egy dolgot elmulasztottam viszont mondani-írni, pedig. szóval a cikk, amelynek kapcsán molyolunk, egészen kitűnő. gratula a szerzőnek. komoly gratula. űállati ritkán szokokkkk elkönnyesedni kollegákl félmondatain. sőt. na, most ez pünktlich háromszor megvót. köszönöm.

[#9]

egy dolgot elmulasztottam viszont mondani-írni, pedig. szóval a cikk, amelynek kapcsán molyolunk, egészen kitűnő. gratula a szerzőnek. komoly gratula. űállati ritkán szokokkkk elkönnyesedni kollegákl félmondatain. sőt. na, most ez pünktlich háromszor megvót. köszönöm.

[Laura]

Nekem ma a 4,5 éves nagylányom bekapcsolta a tévében a rajzfilmeket, aztán csatornát váltott és közölte: Anya, recept van! Inkább ezt nézem!
Annyira édes volt, hogy otthagytam minden munkát és összebújva néztük végig a sütőtökleves rejtelmeit : ))

[#8]

Nekem ma a 4,5 éves nagylányom bekapcsolta a tévében a rajzfilmeket, aztán csatornát váltott és közölte: Anya, recept van! Inkább ezt nézem!
Annyira édes volt, hogy otthagytam minden munkát és összebújva néztük végig a sütőtökleves rejtelmeit : ))

[Török Mónika]

anyának lenni tényleg jó. bár ma pont nem érzem. egyes sorszámú, tizenöt éves gyerekem felhívott, hogy ma elmegy a haverjaival moziba, kilenc előtt ne várjam. kettes sorszámú tizenhárom évesem benthagyta az iskolában a mobilját, viszont úgy gondolta, még kószál egyet a városban (ez utóbb derült ki, mikor már simán leizzadtam az aggodalomtól). a hármas sorszámú, a tizenegy éves a kétszáz méternyire lévő zeneiskolából bírt másfél óra alatt hazaérni. négyeske, aki mindjárt két éves lesz, úgy gondolta, hogy ma akcelerálni fog és juszt se alszik ebéd után, helyette viszont ordít, hisztizik és kakál folyamatosan. a párom hülye pedagógusokat képez egész héten, kábé arról, hogyan lehet kooperatív módon viszonyulni a tanulókhoz, de ez szinte mindegy, mert elérhetetlen aktuálisan. nagyanyámat combnyaktöréssel az éjjel műtötték. anyám idegbeteg. és én sem vagyok ma egészen jól. ezt a mai napot kihagytam volna a nagy szent anyaságból. igaz, lófütty ez ahhoz képest, amikor egy és ugyanazon a napon tudatták velem az egészségügy felkent dolgozói, miszerint egyik gyerekem középsúlyos autista plusz cukorbeteg (szerencsére tévedtek, ami ugye emberi dolog, de az akkor engem nem vígasztalt), a másik meg attól a rohadt kullancstól Lyme-kórt kapott (kicsit később a rengeteg antibiotikumtól fél évre tökre megsüketült). szóval van pozitiv oldala az anyaságnak, de ma ezt nem látom.
és még messze a nap vége.
fú, de mérges vagyok.

[#7]

anyának lenni tényleg jó. bár ma pont nem érzem. egyes sorszámú, tizenöt éves gyerekem felhívott, hogy ma elmegy a haverjaival moziba, kilenc előtt ne várjam. kettes sorszámú tizenhárom évesem benthagyta az iskolában a mobilját, viszont úgy gondolta, még kószál egyet a városban (ez utóbb derült ki, mikor már simán leizzadtam az aggodalomtól). a hármas sorszámú, a tizenegy éves a kétszáz méternyire lévő zeneiskolából bírt másfél óra alatt hazaérni. négyeske, aki mindjárt két éves lesz, úgy gondolta, hogy ma akcelerálni fog és juszt se alszik ebéd után, helyette viszont ordít, hisztizik és kakál folyamatosan. a párom hülye pedagógusokat képez egész héten, kábé arról, hogyan lehet kooperatív módon viszonyulni a tanulókhoz, de ez szinte mindegy, mert elérhetetlen aktuálisan. nagyanyámat combnyaktöréssel az éjjel műtötték. anyám idegbeteg. és én sem vagyok ma egészen jól. ezt a mai napot kihagytam volna a nagy szent anyaságból. igaz, lófütty ez ahhoz képest, amikor egy és ugyanazon a napon tudatták velem az egészségügy felkent dolgozói, miszerint egyik gyerekem középsúlyos autista plusz cukorbeteg (szerencsére tévedtek, ami ugye emberi dolog, de az akkor engem nem vígasztalt), a másik meg attól a rohadt kullancstól Lyme-kórt kapott (kicsit később a rengeteg antibiotikumtól fél évre tökre megsüketült). szóval van pozitiv oldala az anyaságnak, de ma ezt nem látom.
és még messze a nap vége.
fú, de mérges vagyok.

[Török Mónika]

ó. bocsánat. (én is negyven évesen szültem ezt a kis bónuszt) sajnálom. tényleg elnézést.

[#6]

ó. bocsánat. (én is negyven évesen szültem ezt a kis bónuszt) sajnálom. tényleg elnézést.

[ipomea]

Mónika...egyedül nem megy ...
meg már 40 vagyok... és nem a legjobb egészségben. Az utolsó már koraszülött volt, 26 hétre...szóval ez már így marad
Sajnos.

[#5]

Mónika...egyedül nem megy ...
meg már 40 vagyok... és nem a legjobb egészségben. Az utolsó már koraszülött volt, 26 hétre...szóval ez már így marad
Sajnos.

[Török Mónika]

nem irigyelni! adakozni! tudod, mennyi intimbetét kell ennyi lánynak?! na jó, vicc. nem is kell annyi
a minap készítettem egy riportot a kiskunfélegyházi ötösikres családdal (akartak egy második gyereket...), a cikk nyomán a caola több raklapnyi mosóporral, betéttel, szappannal, miegyébbel ajándékozta meg őket. ez komoly.
és te miért nem vágsz bele egy újabb gyerekbe? félsz, hogy ötösikrek lesznek?

[#4]

nem irigyelni! adakozni! tudod, mennyi intimbetét kell ennyi lánynak?! na jó, vicc. nem is kell annyi
a minap készítettem egy riportot a kiskunfélegyházi ötösikres családdal (akartak egy második gyereket...), a cikk nyomán a caola több raklapnyi mosóporral, betéttel, szappannal, miegyébbel ajándékozta meg őket. ez komoly.
és te miért nem vágsz bele egy újabb gyerekbe? félsz, hogy ötösikrek lesznek?

[ipomea]

igen...ezek azok az érzések, amiért élni érdemes!
Nagyon csúnya dolog azt mondani, hogy egy ici-picit ( nem is olyan ici-picit! ) írígyellek?

[#3]

igen...ezek azok az érzések, amiért élni érdemes!
Nagyon csúnya dolog azt mondani, hogy egy ici-picit ( nem is olyan ici-picit! ) írígyellek?

[Török Mónika]

hát kábé ezért lett nekünk is a negyedik. mert úgy megnőtt az első három. picit ugyan aggódtunk, mert huszonévesen némiképp nagyobb mellénnyel vág bele az ember az anyaságba, mint negyven évesen, meg hát mindenki hülyének is nézett, micsoda kockázat, mondták az orvosok. egyedül a schöpf-méreiben volt egy iszonyatosan helyes, vénséges vén doktornő, aki a kromoszómavizsgálatot végezte, szóval ő volt egyedül, aki bíztatott, ráadásul amikor megjött az eredmény, a saját mobiljáról, a saját költségére hívott fel, hogy egyetlen másodperccel ne nyugtalankodjak többet, mint feltétlenül szükséges.
szóval szerintem állati jó, ha az ember lányát anyucinak hívják, és én egyszerűen imádok idősödő anyuci lenni egy nagyon pici gyerek mellett, mert már szinte mindent tudok, amit lehet a kölykökről, így minden másodpercet tudok élvezni a babából (aki nem is olyan baba már, mert nőnek ezek, mint a dudva)

[#2]

hát kábé ezért lett nekünk is a negyedik. mert úgy megnőtt az első három. picit ugyan aggódtunk, mert huszonévesen némiképp nagyobb mellénnyel vág bele az ember az anyaságba, mint negyven évesen, meg hát mindenki hülyének is nézett, micsoda kockázat, mondták az orvosok. egyedül a schöpf-méreiben volt egy iszonyatosan helyes, vénséges vén doktornő, aki a kromoszómavizsgálatot végezte, szóval ő volt egyedül, aki bíztatott, ráadásul amikor megjött az eredmény, a saját mobiljáról, a saját költségére hívott fel, hogy egyetlen másodperccel ne nyugtalankodjak többet, mint feltétlenül szükséges.
szóval szerintem állati jó, ha az ember lányát anyucinak hívják, és én egyszerűen imádok idősödő anyuci lenni egy nagyon pici gyerek mellett, mert már szinte mindent tudok, amit lehet a kölykökről, így minden másodpercet tudok élvezni a babából (aki nem is olyan baba már, mert nőnek ezek, mint a dudva)

[ipomea]

Anyának lenni tényleg jó... beszéljünk néha erről is. Mert tudom én, hogy néha sok / mármint a feladat../, meg azt is, hogy van, akinek "csak" 1 gyereke van, és van, akinek 5...de mind: anya. Sőt: ANYA!
Oly mindegy, hány tányért mosogatunk vacsora után, a boldogság, mikor odabújnak mellénk...hát az igazán egyforma!
Beszéljünk arról, mit kapunk a gyerekeinktől...mert én úgy gondolom, rengeteg mindent kaptam és kapok az enyéimtől. Nem csak gond és fáradság a gyermek! Meg lehet kövezni: én imádok anya lenni, ez a legtöbb, amit az élettől kaptam, s amit az ÉLETnek adhatok.
És legnagyobb bánatom az, hogy kinőnek a kezem alól, s már nincs több esélyem kicsi gyerekre...

[#1]

Anyának lenni tényleg jó... beszéljünk néha erről is. Mert tudom én, hogy néha sok / mármint a feladat../, meg azt is, hogy van, akinek "csak" 1 gyereke van, és van, akinek 5...de mind: anya. Sőt: ANYA!
Oly mindegy, hány tányért mosogatunk vacsora után, a boldogság, mikor odabújnak mellénk...hát az igazán egyforma!
Beszéljünk arról, mit kapunk a gyerekeinktől...mert én úgy gondolom, rengeteg mindent kaptam és kapok az enyéimtől. Nem csak gond és fáradság a gyermek! Meg lehet kövezni: én imádok anya lenni, ez a legtöbb, amit az élettől kaptam, s amit az ÉLETnek adhatok.
És legnagyobb bánatom az, hogy kinőnek a kezem alól, s már nincs több esélyem kicsi gyerekre...