|
Kérdezz-felelek
Hashimoto és IR beteg vagyok, önszorgalomból nézettem egyszer rt3 eredményt is , és akkor az jött ki az értékeimből, hogy az rt3 és a t3 ugyan ref. határon belül van de az arányszám csak 11. Nem is foglalkoztunk ezzel emelt adag letrox után 3 hónap múlva a tsh-m felére csökkent T4 és T3 ref határon belül maradt, ekkor rt3-at nem néztek. Meg is voltam elégedve az eredénnyel de az most így utólag tűnt fel, hogy a két vérvételnél az utóbbinál a T3 szint csökkent az előzőhöz képest de a ref határon belül maradt, a T4 pedig nőtt. Ebből lehet levonni azt a következtetést, hogy mégsincs teljesen rendben ez a dolog?? Nem lenne jobb ha a t3 is nőne inkább a letrox hatására? A tüneteim nagyon sokfélék voltak lényegesen javultak, de 3 kellemetlen tünet mégiscsak maradt a fogyási képtelenség , a fázós kezek lábak, és a rossz memória. A tsh-m áprilisban 2,7 volt. Ez még mindig magasnak számíthat? Még azt is szeretném megkérdezni, hogy az rT3 rezisztencia csak akkor érvényes ha az értékek a ref határokon kívül esnek , vagy akkor is esélyes ha csak az arányszám rossz mint nálam. Több helyen olvastam azt hogy ilyenkor nem jó a szelén szedése sem, de olyat is hogy a jódot és a szelént együtt érdemes szedni. Szelént szedem de kicsit elbizonytalanodtam a rt3 dolog miatt.
Válaszát előre is Köszönöm: Adrienn
Hasonló kérdést ma már megválaszoltam.
Két dolgot kívánok ehhez az okfejtéshez fűzni:
1.A hormonális betegségek kezelése nagy odafigyelést és türelmet igényel beteg és orvos részéről egyaránt. A laboreredmények mellett figyelembe kell venni az egyedi: életkorból, nemből és életmódból adódó eltéréseket is. megközelítés.
A hormonális betegségek közt elsőként talán a pajzsmirigy rendellenességeit emelném ki, mely hazánkban, különösen nők körében fordul elő gyakran. A pajzsmirigy betegségei számtalan tünetet produkálhatnak, melyek kapcsán a betegek gyakran csak évek múlva kerülnek a megfelelő szakemberhez. Szülés után gyakori a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése, mely többek közt depresszióhoz hasonló panaszokat is okozhat. Emellett számos egyéb, „hétköznapi” probléma hátterében is állhat pajzsmirigy elváltozás. Ilyen például a tartós fáradékonyság, vagy épp idegesség, a túlzott mértékű hízás, fogyás, hajhullás, vagy meddőség, hogy csak a leggyakoribb panaszokat említsem.
A hormonrendszer bonyolult szerkezet, az eltéréseit sem értékelhetjük pusztán feketén-fehéren. Bizonyos hormonok szintje például napszakonként is eltérő lehet (Pl. TSH), ezért tartom fontosnak, hogy ne csak a laboreredményekre hagyatkozzunk a diagnózis felállítása során. Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okok feltárását. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége. Vizsgálni és gyógyítani ezért az egész embert kell.
-Hogyan zajlik az első vizsgálat, a holisztikus szemlélet jegyében? Nem a laboratórium teszt az első!
- A vizsgálatra érkező páciensekkel első körben részletesen elbeszélgetek a panaszaikról, tünetekről. A kikérdezés során egyaránt körbejárjuk az örökletes betegségek témakörét épp úgy, mint a beteg életében bekövetkezett nagyobb változásokat, például stresszhelyzeteket, melyek szerepet játszhattak a panaszok megjelenésében. Amennyiben pajzsmirigybetegség gyanúja merül fel, ultrahangos vizsgálatot végzek, melyből feltérképezhetők a pajzsmirigy alaki elváltozásai:megnagyobbodása, vagy göbök jelenléte. Vérvizsgálattal ellenőrizzük a szükséges hormonszinteket, immunológiai teszteket végzünk, majd a vizsgálati eredmények és a beteg panaszainak függvényében döntök a további vizsgálatokról, vagy kezelés összeállításáról. A későbbi konzultációk során, a beteg tapasztalatait is figyelembe véve folytatjuk, vagy módosítjuk a terápiát.
Tehát „Ne laborleletet kezelünk, hanem beteget.”
2.Mint ismert a pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, ami jód és fehérje felhasználásával hormont, tiroxint (T4-t) és trijódtironint (T3-t) termel. Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működéséért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigén fogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését, csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelki (pszichés) állapotunkat. Néhány komplikáltnak tűnő folyamatot kénytelen vagyok leírni azért, hogy a kérdésre megfelelő választ tudjak adni. Fontos tudni ugyanis, hogy a T4-ből képződik a T3, amely hatásában 100x erősebb (!) a T4-nél. Ebben az átalakulásban meghatározó szerepük van a dejodináz nevű enzimeknek. A dejodináz-1 és 2 az aktív T3-t képezi, a dejodináz-3 pedig a hatásnélküli ún. reverz T3-t (rT3). Később mind az aktív T3, mind a rT3 lebomlik inaktív T2-vé. A szervezetben a 80-90%-ban a T4 van jelen, 10-20%-ban pedig a T3, de ez az arány változhat!
Miért fontos ezt tudni?
Sokan csodálkozva fogadják és kérdezik, hogy a T4 (tehát a tiroxin) miért okoz olyan eltérő hatásokat, tüneteket. Egyeseknek a T4 szívdobogást, másoknak jelentős fogyást, hasmenést okoz. A titok nyitja a fenti enzimekben keresendő. Mi a vérben határozzuk meg a T4 szintjét, pedig a dejodináz-1.- és 2.-től függő aktív T3 a szövetekben képződik (pl. a szívben), ezért sem lehet egyértelműen következtetni a T4 szintből a T3-ra. Abban a szövetben, amelyikben ennek az enzimnek a szintje - örökletes vagy egyéb okok (pl. gyógyszerek) miatt - fokozott, ott az aktív T3 szint is magas lesz és a beteg gyakran fog erős szívdobogástól, ritmuszavartól szenvedni. Egyes szívritmus szabályzók (pl. Huma-Pronol) azért is előnyösek, mert megakadályozzák pajzsmirigy túlműködés eseték a nagy mennyiségű aktív T3 termelődését. Az ellenkezője is igaz, hogy a T4 adása esetén – amennyiben a beteg dejodináz-1. és 2. szintje alacsony, akkor a bevitt T4-ből (pl. Letrox) képződött aktív T3 mennyisége lényegesen kevesebb, ezért az a látszat mintha a gyógyszer nem hatna.
A szelén egy másik fontos történet, arről korábban már írtam, a terjedelmi krlátok nem teszik lehetővé, hogy erről is írjak. Vigyázat! A szelén hiány és túladagolás is bajt okozhat, nem javaslom az öngyógyítást.
Jó egészséget kívánok:
22 éves nő vagyok, segítségét szeretném kérni! UH eredményem lett elég rossz, és meg vagyok ijedve mit is jelentenek pontosan ezek a göbök. A doktornő akihez járok szabadságon van, és már 4 hete várok a válaszára (válaszborítékot vittem neki,azt mondta elküldi a véleményét). Másik doktorhoz még nem kaptam időpontot,illetve 8 ezer Ft.-be kerülne a magánrendelése. ) Leírom pontosan az eddigi leleteket, ( vérvétel, ultrahangok) eredményeket.
Egy évvel ezelőtt derült ki hogy pajzsmirigy alul működésem van. ( TSH :17.72 mIU/l T4 szabad frakció 8.05 pmol/l )
Ezután elmentem endokrinológushoz aki írt fel nekem gyógyszert. ( Letrox 75 mg )
Egy hónapra rá ( 2013.04.19. ) a vérvétel eredményem : TSH :0.613 mIU/L fT3 :7.1 pmol/L Anti. Tireoglobulin 133,00 IU/mL
Még ebben a hónapban voltam UH-n :
A Pajzsm. jobb lebenye 40X17X16mm.
Bal lebeny 46x17x16 mm. Az istmus 3mm. Mindkét lebeny inhomogén szerkezetű.a jobb lebeny középső harmadában egy 6mm-es csökkent echogenitású képlet detectálható. A nyaki erek norm. lefutásúak és tágasságúak.
Megnagyobbodott nyaki nyirokcsomó nem található.
Vél : A pjazsmirigy paranchymás laesioja. Struma nod.l.d.
Következő vérvétel : (2013.07.19. ) TSH: 0,756 fT4 :18,0
Doktornő azt monda fél év múlva kell vissza mennem......
2014.01.04. eredmény : TSH: 0.701 mUI/l
2014.03.11.-ére volt időpontom a doktornőhöz. Elmondtam neki hogy elég nehézkesen nyelek.Napközben is de este mikor lefekszem ( hason ) akkor még jobban érzem. /Azóta már szinte mindig mintha egy gombóc lenne a tokromban/ ( fizikálisan nem is vizsgált meg ) és szeretnék tőle UH-ra beutalót kérni. ( ha nem mondom neki,csak vissza hív egy év múlva kontrollra :( )
2014.04.09.UH VIZSGÁLAT : ( vittem az előző évi uh eredményemet,így tudtak hozzá viszonyítani)
A pajzsmirigy jobb lebenye 45x15x15 mm
Bal lebenye 40x15x15mm
Az isthmus nem szélesebb.
A jobb lebenyben elszórtan több, max 5mm kerekdes vagy ovális echoszegény göb van.
A bal lebeny felső kétharmadának ventralis felszíne alatt egy szabálytalan, kb. 2,5 cm hosszú, 5mm mélységű átmérőjű echoszegény terület látszik.
A bal lebeny többi részében elszórtan számos kisméretű részben ovális ( max kb 5mm ) részben szabálytalanabb alakú echoszegény elváltozás látszik.
A pajzsmirigy környezetében ill. a nyaki nagy erek mentén pathológiás méretű nyirokcsomó nem látható.
Vélemény: Kétoldali többgócú pajzsmirigy elváltozás,echoszegény göbökkel és bal oldali szabálytalan echoszegény elváltozásokkal. A 2013.04.19.-i vizsgálathoz képest progresszió.
Kérem Doktor Úr véleményét az eredményemmel kapcsolatban.Van-e félni való. Mit jelent az eredményem.Kell e félnem hogy nem lehet e majd gyermekem ? Műteni kell e. Mik ebben az esetben a teendők.... ( interneten nagyon sok rosszat olvasni :( )
Hálás köszönettel és tisztelettel :
S.Noémi
Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte és a gyógyszeres szedés indikálta, ill. a felvilágosítást adta. Nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem. Kérem, hogy keressen fel személyesen, ahol mindent részletesen átnézhetünk, értékelhetünk, a megoldást megtalálhatjuk. A gyorsabb átfutási idő miatt, kérem, hívjon a következő telefonszámon: 0630/631-9309, vagy amennyiben megad egy telefonszámot, felhívjuk időpont-egyeztetés végett. Amennyiben további kérdés merül fel, kérem, forduljon hozzám bizalommal!
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Gyermekkoromban, 8-9 évesen diagnosztizálták nálam a pajzsmirigyalulműködést, az orvosok azt mondták "ki fogom nőni" a betegséget. Mivel a tünetek nem enyhültek az évek alatt, 18 évesen kiderült, hogy Hashimoto-ról van szó. Ez idő alatt nem szedtem semmilyen gyógyszert mivel az orvosok nem javallották, csak 20 éves korom környékén kezdtem 50-75mcg Euthyrox-szal, azóta 24 múltam és 100 mcg Letroxot szedek. Tehát kb 5-6 éve szedek gyógyszert, ám sajnos a gyógyszerezés mellett nem érzem jobban magam. A tüneteim még mindég: súlyos fáradékonyság, fázékonyság- állandó hideg végtagok, egyre sulyosbodó memória és koncentrációzavar, szorongás, alacsony vérnyomás, szívritmuszavar, szédülés, alulmotiváltság, hangulatváltozások, néha menstruációs zavarok, stb.
Nem rég találtam rá a neten, hogy a továbbra is fennálló tüneteket okozhatja a reverz T3 is. Ezért nemrégiben csináltattam rT3,fT3 vizsgálatot. Eredmények: fT3: 5,34, rT3: 0,33. A laborvizsgálat alapján nincs jelen az rT3.
Viszont arról is találtam adatot, hogy a ponotos eredményt fT3 és rT3 aránypárszámítással kaphatjuk meg. Ennek alapján pedig jelen van a T3 rezisztencia.
Külföldi vagyok, rt3 vizsgálatot nem csinálnak nálunk és a doktorok sem foglalkoznak ezzel az egésszel, Magyarországra kellett utaznom vérvételre. Szóval, az itteni orvosokból kifogytam, nem tudnak mit kezdeni a tüneteimmel.
Kortizol laborvizsgálaton voltam kb fél éve, az eredmény normális, de állítólag ezt is csak nyálteszt alapján tudják pontosan meghatározni. Nagyjából minden eredményem normális, mégsem vagyok jobban évek óta.
A mi országunkban nem kapható az Armour sem, és az orvosok sem írják ki. Amennyire eddig informálódtam az internet segítségével, mellékvese fáradtság, rt3, esetleg vashiány is lehet az oka a nem szünő tüneteknek(bár legutóbb ez is normális volt, a vas). Tanácsért, vizsgálatokért hajlandó vagyok elutazni Magyarországra.
A kérdésem az lenne, hogy ez esetben milyen irányba kellene "tapogatózni"?
És ha valóban reverz T3 a probléma vagy mellékvese fáradtság, akkor Magyarországi doktor kiírhatja nekem az Armourt vagy a T3-at attól függetlenül, hogy külföldi vagyok?(úgy tudom, Magyarországról már beszerezhetőek ezek a gyógyszerek egy másik külföldi gyógyszercégen keresztül).
Köszönöm szépen előre is!
Ez valóban gond és tartok tőle, hogy személyes találkozás és vizsgálatok nélkül nehezebben oldható meg.Az elmúlt héten endokrinológus szakorvosok számára tartottam előadást, amelynek célja az volt, hogy a csökkent pajzsmirigybetegség kezelésének legújabb eredményeiről részletes elméleti és gyakorlati összefoglalást adjak. A kezelési módok körüli viták világszerte fellángoltak és forrongásban vannak. Természetesen a tisztelt Olvasó számára nem kívánom az előadás sok elméleti vonatkozását ismertetni, de az érintettek (a betegek) számára a legfontosabb gyakorlati kérdésekről egy rövid összefoglalót szeretnék adni, amely remélhetőleg segítséget ad a kezelésben és a legújabb kutatási irányok megértésében.
„Miért nem érzem olyan jól magam a kezelés hatására, mint a betegség előtt?
Ebben a jól ismert kérdésben foglalják össze a betegek a legfőbb panaszaikat, amelyet a szakirodalomban úgy interpretálnak, hogy a betegek életminősége nem megfelelő. Mi ennek a jelenségnek az oka?
A csökkent működés oka az, hogy a pajzsmirigy hormonjainak mennyisége a szükségesnél kevesebb. Ez a szervezet egészének, minden szervének zavarához vezet.
A legfontosabb tüneteket:
Tünetek-jelek:
Fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás
Depresszióra hajlam
Hízás, csökkent étkezés mellett
Rekedtség
Végtagokban zsibbadásérzés
Száraz, viszkető hideg, megvastagodott bőr
Székrekedés
Halláscsökkenés
Szemhéj körüli duzzanat (ödéma)
Menstruációs zavarok, terméketlenség
Csökkent libidó (nemi vágy)
Lassú szívműködés
Emelkedett koleszterin szint
1. táblázat. A csökkent pajzsmirigybetegség legfontosabb tünetei
Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT) Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző (2. ábra). Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3, amely képes bejutni a megfelelő szervekbe.
Sokan csodálkozva fogadják és kérdezik, hogy a T4 (tehát a tiroxin) miért okoz olyan eltérő hatásokat, tüneteket. Egyeseknek a T4 szívdobogást, másoknak jelentős fogyást, hasmenést okoz. A titok nyitja a fenti enzimekben keresendő. Mi a vérben határozzuk meg a T4 szintjét, pedig a dejodináz-1.- és 2.-től függő aktív T3 a szövetekben képződik (pl. a szívben), ezért sem lehet egyértelműen következtetni a T4 szintből a T3-ra. Tehát a T4 adása esetén – amennyiben a beteg dejodináz-1. és 2. szintje alacsony, akkor a bevitt T4-ből (pl. Letrox) képződött aktív T3 mennyisége lényegesen kevesebb, ezért az a látszat mintha a gyógyszer nem hatna. Napjainkban ez a kérdés ismét rendkívül aktuális és egyre többen javasolják a T4 helyett olyan gyógyszer(ek) alkalmazását, amelyek a T3 és T4 kívánt keverékét tartalmazzák.
Ez annál is inkább indokolt, mert az alábbi tünetek T4-gyel nehezen, ill. nem teljes mértékben befolyásolhatók:
Fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás
Depresszióra hajlam
Hízás, csökkent étkezés mellett
Menstruációs zavarok, terméketlenség
Végtagokban zsibbadásérzés
Hogyan lehet segíteni?
A T4-ből képződő aktív hormon, azaz a T3 mennyiségét a következőképpen növelhetjük:
A T4-hez eltérő mennyiségű T3 –t adunk (ez jelenleg az USA-ban 1:2,5, 1:5 , 1:10 arányban)
A másik lehetőség, hogy a csökkent aktivitású enzim működését fokozzuk. Erre azért van lehetőség, mert ezek szelént tartalmazó, ún. szelenoproteinek, a szelén hiányában ugyanis a működésük csökken, szelén adásával pedig növelhető. Mivel az agyba a T4 nem tud bejutni csak a T3, ezért a szelén kezelés elősegíti a T3 képződését is és az agyi funkció javulását is.
A megfigyelés és az új eljárás célja az egyénre szabott gyógyszerek és azok dózisának meghatározása. Ezeknek egész skálája ismert, melyek közül az összetétel alapján a kezelő orvos a beteg tünetei és laboratóriumi leletei alapján válogathat (2. táblázat). Fontos azonban tudni, hogy a kezeléshez szükséges a T3 és a T4 szinteknek , ill. a T4/T3 aránynak a vérben történő meghatározása, mert a TSH önmagában nem elegendő. A T3 Ausztriában és Németországban beszerezhető!!
A cél tehát nem egyetlen laboratóriumi adat (pl. a TSH) „beállítása”, hanem a komplex kezeléssel a betegek életminőségének javítása és lehetőség szerinti teljes helyreállítása.
Jó egészséget kívánok:
A laboratóriumi eredményeim azt mutatják, hogy pajzsmirigy működési problémám van. A TSH szintem 2011-ben 6.62 volt, idén 13.15, mellette a T3,T4 normális értéket mutat. Voltam pajzsmirigy és veseultrahangon, mert a vizeletemben a fejérvérsejt a Vizelet kreatinin és a mikroalbumin is sok volt. Az ultrahang negatív lett. Viszont tudni kell, hogy nagyon fáradékony vagyok, nehezen koncentrálok, sokszor nem találom a megfelelő kifejezéseket beszélgetések alkalmával, rossz a memóriám és sokat alszom. 155 cm és 40 kg vagyok, hullik a hajam, a bőröm száraz, sokat fáj a fejem. A háziorvosom nem nagyon foglalkozik a témával, azon kívül, hogy időközönként elküld laborba. Tudni kell még, hogy 2007-ben cöliakiát diagnosztizáltak nálam. A diétát teljes mértékben tartom. Olvastam a pajzsmirigy gyulladásról és az ösztrogén dominanciáról cikkeket, de tanácstalan vagyok. Mit gondol, mi lehet a probléma?
Ez valóban gond! Az Ön esete jól példázza, hogy mennyire összetett az emberi szervezet és nem lehet egy-egy laboratóriumi értékből diagnózist mondani („A természet nem Isten, a feltevés nem tény, az ember nem gép”!). Gratulálok a remek leírásához, mert saját magán nem csak tapasztalta, hanem rendkívül pontosan leírta a tankönyvbe illő tüneteket. Ezek alapján a csökkent pajzsmirigyműködés már nem is lehet kétséges. Ezt csak megerősítheti a laboratóriumi adata. A pajzsmirigy-betegségek detektálása gyakran a TSH kóros értékén alapul, így a TSH referencia-tartományának meghatározása nagyon fontos, egyúttal igen nehéz feladat. Az utóbbi három évtizedben a TSH felső határa a legújabb immunoassay-k megjelenésével a 10mIU/l szintről 2,5 mIU/l szintre csökkent. Tehát nem helytállók a korábbi és gyakran ma is használt ún. referenciértékek.
Másrészt a cöliakis autoimmun eredetű és öröklődő jellegű betegség, amelyet különböző névvel illet a szakirodalom: gyermek- és felnőttkori coeliakia, glutenszenzitív enteropathia, sprue, nem trópusi sprue, idiopathias steatorrhoea, lisztérzékenység. A betegség lényege: komplex felszívódási zavar (a bél nem képes felszívni a nélkülözhetetlen tápanyagokat), amely többnyire gyermekkorban kezdődik és kezelés nélkül halálhoz vezethet. A betegség kialakulásának oka: gluténnel ( a búzafélékben található fehérjével) szembeni érzékenység, amely a bélbolyhok pusztulásához vezet. Az örökletes jelleg mellet szól, hogy a beteg szülőkben lévő gének hordozzák a betegségre való fokozott hajlamot. A legújabb nemzetközi kutatások ( Setty M. és munkatársai: Celic disease: risk assessment, diagnosis and monitoring, Mol. Diag.Ther. 2008, 12, 289-98) bizonyították, hogy a szöveti antigének (HLA) II. régiójában található gének: DQ2 vagy a DQ8 felelősek a betegség öröklődéséért. A kóros gének megjelenése azonban nem egyforma. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkiben azonos életkorban és súlyossági fokban manifesztálódik a betegség. A sokak által ismert típusos klasszikus tünettriász tagjai a hasmenés, a fogyás és a gyengeség nem mindenkiben egyformán jelennek meg. A klinikai kép többnyire jellegtelenül, fokozatosan, máskor akut bélfertőzés formájában fejlődik ki. Néha enyhék, vissza-visszatérő jellegűek a tünetek, emiatt a betegséget csak későn ismerik fel (vagy félrekezelik”) A lisztérzékenység sajátosan egy jéghegyhez hasonlítható, amelynek csúcsát találhatók a legsúlyosabb esetek (1. ábra). A klinikai tünetek gyermekkorban a szoptatás befejezésével, a gabonafélékkel történő táplálás megkezdése után, 6 és 18 hónapos kor között fejlődnek ki. Étvágytalanság, gyakori, nagy mennyiségű, híg, világos és bűzös széklet, szokatlan apátia és ingerlékenység lehetnek az első tünetek. A has puffadt lesz, a bőr alatti zsírszövet és izomállomány csökken. Folyadék-, elektrolit és fehérjevesztés, kiszáradás, alacsony vércukorszint, ill. kálciumszint, végtaggörcsök majd sokkszerű állapot jöhet létre. Ezt coeliakiás krízisnek nevezzük, amely többnyire halálhoz vezet. Ez a súlyos állapot ritka azóta, hogy felismertük a glutén megvonás gyors és eredményes terápiás hatását. Mindezeken kívül természetesen a felszívódási zavar általános tünetei is jellemzőek, hasonlóan a felnőttekben észleltekkel. A betegség a genetikailag meghatározott „szerv-specifikus” autoimmun kórképek közé sorolható. Az arra hajlamos egyénekben immunológiai folyamat alakul ki, amelynek lényege, hogy antitestek (fehérjék) képződnek a gliadinnal és a szöveti transzglutamináz enzim ellen. A gyulladásos folyamat következménye a bélnyálkahártya károsodása és a súlyos felszívódási folyamattal járó tünetek fellépése (vashiány, fehérjehiány, fogyás, osteoporózis, hormonális zavarok, nyelvgyulladás, szájgyulladás, a végtagokon ödéma, ritkán hasüregi folyadék is kialakulhat).A diagnózis általában ne könnyű a sokszínű tünetek miatt. A genetikai háttér, a kiegészítő, ill. társuló betegségek ismerete, a laboratóriumi vizsgálatok azonban sokat segíthetnek a minél korábbi felismerésben és kezelésben. Korábban a D-xilóz teszt és a bélnyálkahártya szövettani vizsgálata volt szükséges.
A legújabb kutatások eredményei a következő fontos megállapításokat tették ( Naiyer AJ és munkatársai, Thyroid, 2008, 18, 1171-78), hogy:
1. A transglutamináz II enzim (TGase II) elleni antitestek kimutatása segít a korai felismerésében
2. A korábbi viszonylag időigényes módszer (ELISA) helyett az „immunszenzor vizsgálat meggyorsítja a laboratóriumi teszteket. Ráadásul ezen ígérete módszer alkalmas arra is, hogy az ételekből is kimutatja a nagyon kis mennyiségben jelenlevő glutén fehérjét (Kings College London, UK www.kcl. Ac.uk)
3. Az a felismerés, hogy a pajzsmirigyben is van TGase II fehérje arra utal, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségiben gyakori a tünetszegény, néha tünetmentes lisztérzékenység. Ezt mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigybetegség fő indikátora: az un. TPO elleni antitest és a TGase II fehérje elleni antitestek egyaránt pozitívak.
A végső következtetés, hogy a liszt érzékenyeknek gondolni kell pajzsmirigybetegségre és fordítva, akik pajzsmirigybetegségben szenvednek, azok között a lisztérzékenység gyakoribb. A csökkent pajzsmirigybetegségben szenvedők gyakran panaszkodnak arról, hogy has puffadásuk van és az alkalmazott pajzsmirigyhormontól nem fogynak. Ilyenkor a hormon csökkent felszívódásának oka a látszólag tünetmentes coeliakia lehet!
A diéta folytatását és oki kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:
Ez valóban nem biztosan daganat, de további endokrin vizsgálat indolokt.
Jó egészséget kívánok:
Arra lennék kíváncsi, hogy diétával lehet-e befolyásolni a pajzsmirigy működését? Olvastam a neten több helyen is, hogy bizonyos ételek (pl. keresztes virágúak, spenót, földimogyoró) fogyasztása gátolja pl. a jód felszívódását, másoké pedig (pl. sárgabarack, szilva, hal) kedvező hatással lehet az alulműködő pajzsmirigyre.
Azért érdekel a dolog, mert két évvel ezelőtt pajzsmirigy gyulladással kezeltek, amiről kiderült, hogy autoimmun betegség okozta. Már több, mint fél éve nem szedek gyógyszert, a legutóbbi ellenőrzésnél viszont a TSH értékem elég jelentős csökkenést mutatott. Nem szeretném, ha a betegség kiújulna, ezért az étkezésre is szeretnék odafigyelni, ha tényleg van értelme.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel Ricky
Az esetek egy részében a diéta kedvező hatású bizonyos tapusú pajzsmirigybetegségekben. A baj csak az, hogy ma már nem tudjuk, hogy az adott ételek milyen egyéb "adalékot" tartalmaz.
Az emberi tevékenységből fakadó civilizációs ártalmak egyik legveszélyesebb válfaját máig alulértékelve, egyes esetekben elhallgatva kezelik. A közelmúltban egy hazai város ivóvízellátó rendszerében találtak súlyos hormonhatású növényvédőszer-maradványokat, a megengedett egészségügyi határérték mintegy húszszorosát elérő koncentrációban. Az egyebek mellett az ösztrogénhatású atrazint tartalmazó ivóvíz akár tartósan, hosszú időn keresztül is szennyezhette az adott térség ivóvíz-készletét. Több más kémiai vegyülethez hasonlóan az atrazin drasztikus mértékben avatkozik be az élőlények androgén-ösztrogén hormonegyensúlyába, rendkívül súlyos ösztrogén dominanciát előidézve: állatkísérletek során hasonló dózis megváltoztatta a kísérleti állatok nemét! Szakemberek véleménye szerint hosszútávon az ilyen hormonhatásnak kitett gyermekek szervezetében nem kívánt irányt vehet az ivarmirigyek fejlődése, melynek következménye akár hermafroditizmus is lehet.
A hazánkban a hatvanas évek elejéig engedélyezett és rendkívül nagy mennyiségben alkalmazott növényvédőszer, a DDT (dietil-difenil-triklóretán) is hasonló hatással rendelkezett. Klinikai vizsgálatok azt mutatják, a DDT bomlástermékei gyakorlatilag minden, ma élő ember szervezetében megtalálhatók, az idősebb korosztálynál éppúgy, mint a fiatal anyák tejében. E vegyület lebomlási ideje ugyanis rendkívül hosszú, becslések szerint akár 100 év is lehet, ráadásul a DDT-t egyes országokban továbbra is alkalmazzák, így az onnan érkező zöldségek és gyümölcsök révén mind a mai napig reális veszélyforrást jelent hazánkban is. A DDT fő mellékterméke, a DDE a testben rendkívül erőteljes anti-androgénként viselkedik, vagyis gátolja a férfihormon hatásait.
A dioxin az iparilag alkalmazott fehérítési folyamatok mellékterméke, erőszakos xenoösztrogén (idegen ösztrogén). Elsősorban olyan termékekben található meg, amelyek fehérítési eljáráson estek át, mint például a tamponok, betétek, a fehérített toalettpapír, zsebkendők, pelenkák. Gyakran bukkannak rá mezőgazdasági termékekben, mivel évtizedeken át jelen volt a növényvédő szerekben is. A leggyakoribb dioxin-forrás az iparilag tartott állatok húsa, és ebből adódóan tejtermékekben szintén előfordulhat.
Egyáltalán nem pesszimista becslések szerint jelenleg közel százezer (!), a hormonháztartást befolyásoló vegyület van forgalomban a világon. Ezek a kémiai anyagok sokkal nagyobb koncentrációban lehetnek jelen a szervezetünkben, mint a saját hormonjaink, hatásuk tehát rendkívül erős. A természetes ösztrogének óriásmolekulákhoz, ösztrogén-receptorokhoz kapcsolódva lépnek működésbe. A xenoösztrogének szintén ezekhez a receptorokhoz kapcsolódnak, és ugyanazt a hatást fejtik ki, mint a természetes ösztrogének: a különbség az, hogy a mesterséges hormonok és hormonhatású vegyületek több receptort tudnak aktiválni, ezzel erősebb az ösztrogénhatásuk. A xenoösztrogének elterjedése lehet az egyik magyarázata egyebek mellett a metroszexuális típus férfiak körében történő megjelenésére: ezekre a férfiakra jellemző egyebek mellett a szőrtelenség és a terméketlenség.
Még a növényvédő szereknél és a fogamzásgátlóknál is veszélyesebbek a háztartásokban mindennap használt, a bőrön keresztül is felszívódó, mosó-, mosogató- és tisztítószerekben és az öblítőkben fellelhető hormonhatású vegyületek. Ezek többezer tonnás mennyiségben szennyezik a környezetet, jelenlétük esetenként kimutató ivóvízből is. Nagy kockázatot hordoznak a klórszármazékokat tartalmazó tisztító- és fertőtlenítőszerek (például uszodák vizében, háztartási fertőtlenítőszerekben). Hormonhatásaik ellen nem elegendő kesztyűvel védekezni, hogy a bőrfelületen át ne jussanak be a szervezetbe, gondoskodni kell arról is (például maszkkal), hogy az orr nyálkahártyáján keresztül se lélegezzük be.
Hormonháztartást befolyásoló kémiai anyagokat tartalmaznak a teflonedények és a konzervek: a konzervek belső felületét egy műanyag borítással látják el, annak érdekében, hogy a tárolt élelmiszer ne kapjon fémes ízt. Kiderült, ez a borítás BPA-t tartalmaz. A BPA (biszfenol-A) radikális hatású xenoösztrogén, elsősorban a hőre lágyuló műanyagokban található meg, mint például az ásványvizek és az üdítőitalok palackjai: a BPA veszélyeivel maguk a gyártók is tisztában vannak, de azzal védekeznek, hogy az csak hő hatására oldódik ki. A gyakorlatban azonban ellenőrizhetetlen, hogy egy palack hányszor és milyen mértékben volt kitéve hő hatásának, mire eljut a fogyasztóhoz, illetve míg a benne tárolt italt elfogyasztják.
Miután évente számtalan új vegyi anyag kerül kereskedelmi forgalomba, majd a felhasználásukat követően a környezetbe, az újabb és újabb mosószerekkel, kozmetikumokkal, műanyag-adalékokkal, festékekkel, a jövőben a rendelkezésre álló vizsgálati módszerek segítségével rendszeresen ellenőrizni kellene, hogy ezekből ténylegesen milyen mértékben szabadul fel hormonhatású anyag.
BIZTONSÁGOSAK-E AZ ÉLELMISZEREK?
Egyes források szerint az iparilag nevelt állatoknak rendszeresen adnak xenoösztrogéneket, hogy ezáltal gyorsabban hízzanak és legyen vízvisszatartásuk. Az 1970–80-as években Puerto Ricóban a három-négyéves lánygyermeknél a pubertáskor kezdetére jellemző testi változásokra lettek figyelmesek, kisfiúknál pedig mellnövekedést tapasztaltak. A feltételezett ok: az elfogyasztott húsokban nagyon magas volt az ösztrogéntartalom. Az állattenyésztésben felhasználható adalékanyagokra vonatkozóan az elmúlt évtizedben Európában számtalan tiltó rendelkezés lépett életbe, ám a megbízhatatlan forrásból származó húsok még mindig rizikófaktort jelenthetnek.
A kozmetikai termékek tartósítására használt parabenek is xenoösztrogének, s bizonyos mennyiségben a bőrrel való érintkezés során, vagy a bőr alá jutva azonnali sejtburjánzást indíthatnak el. A felsoroltakon kívül a mindennapok során számtalan xenoösztrogénnel kerülünk kapcsolatba: ilyenek az avasodásgátlók az élelmiszerekben és a kozmetikumokban, de kockázatot jelentenek az ételszínezékek, a fakonzerválók, a rovarirtók és a napozószerek egyes alapanyagai is.
MEDDŐSÉG, STERILITÁS, IVARARÁNY-VÁLTOZÁS
Férfiaknál az utóbbi években-évtizedekben egyértelműen kimutatható a spermiumok számának és minőségének csökkenése, a meddőség, a sterilitás, melyek szintén az EDC-k számlájára írhatók. Lányoknál korábban indul meg a nemi érés, előbb jelentkezik a menstruáció, fiúknál nőies jelenségek mutatkoznak, a születendő gyermekek ivararánya a lányok javára billen el.Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az elmúlt évtizedekben már közvetlenül az egymást követő generációkon is megfigyelhető, korábban akcelelerációs jelenségnek titulált 5-10 cm-es magasságbeli növekedés oka szintén nemkívánt hormonhatás, a növekedésihormon-szint EDC-k hatására történő megemelkedése.
A hormonhatású anyagok veszélyeire történő figyelemfelkeltés az első lépést jelenti a megoldás felé vezető úton. Az élelmiszerek minőségellenőrzésének társadalmi szinten történő felvállalása, a kemikáliák alkalmazásának visszaszorítása nagy előrelépést jelentene, de az egyén szintjén is tudatosabbá kell válni a megbízható minőségű élelmiszerek fogyasztása terén. Hazánkban átlagosan már minden második ember nem túlsúlyosnak, hanem kifejezetten elhízottnak tekinthető, ami köszönhető a nem megfelelő táplálkozásnak. Az elhízás okai azonban visszavezethetők a hormonhatású anyagok hatásaira is. Az ösztrogén ugyanis a zsírszövetben elraktározódik, és minél nagyobb egy szervezet zsírraktára, annál több ösztrogén termelődik. A felhalmozódott zsírraktárak pedig méregraktárként és egyfajta hormontermelő, endokrin-depóként funkcionálnak. A fogyás, de főleg a hirtelen súlyvesztés elsősorban azért veszélyes, mert a zsírszövetben tárolódott méreganyagok hirtelen, nagy mennyiségben jutnak be a véráramba, és a szervezetben rendkívül rövid időn belül drasztikus válaszreakciókat indítanak el.
A laboratóriumi értékek ugyan nem elhanyagolhatók, de -miként azt az előbb írtam - nem helyettesítik a betegek vizsgálatát és szakszerű kontorollját.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
36 éves vagyok és két gyermekem van, 7 illetve 10 évesek. 2014. 04. 25-én volt egy nyaki UH-m, mely a következő leletet adta:
Pajzsmirigy mk. lebenye a szokottnál kisebb, diffusan mérs. inhomogén, ab lebeny állományában azonban körülírt kóros képlet nem látható, még jobb oldalt a kp. harmadban egy 6,5 mm-es, valamint az alsó poluson egy 8 mm-es finoman inhomogén, echoszegény göb van. Az isthmus is elkeskenyedett. Kóros lgl. a nyak egyik oldalán sem figyelhető meg. Mko. submand. nyálmirigy echoeltérés nélkül.
A háziorvosom azt mondta, hogy ezzel teendő nincs, várjunk 4 hónapot és készüljön egy újabb UH, ami majd képet ad arról, mint változnak a göbök, és esetleg utána szóba jöhet egy izotóp vizsgálat is. Pajzsmirigy alulműködésemet 3 éve diagnosztizálták, napi 25 mikrogramm letroxot szedek rá, kb. 2 éve volt egy vérvizsgálatom, ahol néztek anti-TPO-t is, ez 270 volt. A kérdésem a következő lenne: Doktor Úr szerint sincs teendő, csak várjak 4 hónapot a következő UH.ra?
Köszönöm, hogy időt szánt rám! Tisztelettel: Vera
Ne várjon! Mire?
A betegek kivizsgálásának egy meghatározott menetét kell követnie. Melyek ezek?
• A betegek részletes kikérdezése: a családi háttértől, korábbi betegségeitől kezdve az alkalmazott gyógyszerekig
• A beteg megvizsgálása: pulzus tapintása, bőr-, haj-, szemöldök-, köröm vizsgálata (utalok ezen a honlapon a bőr és pajzsmirigybetegségek kapcsolatára vonatkozó írásomra. A pajzsmirigy tapintása nem elhagyható! Nem az ultrahang vizsgálat az első és nem is helyettesíti a tapintást!!!!.
• A laboratórium vizsgálatok közül a szuperszenzitív TSH az első, de nem feltétlen elegendő teszt. Laboratóriumi értékek: száraz adatok, melyek mögött egészség, vagy betegség húzódik meg. Elég, ha ez alapján kezeljük a beteget, vagy járjunk utána, milyen egyéb okok játszhatnak még szerepet a tünetek megjelenésében.
A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.
Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.
Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Immuno-endokrin vizsgálatot javaslok és oki kezelést.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
10 éve hogy a nagyobbik lányomat szültem, utána kezdődtek a problémáim. Elkezdett hullani a hajam, zsírosodni kezdett a fejbőröm, arcom, megjelentek pattanások, hátamon, mellkasomon, ami nekem azelőtt nem volt. Nem gondoltam semmi rosszra, de egyre több dolog jelentkezett. Fejfájás, ami az évek alatt nagyon eldurvult, mostanra szinte nonstop fáj, hol éjjel arra kelek, hol nappal, de szinte mindig fáj. Lüktető, nyilalló, feszítő, plusz mostanra már migrénes is kialakult, ami sajnos kínzó, napokig tartó. Rengeteg bőrgyógyászt kerestem a bőrproblémámmal, de a krémek, gyógyszerek, szeszek, nem hatottak. Lassan hajam a fejem tetején alig van, fiatal vagyok, gondolhatja mennyire rossz ez így. Évekig küzdöttünk, mire újra sikerült teherbe esni, lassan két éve szültem ( jelenleg még szoptatom a kicsit) , nem tudom ebben az időszakban mit tehetnék? Hormon gondokra gondolok, sokat olvasgattam, mentem is vele orvoshoz, de nem foglalkozott a dologgal, mondván, ez terhesség alatt is kiderült volna, ha hormon gondjaim vannak! A bőrgyógyász elég erős gyógyszert adna, de szoptatás alatt nem lehet, plusz a zsíros , pattanásos bőr kezelése kevés úgy gondolom. A fő ok kiderítése lenne szükséges.
Kérdésem, hogy endokrinológust felkereshetek e problémáimmal beutaló nélkül is ?
Sajnos a házi orvosom nem vesz komolyan, én meg érzem hogy baj van. Fény érzékeny a szemem, ami azelőtt nem, megfájdul a napsütésben a fejem, hajam hullik, mostanában idegesebb vagyok mint azelőtt, fáradékony, mióta szültem a kisebbiket, folyton izzadok ( folyik rólam szó szerint a víz ) , az arcomon vörösség van, akne jellegű, erősödött az évek alatt a szőrzetem olyan helyen is, ahol azelőtt nem volt, ha olvasok folyton könnyezik a szemem ( szemész szerint nincs baj a szememmel) , még sorolhatnám sajnos a bajaim, de ezekből Ön szerintem sejtheti a problémám.
Szeretném kikérni a véleményét, kérni a tanácsát, hol kezdjem, kihez forduljak, mire számíthatok, szoptatás alatt érdemes e vizsgálatot kezdeményeznem, beutaló nélkül megoldható e a vizsgálat, és a legfontosabb, ha egyszer végre fény derül a hormon bajomra, akkor az eddigi sok hajam ami kihullott, vissza nő e ??
Nagyon köszönöm a türelmét, idejét amit az én problémámra szán!
Várom mielőbbi válaszát!
Tisztelettel: Ildikó
Az Ön panaszaihoz nagyon hasonló gondokkal keresett fel egy fiatal anya a múlt héten. Kiderült a vizsgálat után, hogy szülés utáni, ún. „post-partum” pajzsmirigygyulladása zajlott, ill. zajlik le, ezt támasztották alá a pontosan leírt tünetek. Fontos tudni, hogy ez a betegség a szülések 17-20%-ban kialakul, de sajnos ritkán diagnosztizálják, gyakran elintézik azzal, hogy a szülés után ez „elő szokott fordulni”, vagy éppen „természetes jelenség”.
Mi is ez a betegség?
Ez az u.n. post-partum thyreoiditis (PPT) a szülést követő 3-12 hónap múlva alakulhat ki a szülések 13-20%-ában! A PPT népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy ez a betegség is gyakran “rejtve” marad és valami egészen más betegséggel “kezelik” a kismamát. Melyek ezek a legfontosabb jelek, tünetek?
• a pajzsmirigy megduzzadása (strúma, golyva),
• erős szívdobogás
• befolyásolhatatlannak tűnő hajhullás
• fulladás érzése, nagyfokú (ok nélküli kimerültség)
• jelentős hízás.
A betegséget már a Mátyás király korából származó könyvekben is ábrázolták, de csak az utóbbi időben vált ismertté és kezelhetővé.
Gyakori jelenség a várandós nők körében, hogy testszőrzetük, így a hajuk is megerősödik. Mindennek az oka az, hogy a terhességet fenntartó hormonok egyrészt fékezik a szőrzet és a haj kihullását, másrészt serkentik növekedésüket.
A haj- és szőrszálak növekedése több fázison megy keresztül: a növekedési szakasz után ún. átmeneti szakasz következik, majd a nagyjából 3 hónapos nyugalmi fázis során a hajhagyma elszarusodik, és végül a hajszál kihullik. Hajunk nagyjából 5-10%-a van nyugalmi szakaszban, ami azt jelenti, hogy a fejünkön lévő nagyjából 100 ezer hajszálból napi kb. 100 kihullása teljesen természetes.
A terhesség alatt megnövekedett ösztrogén- és progeszteronszint hatására a szokásosnál több hajszál kerül növekedési szakaszba, emiatt a haj dúsabb lesz és gyorsabban nő, a szülés után viszont, ahogy a hormonok szintje normalizálódik, visszaáll a hajszálak életének normális üteme. Emiatt fordul elő, hogy a szülés utáni kb. 3. hónapban a kismamák rémülten tapasztalják, hogy hajuk nagyobb mennyiségben kezd el hullani – ez azonban nem kóros jelenség, de ha valaki zavarónak találja, könnyen tehet ellene.
A postpartum thyreoiditis jelentősége az, hogy idejében történő felismerésével sok kellemetlen és felesleges vizsgálat elkerülhető a betegség gyógyítható. Sajnos az esetek egy részében a lefolyás nem kedvező a szülést követő egy éven belül kialakuló átmeneti vagy végleges pajzsmirigy−diszfunkció. A betegség egy korábban is fennálló autoimmun thyreoiditis akut fázisa, ami a terhesség alatti immunszuppresszió, azaz immungátlás szülést követő megszűnésével visszacsapás szerűen jelentkezik. A postpartum thyreoiditis patológiai alapja krónikus destruktív gyulladás, melyre a Hashimoto−thyreoiditishez hasonló krónikus limfocitás infiltráció jellemző. A gyulladásos folyamat eredményeként a pajzsmirigy follicularis szerkezetű, ill. a follicularis hámsejtek pusztulnak. Ezek a káros fehérjék, antitestek kötődhetnek a hajhagymákhoz és azokat képesek destruálni.
A postpartum thyreoiditis hosszú távú következményeit jelzik azok az adatok, melyek szerint a gyulladás lezajlása után egy évvel a betegek 20–30%−ában, a szülést követő 7. évben pedig mintegy 50%-ban definitív hypothyreosis alakul ki. A hyperthyreotikus fázisban béta−blokkoló adása csökkentheti a tüneteket, gátlószeres kezelés ellenjavallt, szteroid kezelés az esetek túlnyomó többségében nem indokolt. Hypothyreoticus fázisban megfelelő dózisú pajzsmirigyhormon készítmény adható. A gyulladás az esetek egy jelentős részében valóban felszívódó és ellenőrzött szerves szelén készítmény adásával (kontroll mellett) gyógyítható és megelőzhető. Az esetek egy részben helyi kezelés válhat szükségessé, amely javítja a vérkeringést és /vagy a hajhagymák hormonális szabályozását.
Lényeges tehát, hogy azok a hölgyek akiknek autoimmun pajzsmirigy betegségük van, gondoljanak arra, hogy a szülés után a betegség kiújulhat, másrészt, akiknek „ismeretlen” eredetű hajhullásuk kezdődik szülés után, akkor időben gondoljanak a pajzsmirigy betegségére, mert időben még lehet segíteni.
Immuno-endokrin kivizsgálást és kezelést javaslok, tisztelettel:
A következő laboreredményeim, esetleg panaszaim milyen betegségekre utalhatnak?
2014.01.06: TSH <0,01
2014.02.10: fT4: 9,25; fT3: 3,37; TRAK<0,3; antiTPO: 13
2014.03.20: TSH:11,83; fT4: 8,18; fT3: 4,42
Panaszaim: menstruációs zavar (szülés óta 2014.02.20-án volt egy, azóta nem). ekcémás, száraz bőr, hajhullás, talán fáradékonyság, szexuális élet iránti érdeklődés csökkenése, fogromlás, hallójárat gyulladásból most gyógyultam. A terhesség alatt felsedett, és szülés után rajtam maradt +10kg stagnál (egyébként mindig hízékony voltam). Ha az érzéseimet kellene mondani, azt mondanám, hogy a szülés óta, olyan, mint ha megborult volna a szervezetem, és eléggé megromlott az egészségem...
Korelőzményem: 2013.08.31-én szültem a lányomat. Korábban inzulinrezisztenciával, és Anovulatioval kapcsolatos infertilitással küzdöttem (gyakorlatilag 1 kwzwmwn mwg tudom számolni, életemben hányszor volt spontán ciklusom), ennek eredményeként stimulált ciklussal, inszeminációval fogant meg a lányunk.
Korábbi TSH eredményeim: 2006.01.07: 2,6; 2011.04.06: 2,4; 2012.06.22: 3,74; 2012.11.21: 2,7.
Bő egy éve nem szedek semmilyen gyógyszert rendszeresen.
Köszönöm a választ!
Panaszai nagyon jellemzők és nincs nap, hogy hasonló tünetekről ne halljak.
Mi a lényeg?
A hormonális betegségek kezelése nagy odafigyelést és türelmet igényel beteg és orvos részéről egyaránt. A laboreredmények mellett figyelembe kell venni az egyedi: életkorból, nemből és életmódból adódó eltéréseket is.
- Melyek a leggyakoribb panaszok, milyen tünetekkel forduljunk orvoshoz?
- A hormonális betegségek közt elsőként talán a pajzsmirigy rendellenességeit emelném ki, mely hazánkban, különösen nők körében fordul elő gyakran. A pajzsmirigy betegségei számtalan tünetet produkálhatnak, melyek kapcsán a betegek gyakran csak évek múlva kerülnek a megfelelő szakemberhez. Szülés után gyakori a pajzsmirigy gyulladásos megbetegedése, mely többek közt depresszióhoz hasonló panaszokat is okozhat. Emellett számos egyéb, „hétköznapi” probléma hátterében is állhat pajzsmirigy elváltozás. Ilyen például a tartós fáradékonyság, vagy épp idegesség, a túlzott mértékű hízás, fogyás, hajhullás, vagy meddőség, hogy csak a leggyakoribb panaszokat említsem.
- Milyen tapasztalatai vannak a hormonális betegségek kezelésével kapcsolatban?
A hormonrendszer bonyolult szerkezet, az eltéréseit sem értékelhetjük pusztán feketén-fehéren. Bizonyos hormonok szintje például napszakonként is eltérő lehet, ezért tartom fontosnak, hogy ne csak a laboreredményekre hagyatkozzunk a diagnózis felállítása során. Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okok feltárását. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége. Vizsgálni és gyógyítani ezért az egész embert kell.
- Hogyan zajlik az első vizsgálat, a holisztikus szemlélet jegyében?
- A vizsgálatra érkező páciensekkel első körben részletesen elbeszélgetek a panaszaikról, tünetekrő (a vizsgálat nem a vérvétellel és Ultrahanggal kezdődik!)l. A kikérdezés során egyaránt körbejárjuk az örökletes betegségek témakörét épp úgy, mint a beteg életében bekövetkezett nagyobb változásokat, például stresszhelyzeteket, melyek szerepet játszhattak a panaszok megjelenésében. Amennyiben pajzsmirigybetegség gyanúja merül fel, ultrahangos vizsgálatot végzek, melyből feltérképezhetők a pajzsmirigy alaki elváltozásai:megnagyobbodása, vagy göbök jelenléte. Vérvizsgálattal ellenőrizzük a szükséges hormonszinteket, immunológiai teszteket végzünk, majd a vizsgálati eredmények és a beteg panaszainak függvényében döntök a további vizsgálatokról, vagy kezelés összeállításáról. A későbbi konzultációk során, a beteg tapasztalatait is figyelembe véve folytatjuk, vagy módosítjuk a terápiát.
Mindenek előtt a betegségének hátterét kellene tisztázni és egyénre szabott kezelést alkalmazni.
Jó egészséget kívánok:
Tisztelt Professzor Úr!
74 éves vagyok. 20 éves korom óta ingadozó magas a vérnyomásom. 1994.ben 260/140-el korházba kerültem. A kivizsgálás szerint magasvérnyomás az elsődleges betegségem, valamint balkamrai hypertrophyám és végtagi érszükületem volt. Ezt követően állapotomra való tekintettel rendszeres
Bel-és Kardiológiai ellenőrzésen veszek részt.
Közben 1995-ben sikeres Aorto Bifem. Bypass
műtéten is átestem.
Tavaly nyáron a Laborvizsgálat kimutatta a pajzsmirigyem túlműködését. Ezt megerősitette a szcintigráfiás vizsgálat is. Majd szeptember 17-én 180 MBq I – 131 Hyperthyreosis ambuláns izotóp kezelést kaptam. Állapotom a kezdeti stagnálás után fokozatosan javult. Mára viszont már visszaállt a referencia értékek közzé.
/ TSH: 0,298, T3:5,63. T4:19,19/.
Ami viszont prőblémát jelent továbbra is a vérnyomásom.
Legutóbbi 24 órás mérés azt mutatta, hogy a telje nérési időszak alatt magas tensiók voltak. Min:115/48, Max:199/95, Átlag:156/75. Kardiológus főörvös úr ezért laboratóriumi ALD vérvizsgálatot kér. Viszont semmi nemú felvilágosítást, információt nem kaptam tőle.
Belgyógyász orvosmnak mutatva a beutalót közölte, hogy szerinte bizonyos gyógyszerek szedését abba kéne vagy kell hagynom, de az Ő véleménye szerint erre pontos választ csak endokrinológus tud adni.
Tisztelt Professzor Úr! Kérésem tehát a következő!
Az alant felsorolandó gyógyszerek közül melyek azok amiket abba kell, vagy kellene hagynom és a mintavétel előtt mennyi idővel kell ezt megtenni.
Szedett gyógyszerek:
Amlodiphin 2X5mg,
Astrix 1X1,
Atorvastatin 20mg,
Elenium 2x1,
Kaldyum 600 3x2,
Moxostad 0.2 – 0.4 1-1,
Nebivolol 5mg.1X1,
Olicard 40 mg. 1X1,
Pentoxyl EP 400 3X1,
Spiriva inhal.por 1X1,
Valsacor 160 2X1,
Verospiron 50 mg 1X1.
Válaszára várva élőre is köszönöm segitségét.
Tisztelettel: László
A válaszom lényege, hogy valóban csökkenteni kellene a gyógyszerek számát és mennyiségét. Mindenek előtt el kellene hagynia az ételek sózását! Azt viszont, hogy melyik gyógyszert hagyja el csak a kezelőorvos mondhatja meg, hiszen ő ismeri összes eddigi adatait és azt is, hogy mi okozta a vérnyomásának jelenleg ingadozását.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Egy 7 éves kisfiú elkeseredett nagymamája vagyok.Unokámat 2013.07.08-án műtötték agyalapi mirigy (jó indulatú)daganattal.Teljes egészében nem tudták eltávolítani a daganatot kb.1,5 cm bent maradt.Sajnos 2014.04.30-án a ct ki mutatta,hogy ez a 1,5 cm 3 cm-re növekedett.Újbóli műtétet javasoltak.Szeretném öntől meg kérdezni,hogy más kezelési módszerrel lehetne-e kezelni,hogy a daganat ne növekedjen.Nagyon félünk az újbóli műtéttől,mert az első után unokám jobb fele le bénult.A mai napra sikerült sok gyógytornával úgy helyre hozni,hogy a járása már megfelelő,de a jobb keze még mindig nem az igazi.Tavaly kellet volna iskolába mennie,de a betegség miatt nem tudott.Idén már nagyon készül,de sajnos közbe jött megint a betegség.Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelettel:Németh Béláné
Ez valóban szomorú történet, de van remény! A műtét során a nagyobbik részt eltávolították. Kérdés, hogy mi a szövettani eredmény? Az agyalapimirigy daganatok jelentős részét gyógyszerrel vagy célzott sugárkezeléssel már lehet gyógyítani, s remélem ez lesz a teljes megoldás.
Jó egészséget kívánok, tiszelettel:
Meg szeretném kérdezni, hogy inzulinrezisztenciàra és magas TSH-ra megfelelő kezelé-e reggel az L-Thyroxin Henning 50 tabletta és a Merckformin XR 750mg-os tabletta.
Vàlaszàt előre is köszönöm!
Köszönöm megtisztelő bizalmát. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból azoktól kaphatja meg, akik a vizsgálatokat végezték és a gyógyszeres szedés módosítását indikálták, ill. a felvilágosítást adták. Nagyon fontos szakmai problémát vetett fel. A kérdés általánosságban úgy fogalmazható meg, hogy mi a helyzet akkor, ha egy adott betegséggel kapcsolatban több orvosi vélemény van, akkor melyik igaz? A helyzet az, hogy ezekben a szakmai kérdésekben a helyes orvosi vélemény nem „demokratikus” szavazás kérdése, amikor a többségi vélemény dönt. A tudományban a Keplertől- Semmelweisen át mindig kisebbségben voltak azok akiknek később igazuk lett. Ezért nem tartom jónak azt az elterjedő gyakorlatot, hogy „ több orvost megkérdezünk és a többségi véleményt fogadom el”. Ráadásul, miként írja, én csak évekkel ezelőtt láttam és adtam javaslatot. Ezért nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem. Bizonyára belátja, hogy a megfelelő információk hiányában az eltérő orvosi véleményekben nem foglalhatok állást, mivel etikai és jogi kötelékek kötnek.
Jó egészséget kívánok:
34 éves vagyok autoimmun pajzsmirigy alulműködéssel kezelnek kb. 1 éve, meddőségi kezelés kapcsán derölt rá fény. Leírnám a történetem, hogy átlátható legyen. Tsh-m tavaly májusban 4.5-ről indult, első körben 50 mcg Euthyroxot írtak fel. Időközben volt egy Ivf próbálkozás, embrióbeültetéssel, sikertelen. Sajnos a gyerekvállalás a párom problémái miatt is csak mesterségesen jöhet létre.
Tovább vizsgáltattam a pajzsmirigy problémát, decemberben a Tsh értékem 0.5 volt, az endokrinológus 37.5-ös Euthyroxot ajánlott, mivel gyereket tervezünk, és szerette volna szinten tartani a Tsh-t (1-2 között).
Idén április 17-én elmentem a meddőségi centrumba, itt a Tsh 2.99 lett, a nőgyógyász ismét javasolta a gyógyszer emelését 50 mcg-ra. Rá egy hétre ugyanott ismét néztünk Tsh-t és számomra teljesen meglepő módon 3.88-ra változott ilyen rövid idő alatt. Nagyon megdöbbentett a hír, próbálom keresni az okot, hogy mi miatt ugrott 2.99-ről 3.88-ra? Kicsit utánaolvastam, és azt találtam, hogy az autoimmun pajzsmirigy alulműködés esetén a jód szedése nem javasolt, mivel intenzívebbé teszi a pajzsmirigy elleni autoimmun támadást. A 2.99-es Tsh érték óta az életmódomban más nem változott, minthogy a meddőségi centrumban vitaminos kezelést irtak elő, (terhes vitamin, c-vitamin, aspirin, szelén, e-vitamin) ez tartalmazza a Femosun nevű multivitamin készítményt, ami 150 mcg jódot tartalmaz. A doktor úr véleményét kérném, bezavarhatott-e ennek a készítménynek a szedése a hirtelen Tsh emelkedésben, illetve helytállónak tartja-e a doktor úr azt a nézetet, hogy autoimmun pajzsmirigy alulműködés esetén a jódbevitel nem javasolt. Szeretném amennyire lehet átlátni és érteni a folyamatot, bizonytalan vagyok abban is, hogy ezzel az előzménnyel, illetve értékkel érdemes-e belevágni embrióbeültetésbe. Endokrinológushoz sajnos csak május végére tudtak felírni, nagyon bízom az ön véleményében és szakértelmében, hogy segít értenem és jobban átlátnom a problémát. Válaszát, rám szánt idejét élőre is köszönöm. Üdvözlettel: Liz
Erről a problémáról sokat írtam ezen a honlapon is (utalok az ott leírtak részleteire, a terhesség immunológiai vonatkozásaira, stb.)
Fontos tudni, hogy az ultrahangos vizsgálat nem helyettesítheti a beteg panaszainak megismerését és tapintást. A TSH nem feltétlen köbevésett érték!
Mi tehát a TSH?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy (nem a pajzsmirigy!) állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
Fiatal koromban nagyon örültem annak, hogy saját fejlesztésű módszerrel a hormonok szintjét meg tudjuk határozni. Azt reméltük, hogy ezzel a dolgok nehezén túl vagyunk. Tévedtünk! A rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése.
Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
• Az egyéni, azaz individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg lakóhelyének jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető. Gyakran hívtak ilyen betegekhez konzíliumba és nehéz volt a kollégákkal is elfogad-tatni, hogy betegeknek nincs fokozott pajzsmirigyműködésük!)
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
A T3 és a T4 hormon képződése a pajzsmirigyben zajlik. A magzat 12. hetétől már képes saját hormontermelésre. A folyamat alapja, hogy a szervetlen jód beépül szerves formába és ott raktározódik a „tireoglobulin” nevű nagy fehérje molekulában. Amennyiben a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő jód, akkor a hormonképződés károsodik. A jódhiányos területeken ezért alakult ki a golyva és a következményes kretenizmus. Napjainkba a világméretű programnak köszönhetően a jódhiány lényegesen visszaszorult. A jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése. A TSH pedig fokozza a pajzsmirigy működését stimulálja osztódásra a sejteket, s ez a folyamat golyvaképződéshez vezet. Ebből az következne, hogy a jódozással ( a só jódozásával és jód tabletta bevitelével minden megoldható lenne. Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű. Kiderült, hogy azokban az afrikai országokban, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták gyakorlatilag eltűnt a kretenizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma, de ugyanakkor más természetű (autoimmun eredetű) betegségeké viszont emelkedett. A jodid az autoimmun pajzsmirigybetegségre genetikailag fogékony egyénekben autoimmun folyamatot válthat ki, ezért a kezelés elkezdése előtt tisztázni kell, hogy a családban volt-e pajzsmirigybetegség, strúma, esetleg más autoimmun betegség (gyomor-bélgyulladás, vészes vérszegénység, reumás izületi betegség). A jód tehát kétélű fegyver, az egészséges egyénekben a jódpótlás alapvető, de az anorganikus jód bevitele (főleg túlzott formában!) káros lehet (különösen vizsgázni kell a terheseknél a magzatvédő vitaminokkal, amelyek között sok jelentős mennyiségű jódidot tartalmaz és a jó szándékú ajánlás ellenére gyulladást okozhat.!!!!. A hormonok képződésében lényeges szerepe van a „szabad oxigén gyököknek” és az ezeket befolyásoló szelénnek.
Immuno-endokrin vizsgálatot és sze. immunmodulációs kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:
Már érdeklődtem "kissé" összetett problémámmal kapcsolatban és megbeszéltük a személyes konzultációt is. Illetve, hogy jelentkezem, mert tavaly sajnos nem sikerült. Hashymoto-thyreoditist állapítottak meg nálam, sajnos néhány már előre megbeszélt vizsgálatot muszáj volt még elvégeztetnem, amiért írok, L-thyroxint írtak fel febr. 28-án-. Egy hétig 25 mg, azután 50 mg-ot kellett volna szednem. Már az első után nagyon kellemetlen szénanátha szerű tüneteim lettek. Ekkor írtam is professzor úrnak, de folyamatban volt pulmonológiai és allergia vizsgálatom. Először a pullmonológus doktor úr aszthma szerű tüneteket észlelt, vissza is rendelt, közben általános allergia vizsgálatot(fűfélék, kutya, macska néhány élelmiszer) is csináltatott, ami negatív lett. Két hét múlva a tüdőm teljesen tiszta volt, ekkor már a gyógyszer is kevesebb mellékhatással járt. Mellette szelén szedését javasolták. Sajnos azonban mind a gyógyszer adagjának emelésekor, mind a szelén elkezdésekor az elsőhöz hasonló szénanátha szerű tünetek jöttek elő. A szeléntől először olyannyira, hogy az egyik szemem bedagadt, seborrheás lett a bőröm és még váladékozott is. Napok alatt lett csak jobb, kalcium-sandozt is ittam. Ennél is nagyobb gont, hogy 50 mg l-thyroxintól szó szerint úgy pörgök, hogy aludni sem bírok, nagyon feszült vagyok, sokszor izzadok, így le kellett csökkentenem, először minden másnap szedtem 50-et, most már csak 25 mg-ot merek bevenni. Mindeközben vérvételre is kellett mennem. A legnagyobb sokk itt ért, mert , bár a TSH-m lejjebb ment, a nőgyógyászati leleteim szörnyűek lettek és az anti TPO is kétszer magasabb lett a decemberinél. Nekem régebben hyperprolaktonémiát állapítottak meg és arra szedtem parlodelt, később bromocriptint. A vérzésem sosem volt rendben, eddig még legjobban egy mastodynon nevű cseppel tudták beállítani. Mióta az l-thyroxint szedem, viszont még gyengébb a vérzésem, most megint legalább három hete meg sem jön.
Értékeim novemberben:
TsH 4,7
FSH 4,6
LH 3,6
Prolaktin 369
Ösztradiol 267
Anti TPO (ez decemberi) 91, 9 volt a felső határ
Áprilisi leleteim, hat hét l-thyroxin után:
TSH 2,2
LH 54
FSH 109
Prolaktin 277
Progeszteron 1,9
Mindeközben folyamatosan fá, sokszor görcsöl a hasam, fáj a derekam, többször volt petefészek cisztám és ugyanolyan éles fájdalmat is érzek, de most elvileg nincs. A nőgyógyász szerint kimerültek a petefészkeim, nem tud mit kezdeni vele, még hormont sem ajánlott. 44 éves vagyok, én ezt túl korainak érzem, családunkban senkinél iylen nem fordult elő. Érdeklődöm, hogy ez tényleg ennyire biztos vagy valami más ok is lehet? Lehetséges 4-5 hónap alatt ekkora fordulat? Gondolok itt a novemberi leletre. Tényleg semmi módon nem lehet ezen segíteni, ebbe nem szívesen törődnék bele. Azt is szeretném még megkérdezni, hogy az l-thyroxin mellett szedhetnék-e premens tablettát, legalább amíg személyes konzultációra sor kerülhetne, mert őszintén szólva nem is vagyok jól és meg is vagyok ijedve.
Válaszát előre is köszönöm!
Lívia
Panaszai összetettek és kérdései egyetlen válaszban már csak terjedelmi okok miatt sem válaszolhatók meg.
Ami az allegiát illeti, ez a jelen évszakban külön is aktuális lehet.Az allergiás betegségek lényegében autoimmun kórképek. Az allergiás kórképekben az un 1. típusú immunreakció zajlik, amelynek lényeges, hogy az allergén (pollen, gyógyszer stb) elleni immunreakcióban az IgE típusú, antitestek vesznek részt és ez azonnal, gyors szöveti immunválaszt eredményez. Ezért nem meglepő, hogy az allergiás betegségek (asthma, lisztérzékenység, cöliákia, csalánkiütés, bélgyulladások stb.) gyakran társulnak a pajzsmirigy autoimmun betegségeivel. Ez a kiséletesen is igazolt adat azért fontos, mert felhívja az orvos és betege figyelmét arra, hogy ezekben a betegségekben nem a pajzsmirigy, a tüdő, az izületek vagy a bőr a beteg, hanem a hiba az immunrendszerben van! Ezért szükséges a holisztikus, integratív szemlélet, amely az embert egységes egésznek tekinti és nem az egyes szerveket, panaszokat kívánja gyógyítani, ill. enyhíteni, hanem a szervezet egészére koncentrál. Fontos tudni, hogy az immunológiaiialg aktív gyógyszerek nem egyszerűen elnyomják az immunreakciókat, hanem modulálják és a helyes irányba tudják „visszabillenteni”.
Nem kizárt az ún. perimenopauza leírása alapján.
Mi a perimenopauza?
Ez egy olyan hormonális állapot, amely évekkel megelőzi az utolsó menstruációt. A betegek egy része azt mondja: „ én még menstruálok és csak a 40-s éveim elején vagyok” . Valóban a menopauza a menstruáció periódusok végét jelenti, amikor már 1 éve nincs havi vérzés. Ez az időszak az amerikai nőkben átlagosan az 51. év. Ezért a perimenopauzát úgy szokták definiálni, mint azt az időszakot, amely a menopauzához vezet és átlagosan 10 évvel megelőző annak bekövetkezését. Ez a harmincas évek végétől, a negyvenes évek elejétől szokott kezdődni.
Miért fontos ezt tudni? Mi történik a perimenipauzában?
Amikor Ön megszületik, akkor átlagosan egy millió petesejtkezdemény van, amelyből a pubertásig 75-300 ezer marad. Az első menstruáció után, a reproduktív periódusban 400-500 pete érik meg és válik potenciálisan megtermékenyíthetővé. A menstruációs ciklusokat az ösztrogén és a progeszteron szintjének váltakozása jellemzi. A perimenopauzában a döntően petefészek sejtjei öregedése következtében az általuk termelt hormonok: az ösztrogén és a progeszteron szint fokozatosan csökkenni kezd. A petesejtek hormontermelését az agyalapi mirigy hormonjai: az FSH és az LH stimulálja. Mivel a petesejtek érzékenysége csökken, ezért az agyalapi mirigy úgy próbálja kompenzálni (kezdetben sikerrel), hogy megnöveli ezeknek a stimuláló hormonoknak a mennyiségét. A perimenopauzában tehár egy fokozatos FSH szint emelkedés figyelhető meg. Ebben a periodusban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a petesejtek nem érnek meg, a petesejt nem jut ki, progeszteron nem képződik és ún. anovulációs ciklusok jönnek létre. Ennek hatására a méh nyálkahártyája a szokásosnál korábban válik le így a menstruációs periódusok megrövidülnek. A rövidebb menstruáció ciklus a perimenopauza egyike a legáltalánosabb tünete. Az ösztrogén szint csökkenése és az FSH szint emelkedése összetett, nem mindenkinél egyformán és azonos időben jelentkező tüneteket vált ki.
Melyek ezek?
• A menstruációs periódusok szabálytalanokká válnak: fokozott vérzés lép fel, „fantom periódusok” jelentkeznek, amelyeket az jellemzi, hogy a tünetek hasonlítanak a menzesz előttiekhez, de vérzés nem következik be. Fontos tudni azonban, hogy a vérzészavarok esetén ilyenkor is ki kell zári esetleges daganat jelenlétét!
• Csökken a fogamzásképesség, fokozatosan meddőség alakul ki
• Az emlők mérete és konzisztenciája változik
• A hüvely nyáktermelése változik,érzékenyebbé válik
• Gyakoribb a vizelési inger, a fertőzésre hajlam
• Alvászavar lép fel, nehezebb elaludnia, gyakrabban ébred fel
• A testsúly növekszik: ráadásul a hason, a combokon, csökken az izomtömeg
• Hangulati ingadozás következik be: hőhullám, éjszakai izzadás, ingerlékenység, a stressz tűrő képesség csökken, szorongás, munkaképesség (energia ) csökkenése
• Csökken a libidó
• Hajhullás lép fel főleg a fejtetőn, de a test más részén is, ugyanakkor a „nem kíván helyeken” az arcon, a hason pedig fokozódik
• A bőr és a kötőszövetek szárazzá válnak, elvékonyodnak, viszketnek
• Görcsök jelentkeznek a lábban, a vállban
• Szívpanaszok gyors és néha szabálytalan szívdobogásban jutnak kifejezésre
Pajzsmirigy betegségem van-e vagy perimenopauzám? Ez fontos és gyakori kérdés
Ennek oka, hogy több tünet nem csak a perimenopauzában, hanem a pajzsmirigybetegségben is jelentkezik.
A pajzsmirigybetegségben ugyanis gyakoriak az alábbi tünetek:
• Menstruációs zavarok (a csökkent és fokozott működés esetén egyaránt)
• Feltűnő az elhízás
• Fokozott ingerlékenység, szívdobogásérzés, alvatlanság éppen úgy lehetséges, mint az aluszékonyság, depresszió
• Hajhullás gyakori
• A bőr szárazság és fokozott izzadás egyaránt lehetséges.
Kivizsgálást és tüneteinek (nem egyszerűen a laboratóriumi leleteinek)megfelelő, egyére szabott kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:
Feleségemet vérkép eredménye alapján - "lusta pajzsmirigy" - miatt nyaki UH-ra küldték. Ennek eredménye:
"A pajzsmirigy jobb lebenye 14x16x41 mm, felső harmadában egy 6 mm legnagyobb átmérőjű, echoszegény solid góc van. A bal lebeny 16x14x30 mm, szerkezete homogénnek látszik. Az isthmus 2 mm széles.
A nyaki nagyerek lefutása szabályos. A parotisokban és a submandibuláris nyálmirigyekben kóros nem látható. Megnagyobbodott nyirokcsomó egyik oldalon sincs."
A fenn leírtak alapján mire lehet számítani, milyen következmények lehetnek? Kb egy hónap múlva kell mennie újabb vérképre, hogy van-e valami változás. De mivel nagyon aggódó természetű, jó lenne plusz információhoz, tanácshoz jutni...
Válaszát előre is köszönöm!
A megfelelő felvilágosítást a kezelő orvosától kaphatja meg, én csupán eligazítást adhatok: azzal a megjegyzéssel, hogy az UH csak egy módszer a sok közül, amelyet én is végzek és nem jelent diagnózist!
A legújabb, nagy európai populációban végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a pajzsmirigy betegségei népbetegségnek számítanak, mivel a teljes lakosságban a csökkent működés (hypothyreosis) 4,4%-ban, a túlműködés (hyperthyreosis) 1,4%-ban fordul elő. A hypothyreosis a lakosság 0,4%-ban feltűnő formában van jelen és viszonylag könnyű diagnosztizálni a betegek panaszai, a klinikai tünetek és a laboratóriumi leletek alapján. A probléma az, hogy a betegség 4,0%-ban enyhe, nehezebben felismerhető formában mutatkozik és ritkán gondolnak csökkent pajzsmirigy működésre. Ennek egyik jellemző példája, amikor az emelkedett koleszterint szintet kezelik és nem gondolnak arra, hogy ennek hátterében a pajzsmirigy csökkent hormontermelése áll. A USA-ban 16 millió azon egyének száma, akik az emelkedett koleszterin szintjük miatt részesülnek hormonális kezelésben és normalizálódott koleszterin szintjük. A fokozatosan, látszólag minden ok nélkül kialakult csökkent pajzsmirigyműködést korábban „idiopathiásnak” (ismeretlen eredetűnek) tartották. Kiderült, hogy ezeknek a betegségeknek az oka autoimmun folyamat. Nőkben a betegség lényegesen gyakoribb, mint férfiakban (4-5:1).
A pajzsmirigy kicsi, 20-40 g nagyságú, jelentéktelen, különösebb törődést nem igénylő szerv – gondolják sokan, pedig helytelen működése minden alapvető életfolyamatunkra, és ezáltal az egész szervezetünkre kihat.
A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, ami jód és fehérje felhasználásával hormont trijódtironint (T3-t) és thiroxint (T4-t) termel,. Ezek mennyiségét az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza (fontos megjegyezni, hogy a TSH nem a pajzsmirigy által termelt hormon!). Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működésért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigén fogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelki (pszichés)állapotunkat. Is. Fontos tudni, hogy jóllehet a T3 és a T4 , a TSH szintjét a vérből meg tudjuk határozni, azonban az egyes laboratóriumokban kapott értékek eltérést mutathatnak. További gond, hogy az un. normál (referencia értékeket) nem a hazai körülményekhez viszonyították, pedig azok jelentős földrajzi és genetikai különbséget mutathatnak az egyes kontinenseken. Fontos tudni azt is, hogy a hormonoknak a mennyiségét mérik, azonban azok funkcióját nem. Erre jó és gyakorlati példa, hogy a TSH (tehát az agyalapi mirigy által termelt hormon) szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban).A TSH biológiai „erőssége” is egyénenként, évszakonként is különböző lehet, ráadásul egyes gyógyszerek (szteroidok), betegségek (pl láz) is befolyásolják. A hormonok mérése tehát fontos, de mindig egyénenként, a beteg panaszainak függvényében kell értékelni
Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítanak nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is, csökkent a libidó (nem vágy! )meddőség, menstruációs zavarok, végtagzsibbadás magas vérnyomás, testszerte vizenyő (ödema) lépnek fel. A megfelelő gyógyszerrel a a betegség jól kezelhető.
Jó egészséget kívánok:
Véleményét/javaslatát szeretném kikérni!
3 évvel ezelőtt volt egy pajzsmirigy túlműködésem.1 évig metothiryn kezelést kaptam. Voltam ultrahangon is aminek az eredménye nem igazán egyértelmű most számomra. Egyszer van göb egyszer nincs.
2012.04.23:
Trachea légsávja központi helyzetű,nem comprimalt vagy dislocalt.A jobb pajzsmirigy lebenye 19X23X48mm. Isthimus 4mm. A bal lebeny 17X23X55mm. A bal lebeny kp. harmadában dorsalisan 11mm-es finoman elmosódott kontúrral elhatárolt kissé echoszegényebb göb.MK. lebeny szerkezete finoman kissé inhomogén,enyhén térképszerű,fokozottan vascularisalt területek nem különíthetőek el. A vascularisatioban finom echognitás megfigyelhető az echoszegény területek mellett.
2012.12.12:
Trachea légsávja központi helyzetű,nem comprimalt vagy dislocalt.A jobb pajzsmirigy lebenye 21X22X54mm. Isthimus 3mm. A bal lebeny 19X22X54mm. Kissé durvább szerkezetű pm. melsek mérs. fokozottanvascularisaltak.A nyaki nagyerek szabályos lefutásúak.A nyálmirígyek épek.A nyakon kórós nagyságú vagy szerkezetű nyirokcsomó nem észlelhető.
Szeretném megkérdezni,hogy most ebben az esetben mi a további teendőm?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: B.László
A további teendő attól függ, hogy mi okozta a túlműködést.
Az immunrendszer feladata a szervezet saját szöveteinek és sejtjeinek („integritásának”) védelme. Amennyiben ebben hiba támad, akkor az immunrendszer sejtjei és az általuk termelt fehérjék (antitestek) saját szöveteik, „antigénjeik” ellen támadnak és ez a sejtek működésének gátlásához, esetleg a működésük növekedéséhez vezethet. Az autoimmun betegségeknek didaktikai okokból elkülönítjük a szisztémás és az egy-egy szervre lokalizálódó szerv-specifikus formáit. Ezekre a betegségekre jellemző, hogy öröklődnek, főleg nőkben fordulnak elő és gyakran társulnak egymással (pl. pajzsmirigybetegség cukorbetegséggel, meddőséggel stb).. Az autoimmun eredetű szerv-specifikus pajzsmirigybetegségeknek két fő formája ismert: az autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto betegség) és Basedow-Graves kór.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencséra nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
A Basedow kór a pajzsmirigy autoimmun eredetű betegség, amelynek kialakulásában egy másik antitest: a TSH receptor elleni stimuláló antitest játszik szerepet. Szintén örökletes betegség, amelyre kezdetben a pajzsmirigy jelentős túlműködése, strúma és az esetek 5-10 %-ban gyulladásos szembetegségek jellemzőek. A betegségre jellemző klinikai jelek, panaszok, strúma, a TSH-receptor elleni antitest pozitivitása alapján a diagnózis megállapítható. Napjainkban ez a betegség már gyógyítható. Hangsúlyozni kell, hogy az alkalmazott gyógyszeres, a pajzsmirigy működését gátló szerek (Metothyrin, Propycil) viszonylag hamar (4-6 hét alatt) képesek normalizálni a túlműködést, de az immunológiai folyamat gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe (minimum 1 évet!). Ezért nem elegendő a hormonok szintjének mérés, az immunológiai folyamatok követése is szükséges. A kezelésre nem reagáló esetekben a pajzsmirigy műtéte és izotóp kezelése is indokolt lehet. Fontos tudni, hogy az izotópkezelés fokozhatja a szemtünetek kialakulásának kockázatát!
A pajzsmirigy göbös betegségei azért is fontosak, mert ide tartoznak a jó és rosszindulatú daganatai is. Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható (!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható.
Fontos: ezek nem autoimmun betegségek!
A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az un. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.
Az ok(ok) megtalálása után a legjobb kezelés választása a fentiek mérlegelése után.
Jó egészséget kívánok:
Köszönöm válaszát, és hogy időt szánt rá.
Nem a saját orvosom hitelességét szándékoztam kétségbe vonni.
Én vidéken élek, és nem is Magyarországon. Az illető endokrinológus hozzám legközelebb 70 km-re rendel, 1-2 havonta. Mivel abban a városban nincsen endokrinológus, és Ő időnként rendel itt. Igy csak jövő hónapban rendel ismét, akkor tudok elmenni hozzá. Írtam neki, de sajnos nem válaszol. Így tanácstalan vagyok,és csak azt szerettem volna megtudni, hogy ha 0,75 a TSH értékem nem-e okozok bajt az állapotomban a gyógyszerrel. Természetesen megértem, hogy ezt így nem lehet megítélni. Bízom a legjobbakban, most többet úgy sem tehetek.
Még egyszer köszönöm a rám szánt időt! Minden jót kívánok!
A válaszom egyszerű: amennyiben jól érzi magát ezzel a gyógyszerrel és dózissal, akkor várhat a következő kontrollig.
Jó egészséget kívánok:
van egy 14 éves lányom, elkezded fogyózni és elment a menstruációja , 10 kg fogyott de már vissza szedte mert meg ijedt ,most tavasszal lesz egy éve hogy nincs menstruációja . ilyenkor mi a tehendő????
A fogyasztás felfüggesztését, sze. pszichiátriai kezelsét javaslok.
A vérvételi leletek szerint a prolaktin változó, de mindig referenciaértéken felül van (600-1000 között mozog). Legutóbbi leletek szerint (luteális fázis):
TSH Szup szenzitiv: 3,79miu/l
FSH 2,2 IU/L
LH 4,5 IU/L
PRL 925 mIU/L
Ösztradiol 1120 pmol/L
Progeszteron 46,46 nmol/L
HOMA index:6,36
IR vizsgálati eredmények: 0/60/120 glukóz: 5,5/3,4/4,6mmol/L, inzulin 4,8/12,4/24,1mIU/L
Egyrészről szeretnék jól lenni, másrészről babát szertnék (37!!! vagyok), és a bőröm állapotát sem tudom már türelemmel viselni. A pattanások főleg a középidőben és a menses előtt lángolnak fel, a háton, mellkason,melleimen sőt már hason is mitesszerek, gyulladások jönnek. Én azt gondolom, hogy a panaszaim és az adenóma között van összefüggés.
Az egyik orvos írt fel Thyroxint, Norprolac-ot és Metformint, a daganattal egy másik orvoshoz is elkerültem, ő azt mondta, hogy a tüneteim pszichések, ne szedjek semmit. Mitévő legyek? Nem szeretnék feleslegesen hormongyógyszereket szedni, de így meg nem látom, hogy javulna az állapotom, hiába a sok-sok alternatív terápia.
A leírtak alapján nem véletlen,hogy nem jutott áldott állapotba. Az agyalapi mirigy túlmüködéése (adenomája), az inzulin rezisztenciája önmagában is oka a jelenségnek ( a referencia tartományok laboratóriumonként különbözőek!!!).
Alapos immuno-endokrin kivizsgálást és oki kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:
A személyes találkozó után elküldött a doktor úr pajzsmirigy szcintigráfiára, műtét szükségessége miatt. A doktor úr csak citromfű teát írt fel, de jelezte, hogy a vizsgálat eredménye után lehet, hogy cukor diéta és más szer is esetleg szükséges lehet.
Asszisztensnője tegnap annyit mondotta megjött vizsgálati eredményre, hogy műtét egyelőre nem sürgős, de nem kizárt - ha jól értem, 3 hónap múlva kontrollon találkozunk, addig eldől. Azt szeretném megkérdezni, hogy az antitest értékek magasak voltak, erre kell-e szednem valamit? Illetve az éhgyomri cukor értéke 5,58 volt (6-ig jó), kell e diétáznom, és ha igen, hogyan?
Előre is köszönöm a segítségét és a válaszát, tisztelettel: L. Ernőné
A leletet láttam és az a jó hír, hogy egyelőre a műtét nem szükséges. Egyelőre cukor - és jódmenetes étrendet javaslok.
Jó egészséget kívánok: