| Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése |
| Szerző |
Üzenet |
|
|
kismaya
#38
Csatlakozott: 2007.11.30. Péntek 23:45 Hozzászólások: 1
|
Elküldve: 2007, Nov. 30, 23:56 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Sziasztok! Ha belekotyoghatok, azért nem teljesen értek egyet azzal, hogy a gyerek a válás legnagyobb vesztese, ő jár a legrosszabbul, blablabla... Nekem is elváltak a szüleim, nagyon ronda válás volt, megviselt mindannyiunkat, de messze egyikünk se kapott annyi lelkisebet, mint az anyám, aki utána egyedül nevelt fel minket. Az önbizalma romokban, elveszítette az apámat, aki az élete értelmét jelentette, küzdött egész életében a megélhetésünkért és, hogy normálisan fel legyünk nevelve, míg az exférj az új feleséggel szórakozott a világban. Az anyám soha nem vágott alájuk, nem akart bosszút állni, nem keresett másnál vigaszt, csak szenvedett.
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
dalog
#37
Csatlakozott: 2007.08.14. Kedd 22:52 Hozzászólások: 6
|
Elküldve: 2007, Aug. 14, 23:40 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Sziasztok!Én 3 éve,29 évesen váltam el 12 éves kapcsolatot zártunk le.Nem volt könnyű,az anyagiakat és a lelkieket tekintve sem.Másfél éves elhidegülés után mindketten másik kapcsolatba kezdtünk,a házasságom vége az új kapcsolatom kezdetét jelentette.Azt hittem innen már csak a happy vár ,de tévedtem.A párom olyan amilyenre mindig is vágytam,de van egy 8 éves lánya az előző házasságábol,akit az anyja ellenünk nevel,állandóan áskálódik,pokollá téve az életünket.Mi mindent megteszünk a kicsiért,a6 éves kislányom is szereti.A 3 év alatt sokszor kivoltam miattuk,de úgy érzem már nem bírom tovább.Miért kell egy jól működő kapcsolatot felrúgni ezért?Tudom nem kellene,de fullon vagyok.Mit tegyek?
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Borsóleves
#36

Csatlakozott: 2007.01.15. Hétfő 0:45 Hozzászólások: 29
|
Elküldve: 2007, Júl. 30, 23:03 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Sziasztok!
Jár erre még valaki:)????
Zs.
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
ilka
#35
Csatlakozott: 2005.02.23. Szerda 8:15 Hozzászólások: 2704
|
Elküldve: 2007, Júl. 07, 13:20 Hozzászólás témája:
|
|
|
a.csanki,
nagyon nehéz történet, amit leírtál. Ebben az egészben persze a gyerekek sérülhetnek a legjobban, azontúl, hogy nyilván neked is állati kemény jutott. Sajnálom, hogy nem tudok neked segíteni, de úgy éreztem, muszáj reagálni mindarra, amit írtál. Ha van valami fejlemény, írd meg, bár nyilván először az anyagi kérdéseken akarsz túljutni, hiszen neked a gyerekeket is vinned kell magaddal. Ez a pénzmegosztás elég rosszul hangzik, nem kellene belemenned, hogy fedél nélkül maradjatok a gyerekekkel.
Kitartás, és írj, ha van valami,
Ilka _________________
[^] [^]
www.kep.tar.hu/ildimami (új)
www.gportal.hu/ilka
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
a.csanki
#34
Csatlakozott: 2007.07.02. Hétfő 12:15 Hozzászólások: 2
|
Elküldve: 2007, Júl. 02, 15:49 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Sziasztok!
Minket tegnap hagyott el a férjem másfél év után másodszor a volt szomszédasszonyomért, aki mellesleg állítólag a barátom volt. A kapcsolatuk másfél évvel azután kezdődött, hogy újra kibékültünk több évi különélés után . Ekkor a Kati a másfél éves kisfiával gyesen volt. Nem gyanakodtam egy kétgyerekes anyukára. A viszonyuk még akkor is tartott, amikor terhes lettem, majd megszületett második gyerekünk. Szintén másfél év volt a viszonyuk, amikor lebuktak. Kidobtam a férjem. Mellékesen a két gyerek mellett (akkor 7 év és 8 hónaposak voltak) volt egy nem csekély lakáshitel a nyakamban. Sírt, elhitette velem, hogy most jött rá, mit veszített, szeret minket. Kiszolgáltatottságomban hinni akartam neki. Kibékültünk. Megdumált, hogy költözzünk el, jobb lesz. Így egy mégnagyobb hitelt vettünk fel. Márciusban beköltöztünk és a múlt héten kiderült, még mindíg a másik nőt szereti. Azt akarja, hogy adjuk el a lakást, a fennmaradó kb pénzt 3000000 ft-ot osszuk el 2:1 arányban. Neki semmi gondja nem lesz, mert a csajnak van lakása. Lekerül a hitel a nevéről és egy millával boldogan él. Én mit csináljak kétmillió forinttal, két gyerekkel meg 24000 ft gyessel? De ő váltig állítja, hogy nem akar kitolni velünk, támogatni fog. Hogyan? Kérdezem én, Ott is van két gyerek, a csajnak meg igényei. Az orránál fogva vezeti, mert a szexben mindent megad neki. Képes volt egy pokrócon az erdőben meg bárhol, mert én otthon voltam az éppen megszületett kisfiunkkal. Elég szép? Félek. Tudom, hogy jobb nélküle, de nem szeretnék háborút. Ja mellékesen a lányink egy osztályba járnak iskolába, a férjek pedig egymás mellett dolgoznak. Szép munka?
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
a.csanki
#34
Csatlakozott: 2007.07.02. Hétfő 12:15 Hozzászólások: 2
|
Elküldve: 2007, Júl. 02, 15:49 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Sziasztok!
Minket tegnap hagyott el a férjem másfél év után másodszor a volt szomszédasszonyomért, aki mellesleg állítólag a barátom volt. A kapcsolatuk másfél évvel azután kezdődött, hogy újra kibékültünk több évi különélés után . Ekkor a Kati a másfél éves kisfiával gyesen volt. Nem gyanakodtam egy kétgyerekes anyukára. A viszonyuk még akkor is tartott, amikor terhes lettem, majd megszületett második gyerekünk. Szintén másfél év volt a viszonyuk, amikor lebuktak. Kidobtam a férjem. Mellékesen a két gyerek mellett (akkor 7 év és 8 hónaposak voltak) volt egy nem csekély lakáshitel a nyakamban. Sírt, elhitette velem, hogy most jött rá, mit veszített, szeret minket. Kiszolgáltatottságomban hinni akartam neki. Kibékültünk. Megdumált, hogy költözzünk el, jobb lesz. Így egy mégnagyobb hitelt vettünk fel. Márciusban beköltöztünk és a múlt héten kiderült, még mindíg a másik nőt szereti. Azt akarja, hogy adjuk el a lakást, a fennmaradó kb pénzt 3000000 ft-ot osszuk el 2:1 arányban. Neki semmi gondja nem lesz, mert a csajnak van lakása. Lekerül a hitel a nevéről és egy millával boldogan él. Én mit csináljak kétmillió forinttal, két gyerekkel meg 24000 ft gyessel? De ő váltig állítja, hogy nem akar kitolni velünk, támogatni fog. Hogyan? Kérdezem én, Ott is van két gyerek, a csajnak meg igényei. Az orránál fogva vezeti, mert a szexben mindent megad neki. Képes volt egy pokrócon az erdőben meg bárhol, mert én otthon voltam az éppen megszületett kisfiunkkal. Elég szép? Félek. Tudom, hogy jobb nélküle, de nem szeretnék háborút. Ja mellékesen a lányink egy osztályba járnak iskolába, a férjek pedig egymás mellett dolgoznak. Szép munka? A másik gondom, ha eladjuk a lakást, nemcsak mindent elveszítünk, de egy másik városba is kell költöznünk a gyereket ki kell vennem a suliból és másikba beiratni. éven belül ez a sokadik változás lenne az életében. Sír, mert nem akar elköltözni. Nem akar új helyet, egy kis szobában lakni hárman, amikor itt végre saját szobája volt, kezdett lelkileg rendbe jönni és új barátokat szerzett. Most kilenc éves és sokat sérült az apja csapongásai miatt. Hiába nem rossz ember, csak szomorúságot okoz az önzésével és azzal, hogy nem tud az ösztönein úrrá lenni.
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
ilka
#33
Csatlakozott: 2005.02.23. Szerda 8:15 Hozzászólások: 2704
|
Elküldve: 2007, Jún. 19, 13:03 Hozzászólás témája:
|
|
|
Ancsi, itt a neten vannak Szakértők, ha a főoldalon megkeresed, lehet, hogy van jogász köztük, mert azért ez elég spec probléma és konkrét ismeretekre lehet szükséged!
Sok sikert, és sajnálom, hogy így alakult neked,
Ildi _________________
[^] [^]
www.kep.tar.hu/ildimami (új)
www.gportal.hu/ilka
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Ancsicseri
#32
Csatlakozott: 2007.06.19. Kedd 9:41 Hozzászólások: 1
|
Elküldve: 2007, Jún. 19, 09:45 Hozzászólás témája:
|
|
|
Sziasztok!
Nagy szükségem lenne a segítségetekre!
Válni akarok!De nagyon bonyolult!
Most vettünk lakást. Igénybe vettük a szocpolt 2 gyermekre!
Megszeretném tartani a lakást.Egyedül!Természetesen szinte az egész hitelből van és eddig egyedül én fizettem.
Segítsetek!
A szocpolt hogy kell fisszafizetni?Sok verziót hallottam már.
Előre is köszönöm...
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
ZUBERI
#31
Csatlakozott: 2005.08.02. Kedd 15:05 Hozzászólások: 1
|
Elküldve: 2005, Aug. 02, 15:26 Hozzászólás témája:
|
|
|
Szia mindenkinek !
Most találtam ezt a fórumot, nagyon vágyom hasonló sorsú asszonyokkal, nőkkel való levelezésre. 37 éves vagyok, 6 és 12 éves fiúk édesanyja. kb. 10 hónapja feltűnt, hogy férjem megváltzott, még jobban ad magára, illatfelhő, rágógumik a zsebben, esti iskolában feltünő barátkozás osztálytársnővel. gyanakodtam végig, ő mindent tagadott. Januárban egyszer borult a bili, én sokat veszekedtem, mert maszek munka, tanulás, esti suli mellett taljesen elhanyagolt. elment 2 hétre, mert én mindig veszekszem. majd visszajött, mert minket szeret. kis idő múlva feltűnt, hogy megint zavar van körülötte. gyanakodtam másik nőre, tagadott, még neki állt feljebb. épp a múlt héten bukott le, 14 év után annyit sem érdemeltem, hogy elém álljon megmondani: mást szeret. igazolva érzem minden gyanúmat, pont szegény apukám látta meg őt sunyin megbújva anyósom közeli házából kilépve a nőjével. azonnal ügyvédhez fordultam. holnap írjuk alá a válási papírokat. rohadtul és orvul csalt ennyi hónapon át, hazudott, két nővel feküdt le, miközben én mostam és főztem rá persze. tudjátok, az eszem azt mondja: érezted, hogy hazudik, a szívemmel mégis hinni akartam, hogy nem igaz, hogy ez velem nem történhez meg. nagyon-nagyon fáj, sokat sírok. barátaim vannak, de elváltak nincsenek köztük. még valami: férjem mindenért engem hibáztat, hogy én milyen természetű vagyok. csak érdekes, hogy azóta lett ilyen karakán, amióta nője van. addig (13 évig) miért tudott velem mégis kijönni??? kérlek benneteket, segítsetek, hogy túl tudjak lépni ezen az emberen, és egyenes gerinccel kezdhessek új életet.
köszi előre:
Zub Erika
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Dee
#30
Csatlakozott: 2004.08.16. Hétfő 19:14 Hozzászólások: 580
|
Elküldve: 2004, Okt. 15, 12:12 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Sziasztok!
Csak ide is bekukkantottam és úgy érzem, ez ide illik:
a szüleim elváltak és mi ketten maradtunk Anyuval...
Lényeg a lényeg: ő nagyon szívesen hallgatta meg ugyanúgy a családosok történetetit...Max.akkor szomorkodott, ha nem látták.
Egy sokkal rosszab dolgot kezdett észrevenni...A régi barátok/barátnők kezdtek lekopni, mert hát egy szabad, facér, csinos kis asszonykától féltették a férjüket. Hozzáteszem, hogy Anyu soha, semmilyen körülmények között nem jött volna össze egy nős férfival, nemhogy még a barátnőiével.
Szóval! Ha egy mód van rá, családos anyukák! Ne távolodjatok el azért a barátnőtöktől, mert éppen válófélben van.
Mindenkinek szép napot kívánok!
Dee
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Laura
#29
Csatlakozott: 2004.04.01. Csütörtök 2:58 Hozzászólások: 179 Tartózkodási hely: Budapest
|
Elküldve: 2004, Okt. 01, 08:43 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Rumpy, mi van Veletek?! Olyan rég írtál, biztos sok minden történt azóta!
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Caitlin
#28
Csatlakozott: 2004.03.31. Szerda 23:40 Hozzászólások: 225
|
Elküldve: 2004, Aug. 18, 20:25 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Laura,
szerintem ha jóban vagytok a barátokkal, akkor nyugodtan lehet mindent elmondani, mint előtte.
Mert ha most feltűnően kerülnéd a témát, tán még azt hinnék, hogy lesajnálod őket...
Egyébként ha kerülöd a konkrét férjmagasztalás témáját, akkor maguk a családi dolgok nem bántóak...
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Laura
#27
Csatlakozott: 2004.04.01. Csütörtök 2:58 Hozzászólások: 179 Tartózkodási hely: Budapest
|
Elküldve: 2004, Aug. 18, 08:55 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Lehet, hogy buta a kérdés, nézzétek el nekem, de nagyon foglalkoztat:
A frissen váltak, vagy válófélben lévők, külön élők előtt HOGYAN lehet saját családunkról, mint jó dologról mesélni?
Azért kérdem, mert mostanában egyre több barátnőm kapcsolata is szakadozni látszik, és nem akarnék fájdalmat okozni azzal, ha épp a férjemről beszélek, vagy családi nyaralásról mutatok vidám képet stb...
Viszont ha elkezdem ezeket a dolgokat elhallgatni, minden mondatomra odafigyelni, azzal az életem leglényegesebb részéről nem beszélnék, ráadásul emiatt a lényeges dolog miatt a barátságunk sem lenne olyan, mint azelőtt.
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Caitlin
#26
Csatlakozott: 2004.03.31. Szerda 23:40 Hozzászólások: 225
|
Elküldve: 2004, Aug. 09, 23:09 Hozzászólás témája:
|
|
|
Tökfura, hogy mennyire megváltoztak az emberek. Talán nem jut elég időnk egymásra...
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Rumpy
#25
Csatlakozott: 2004.08.05. Csütörtök 15:08 Hozzászólások: 7
|
Elküldve: 2004, Aug. 09, 21:02 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
ën is így csináltam, de egyszercsak túl durván mondtam azt a mindenfélét és nem jött vissza a szent BÉKE
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Caitlin
#24
Csatlakozott: 2004.03.31. Szerda 23:40 Hozzászólások: 225
|
Elküldve: 2004, Aug. 09, 20:17 Hozzászólás témája:
|
|
|
Tényleg hajlamosak vagyunk a fejünket a homokba dugni... Még én is ezt teszem, de aztán néha kibukok, és olyankor mondok mindenfélét...És utána szent a béke.
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Rumpy
#23
Csatlakozott: 2004.08.05. Csütörtök 15:08 Hozzászólások: 7
|
Elküldve: 2004, Aug. 09, 20:02 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Hogy rendezödik-e vagy sem, azt nem tudom, de legalább relax van, tudunk nyugalmasabban élni, dolgozni, beszélgetni. Ja és neurológushoz is mentem, adott egy "érzelemcsillapító" specialis tablettat, hogy tudjak nyugodtan gondolkozni és beszélgetni. Megdöbbentö mennyi dolgot hallgat el az ember évekig.....
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Atir
#22
Csatlakozott: 2004.06.29. Kedd 16:13 Hozzászólások: 195 Tartózkodási hely: Szeged
|
Elküldve: 2004, Aug. 09, 19:15 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Atir
#21
Csatlakozott: 2004.06.29. Kedd 16:13 Hozzászólások: 195 Tartózkodási hely: Szeged
|
Elküldve: 2004, Aug. 09, 19:14 Hozzászólás témája:
|
|
|
Szia Rumpy!
Örülök neki, hogy kezdenek rendeződni a dolgaitok. Amikor az utolsó üzenetet írtad,
akkor itt éppen 15:33-at írt ki a gép. Szóval akad egy kis eltérés.
De itt ez nem igazán lényeg.
Legyél jó, és várom a további fejleményeket. _________________
[^] [^]
http://www.babaszoba.hu/services/albums?alid=13980
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Rumpy
#20
Csatlakozott: 2004.08.05. Csütörtök 15:08 Hozzászólások: 7
|
Elküldve: 2004, Aug. 09, 15:33 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Szia Atir:
ott kezdeném, hogy csütörtökön voltunk a pszichológusnál, nem volt könnyü - volt olyan pillanata, hogy elég megalázottnak éreztem megam, de nem számít legalábbb a sikerült a dolgokat öszintén kimondani. A psicho. azt tanácsolta, hogy egyenlöre ha nem akarunk - ne eröltessük a témat, egy terápiát kezdünk, ahol az elsö két sessionban egyedül leszünk, aztán meg újra együtt, nem is tudom hányszor. Volt egy elég nyugis hétvégénk, és lehet, hogy csináltunk valamim nagyon pozitívat: vettünk egy kiskutyát, egy poodle toy, legalább hozott egy kis nyugalmat, örömet a házunkba. Remélem vonalban vagy, mert nem tudom mennyi az idökülönbség köztünk, itt reggel 9:30 van.
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Atir
#19
Csatlakozott: 2004.06.29. Kedd 16:13 Hozzászólások: 195 Tartózkodási hely: Szeged
|
Elküldve: 2004, Aug. 07, 13:39 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Caitlin
#18
Csatlakozott: 2004.03.31. Szerda 23:40 Hozzászólások: 225
|
Elküldve: 2004, Aug. 06, 14:01 Hozzászólás témája:
|
|
|
Hozzátenném, hogy a párom tán nőnek készült, de Ő képezi a kivételt
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Atir
#17
Csatlakozott: 2004.06.29. Kedd 16:13 Hozzászólások: 195 Tartózkodási hely: Szeged
|
Elküldve: 2004, Aug. 06, 10:29 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Caitlin
#16
Csatlakozott: 2004.03.31. Szerda 23:40 Hozzászólások: 225
|
Elküldve: 2004, Aug. 06, 10:06 Hozzászólás témája:
|
|
|
Találtam egy jópofa gyűjteményt a neten, ide másolom:
Tarritville-ben (USA, Connecticut állam) egy férfi azért adta be a válópert, mert egy nap, amikor hazament, a következo üzenetet találta a hutore ragasztva: "Elmentem a bridzs klubba. A vacsorád receptjét a 2- Csatorna este 7 órás musorában találod."
Egy férfi Hazard-ban (Kentucky) azért vált el a feleségétol, mert az mindig megütötte, ha a férfi engedély nélkül szedte ki a hagymát a hamburgerbol.
Egy süket férfi Bennetsville-ben (South Karolina) beadta a válópert felesége ellen, mert az
állandóan jelbeszéddel zsémbeskedett vele.
Egy no Canon City-ben (Colorado) azt nem tudta elviselni, hogy a férje mindig a kesztyűtartó alá nyomta fejét, ha a férj volt barátnojének háza közelében autóztak.
A Hardwick városában (Georgia állam) élo no elvált férjétol, mert az "túl sokat volt otthon, és túlságosan gyengéd volt."
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Caitlin
#15
Csatlakozott: 2004.03.31. Szerda 23:40 Hozzászólások: 225
|
Elküldve: 2004, Aug. 05, 20:45 Hozzászólás témája:
|
|
|
Rumpy,
Én nagyon remélem, hogy sikerül megbeszélnetek- sőt, biztos vagyok benne, hogy sikerül.
De ha mégsem, mi akkor is itt vagyunk Veled
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Rumpy
#14
Csatlakozott: 2004.08.05. Csütörtök 15:08 Hozzászólások: 7
|
Elküldve: 2004, Aug. 05, 17:52 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Hááát ezt csinálom))). Itt ülök a munkahelyemen, és chatelek, merthogy normálisan dolgozni szoktam. Most elmegyek, de hétfön visszajövök, talán addigra sikerül valamennyire letisztítani az agyamat a pszichológussal.
Atir, Laura, Caitlin, köszi szépen a tanácsokat))
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Atir
#13
Csatlakozott: 2004.06.29. Kedd 16:13 Hozzászólások: 195 Tartózkodási hely: Szeged
|
Elküldve: 2004, Aug. 05, 17:23 Hozzászólás témája:
|
|
|
Rumpy!
Kezd el valami olyat csinálni amit eddig még nem tettél soha. Én elkezdtem vadul csetelni
és lám ott megtaláltam a mostani férjemet.
ÉS Ő EGY CSODÁLATOS EMBER, úgyhogy hajrá. Ne hagyd azt, hogy bárki azt hitesse
el veled, hogy kevesebb vagy mint más.  _________________
[^] [^]
http://www.babaszoba.hu/services/albums?alid=13980
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Rumpy
#12
Csatlakozott: 2004.08.05. Csütörtök 15:08 Hozzászólások: 7
|
Elküldve: 2004, Aug. 05, 16:55 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Nagyon kedvesek vagytok, pont erre volt szükségem, egy kis poztív vibrácio...))))
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Laura
#11
Csatlakozott: 2004.04.01. Csütörtök 2:58 Hozzászólások: 179 Tartózkodási hely: Budapest
|
Elküldve: 2004, Aug. 05, 16:52 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Rumpy, ha beszélni tudtok - és mindketten AKARTOK - még róla, akkor az a házasság nem reménytelen! Szerintem tényleg csak arra lenne szükségetek, hogy kicsit szabadságoljátok magatokat a gyerektől, a megszokásoktól, és kicsit újra felpezsdüljön köztetetek az, amit most elnyom a fáradtság és a szürke hétköznapok.
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Rumpy
#10
Csatlakozott: 2004.08.05. Csütörtök 15:08 Hozzászólások: 7
|
Elküldve: 2004, Aug. 05, 16:15 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Köszi szépen. Hát igen, beszélünk, az utóbbi 7 év legöszintébb beszélgetéseit éljük, igen intenzív, sok az érzelem, csak nem tudom, mennyit bírunk még ki. Az a baj, hogy itt mindketten egyes egyedül vagyunk, nincs családunk, aki esetleg meghallgatna, vagy a gyerekeket befogadná pár napra, és így sajnos ö is résztvesz a drámában. Remélem a magyarom még érthetö, sajna évek óta nem beszélek magyarul.
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Caitlin
#9
Csatlakozott: 2004.03.31. Szerda 23:40 Hozzászólások: 225
|
Elküldve: 2004, Aug. 05, 15:39 Hozzászólás témája:
|
|
|
Rumpy!
Mi azért itt vagyunk Neked és persze megpróbálunk segíteni, ha tudunk.
Szerintem próbáljatok meg leülni, csak Ti ketten és beszéljetek át mindent- az első találkozástól kezdve máig.
Közben előjönnek olyan dolgok, amikre talán nem is gondoltatok volna. A lényeg, hogy őszintén kimondjatok mindent, ami a szíveteket nyomja...
És akkor még van remény. De mindenképpen jól gondoljátok át, és úgy döntsetek, ami szívetek szerint a legjobb...
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Rumpy
#8
Csatlakozott: 2004.08.05. Csütörtök 15:08 Hozzászólások: 7
|
Elküldve: 2004, Aug. 05, 15:15 Hozzászólás témája:
|
|
|
én most ott tartok, amikor a férj azt mondja, hogy beszélni akar veled, ez így tovább nem megy, mit csináljunk az életünkkel. Volt 10 év házasság, egy gyerek és otthagytam Magyarországot érte, itt vagyok Dél Ameriká ban egyes egyedül, és nem tudom, mi a francot csináljak az életemmel. Ma megyünk pszichológushoz, talán segít, talán nem, ha valakinek van tapasztalata a témában megköszönném a jótanácsot.
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Caitlin
#7
Csatlakozott: 2004.03.31. Szerda 23:40 Hozzászólások: 225
|
Elküldve: 2004, Aug. 05, 14:30 Hozzászólás témája:
|
|
|
evecat2 !!
Nagyon jó ilyen sikertörténeteket olvasni!
(Kéne alapítani egy "Boldog elvált nők" klubját. )
Szerintem sokkal jobb a válás, mint valakivel kényszerből leélni hosszú éveket...
Barátnőm apja is ezt csinálta, soha nem jelent meg, így még mindig nem váltak el.
Nagyon sok drukk a babához!!!
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
evecat2
#6
Csatlakozott: 2004.06.01. Kedd 17:04 Hozzászólások: 62
|
Elküldve: 2004, Aug. 05, 11:47 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Sziasztok!!!
nekem idén februárban sikerül elválnom két éves küszködés után mivel a volt férjem soha nem jött el a tárgyalásra/9db/ igy szeretett volna megbüntetni amiért kiléptem a házasságból 7 év után.
két és fél éve vagyok együtt a jelenlegi párommal Akit IMÁDOK!
én úgy gondolom ha egy kapcsolat megromlik végérvényesen akkor egy percig sem szabad gondolkozni és lépni kell tovább.
31 évesen tettem meg én is ezt a lépést és most mi is a Babáért küzdünk de ha újra kellene döntenem akkor sem csinálnám másképp!!!!!
soha nem szabad feladni!!
mindig jönni fog az új szerelem hiszen mindenki csak egyszer él és nem mindegy hogy boldogan vagy sem!!!!!
Szisztok!!!!!
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Caitlin
#5
Csatlakozott: 2004.03.31. Szerda 23:40 Hozzászólások: 225
|
Elküldve: 2004, Aug. 05, 11:14 Hozzászólás témája:
|
|
|
Én úgy vettem észre, hogy az emberek saját magukat áltatják. Ha tudod, hogy valami nem jó a kapcsolatban, inkább homokba dugod a fejed, aztán majd csak lesz valahogy.
De láttam olyat is, amikor a férj egyszerűen rájött, hogy elkapkodott volt a házasság, és nem általkodott ezt ki is mutatni- válás formájában...
Egyébként meg sokan csak a szocpol miatt házasodnak össze- vagy más anyagi érdekből. Ilyenkor persze válás a vége...
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Laura
#4
Csatlakozott: 2004.04.01. Csütörtök 2:58 Hozzászólások: 179 Tartózkodási hely: Budapest
|
Elküldve: 2004, Aug. 05, 10:09 Hozzászólás témája:
|
|
|
|
Engem az gondolkodtat el, hogy hány olyan esetről hallok, hogy "egyik pillanatról a másikra", meg "teljesen váratlanul" jelentette be valamelyik fél, hogy válni akar, vagy, hogy ilyenkor a másik fél szinte mindig azt mondja, hogy sosem hitte volna hogy ez velük megtörténhet, sejtelme sem volt róla, hogy ekkora a baj....
Hogy van ez? Ennyire nem figyelnek az emberek egymásra, vagy tényleg ilyen könnyen becsapják egymást azok, akik együtt élnek nap mint nap?!
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Caitlin
#3
Csatlakozott: 2004.03.31. Szerda 23:40 Hozzászólások: 225
|
Elküldve: 2004, Aug. 04, 19:44 Hozzászólás témája:
|
|
|
Én is hasonlókat mondhatok a tapasztalataimról. Amikor egy férfi egy fontos döntést folyton csak halogat, az már nem jó jel...
Szerencsére az én esetemben csak egy hosszú kapcsolatnak lett vége, de az én párom kisujja is többet ér az egész előző kapcsolatomnál.(bocsánat az előző pasitól, de így van...)
Örülök, hogy Neked is ilyen jó tapasztalataid vannak- és persze sok sikert a babához!!!
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Atir
#2
Csatlakozott: 2004.06.29. Kedd 16:13 Hozzászólások: 195 Tartózkodási hely: Szeged
|
Elküldve: 2004, Aug. 04, 18:44 Hozzászólás témája:
|
|
|
Sziasztok!
Hát sajnos én is 25 évesen lettem elvált. Mi a volt férjemmel 8 évet töltöttem
el a házassággal együtt. Egyik nap betelefonált a munkahelyemre, hogy ő bizony
elköltözik otthonról. Hála Istennek nekünk nem volt gyerekünk, nekem mindig azt
mondogatta, hogy majd akkor ha megtud adni neki mindent. Kérdezem én a lakás, autó,
mindkettőnk fizetése, vállakozás. Ő elment én pedig maradtam. Utólagosan hallottam,
hogy azóta már született gyereke. Én pedig ennek a kapcsolatnak a végét köszönhetően
megismertem a mostani férjemet aki a kisujja is többet ér nekem mint a másik egészében.
Hát talán ennyit tudok hozzátenni ebbe a témakörbe, és én most lassan 1 éve
leszek boldog házas végre valahára. Most pedig köszködünk a babavárással.
De soha nem fogjuk feladni. Most ha a mai 28 éves agyammal újra kellene élnem, hát
teljesen másképpen csinálnék mindent.
Ez egy kicsit hosszúra sikerül bocsika
De legyetek jók és kívánom, hogy hasonló rossz dologban ne legyen részetek.
LEGYEN MINDENKI BOLDOG A PÁRJÁVAL.  _________________
[^] [^]
http://www.babaszoba.hu/services/albums?alid=13980
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
Caitlin
#1
Csatlakozott: 2004.03.31. Szerda 23:40 Hozzászólások: 225
|
Elküldve: 2004, Aug. 04, 16:24 Hozzászólás témája:
|
|
|
Nagyon röviden elmesélnék egy történetet.
Jó néhány évvel ezelőtt egy ismerőssel közölte a férje, hogy válni akar. Egyik napról a másikra, szinte tiltakozni, vagy megbeszélni sem volt idő.
A férj elköltözött, a nő egyedül maradt két gyerekkel. Kitört rajta a dac, és úgy döntött, majd ő megmutatja, hogy igenis kell még a férfiaknak, sőt, jobbat szerez majd.
Fél évvel válás után férjhez ment. Pár hónapig minden rendben is volt, mígnem a mostohaapa megmutatta önmagát.
Persze időközben jött a két újabb csemete. És a nagyokat már nem tekintette sajátjainak. Nem csak mentálisan, de fizikailag is bántalmazta őket.
Ezzel a "majd én megmutatom hozzáállással" sikerült (ha jól számolom) nagyjából tíz ember életét tönkretennie.
Remélem mások okulnak, és nem kapkodják majd el a dolgot...
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
admin
#0
Csatlakozott: 2004.02.27. Péntek 13:10 Hozzászólások: 3
|
Elküldve: 2004, Aug. 04, 09:32 Hozzászólás témája: Nőnek maradni - válás után
|
|
|
|
|
|
| Vissza az elejére |
|
 |
|
|
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban. Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban. Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban. Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban. Nem szavazhatsz ebben fórumban.
|
.jpg)
hirdetés
|
|